Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-02 / 31. szám
16. oldal MAGYAR VÁROSOK: AZ ÖRÖKIFJÚ SAVARIA (SZOMBATHELY) Szombathely, 1973 augusztus hó . . . Ha a legendának hinni lehet, ezekben a nyári napokban éppen 1940 esztendeje, hogy egy római császár Pannóniába látogatva, elfáradt és megszomjazott. Mindez egymagában aligha lenne említésre méltó esemény, hiszen az “isteni” cézárokat is ember módjára érte utol a fáradtság, meg a szomjúság. Csakhogy ez a császár meg is pihent, ivott is egy kút vizéből, és mindez annyira jólesett neki, hogy mindjárt BUDAPEST — A magyar üveggyártás sok kiváló emlékét őrzi a Nemzeti Muzeum gyűjteménye, köztük II. Rákóczi Ferenc fejedelem címerrel ékesített palackját. A régi magyarok az üveggel még minden bizonnyal a Don környéki levédiai hazájukban ismerkedtek meg, ahol a szomszédságukban élő alánok (a későbbi jászok elődei) kereskedőitől vásárolhattak egyiptomi, bizánci vagy iráni készitményü üvegedényeket. (Ezzel magyarázható, hogy ‘üveg” szavunk is alán jövevényszó.) Gyártani azonban csak sokkal későbben kezdték el az üveget elődeink: feltehetően a 14. század elején. A magyarországi üveggyártás kialakulására az olasz, elsősorban a hires velencei üvegmüvesség gyakorolt óriási hatást. Hosszú ideig innen szerezték be királyaink és főuraink üvegből készült pompás díszedényeiket. Az első magyar üveghuták a Felvidéken, majd Erdélyben kezdték meg működésűket. A magyarországi üveggyártás virágkoraként tartják számon a 17—18. százavárost alapított azon a helyen. S mert a császárok szerénységgel éppen nem voltak vádolhatok, saját nevét kívánta megörökíteni a városnévben. Talán igy alappitotta Claudius császár Colonia Claudia Savariát, a mai Szombathely elődjét. Nem kerek az évforduló, ünneplésre tehát — szerencsére — semmi ok. Az viszont bizonyos, hogy Szombathely — mert a legendának valami alapja feltétlenül van — az ország legrégibb városa S mert a benne látható uj is dot. A felvidéki bányavárosok környékén, Nyugat-Dunántulon és Erdélyben találjuk ekkor is a legtöbb üveghutát. E kor jellemző vonása, hogy a főúri központokban üveghutákat építettek, és ezek termékei elégítették ki a gazdag udvartartások szükségleteit. A hutaalapitó főúri családok közt találjuk a Rákócziakat is. A boros palack is minden bizonnyal a család zborói (Szepes megye) hutájában készült a 18. század elején. A rövid nyakú, körte alakú, fehér üvegből készült edény magassága 13.6 cm. Középen a fejedelmi koronával ékesített címer díszíti, alját pedig egy 12 gerezdes díszítmény fogja közre. A nyakra domborodó üvegre karikákat forrasztottak. A nyakat az üvegtesttől kétoldalt pontokkal kisért körbefutó vonal választja el. Az egykor valószínűleg II. Rákóczi Ferenc fejedelem tulajdonát képező palackot 1888-ban ajándékozta a múzeumnak özv. Rákóczi Parcsetich Hugóné. Fodor István igencsak említésre méltó — igazuk van azoknak a szombathelyi lokál-patriótáknak, akik kifogásolják, hogy a fővárostól földrajzilag kissé messze fekvő városukról érdeménél kevesebb szó esik. A környék falvai különben is állandó hátteret adnak a mind nagyobb várossá fejlődő Szombathelynek, és nemcsak azért, mert már 1886-ban hozzácsatoltak két községet, 1950-ben továbbiakat. Ez is történelmi hagyomány: a rómaiak idején a savariai colonia tagjai alapítottak falvakat, és a nevek — természetesen jócskán átalakulva elmagyarosodva — mind a mai napig fennmaradtak. Septimus Severusról például — akit 194-ben Savadéban kiáltottak ki császárrá — települést neveztek el. Ez a mai Söpte. Hasonló módon lett Hereniusból Herény, Nero nevét pedig Nárai község őrzi. A másik hagyomány, amelyet büszkén őriznek a szoipbathelyiek: a magyar anyanyelv iránti szeretet és ragaszkodás. Latinos műveltség, nemesi nyelv ide, Habsburg — német uralom oda — Szombathely város vezetőinek tanácskozásáról 1606- tól kezdve magyarul vezették a jegyzőkönyveket. Kezdődött pedig ekképen: “Együtt lévén az egész város, határozták uraimék . . .” Az idén viszont úgy határozták — most már Szombathely járási jogú város és Vas megye vezetőivel együtt a Magyarok Világszövetségének illetékesei —, hogy julius 29. és augusztus 6. között Anyanyelvi Konferencia színhelye legyen a város. Franciaországból, a Német Szövetségi Köztársaságból, több más európai országból és az óceánon túlról is érkeznek vendégek — a határokon túli magyar nyelvoktatás, közművelődés kérdéseinek megtárgyalására. Késői — de nem elkésett! — tisztelgés ez a nyelvi hagyománokat fenntartott ősök emlékének. Szombathely az országnak talán legtöbb zöldterülettel dicsekvő városa. Minden utcát másfajta fák díszítenek, és már 1967 előtt 637 négyzetméter zöldterület jutott 100 lakosra. Az említett év azért fontos dátum, mert akkor egyszerre százezer facsemetét ültettek az utcákra és terekre. Még a magyar városok között is ritka, amelyiknek olyan változatos történelme volna, mint Szombathelynek. Ez késztette arra — talán a lokálpatriótákat, talán az idegenforgalom szervezőit, talán ezeket is, azokat is —, hogy időnként zenés, színes karneváli menetet vonultassanak végig a város főbb utcáin, bemutatva a csaknem kétezer esztendőt. Vonultak a rómaiak, az avarok (rövid ideig Avaria volt a korábbi Savaria), a várospusztitó hunok, tatárok, törökök, még Napóleon katonái is (110 napig francia megszállás volt 1809-ben), az iparalapitó ötvösök céhe, Béri Balogh Ádám kurucai, 48-as huszárok és igy tovább. Idegenforgalom is van, a számok azt mutatják, hogy évente Szombathely lakosságának kétszerese keresi fel az Iseumot, Európa Itálián kívüli egyetlen Isis-szentélyé-Nyári szállásra — a Bükkfennsikon elhelyezkedő Nagymezőre — hajtották Magyarország egyetlen lipicai törzsménesét. A körülbelül 50 állat késő őszig marad a sziklás hegyi terepen. Fáradást jól tűrő, kecses járású kocsi- és ugrólovakat nevelnek belőlük. Rendszeresen edzésben vannak. Évente egymillió pisztrángivadékot telepítenek Észak- Magyarország folyóvizeibe. A Borsod megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság garadqpi telepéről főként a Bükk hegység sebes vizű patakjaiba, forrásaiba raknak ki kéthónapos apróhalakat. * * * Diszdoktorrá avatta dr. Ortutay Gyula akadémikust a helsinki egyetem, a folklór kutatásban, valamint a fiqn —magyar tudományos és kulturális kapcsolatok fejlesztése terén kifejtett kiemelkedő munkásságáért. ❖ ❖ ❖ A tatai Fényes-források, a kristálytiszta, langyos vizű tórendszert tápláló források elapadtak. A Tatabányai Szénbányák vizmentesitő munkái miatt évről évre süllyed a szén medencében a karsztvíz szintje. Egykor még több mint száz forrás működött Tata területén. * * * UJ GYÜMÖLCSFAJTA. A Fertődi Növénytermesztési és Növénynemesitési Kutató Intézetben szedermálna néven uj gyümölcsfajtát kísérleteztek ki. Ize kellemesen savanvkás és jól tartósítható. Kodály Zoltán nevét viselő nek romjait és körülbelül ugyanannyi éjszakát töltenek bel- és külföldi vendégek a városban. Vitatni való éppen akad, nem is kevés. A szombathelyiek is szívesen vitatkoznak azon, hogy helyes-e a régi, patinás épületek közé újakat emelni, és hogy nem vét-e a hagyományok ellen, aki a folyónak kinevezett Perint patak partjára a korszerűtlen kis házak helyére modern városnegyedet tervez. A város és környéke mindenesetre a viták közben is fejlődik, is nem túlzás, hogy aki néhány évig nem látja, már alig ismer rá. Ami egymagában is azt bizonyítja, hogy régi város — nem öreg város, képes az ujrafiatalodásra. uj zenepedagógia intézet nyílik a közeljövőben Kecskeméten. Fő feladatai: a zeneoktatás pedagógiai és módszertani kérdéseinek feldolgozása, a magyar zenepedagógiai módszerek külföldi megismertetésének szervezése és külföldi zenepedagógusok oktatása, továbbképzése a magyar zenepedagógia módszertanára. Pirosabb a paprika KALOCSA — Uj korszakához érkezett a kalocsai fűszerpaprika-termesztés. A több mint fél évszázados növénykultúra felújításával korszerűbb termelési feltételeket teremtettek. Lecserélték az intenzív termesztésre alkalmatlan fajtákat, és az eddig többnyire előnevelt palánták kerültek a szabad földbe. Kilogrammonként kétszerháromszor több festékanyagot tartalmaznak a köztermesztésbe most kikerült fajták. A minőséget az is befolyásolja, hogy a nagyobb paprikatermelő gazdaságok maguk szárítják, készítik elő őrlésre a nyersanyagot. Gyógytó barlang MISKOLC, Borsod m. — A Borsodi Szénbányák kezelésében lévő jósvafői Béke barlangban ismét betegeket kezelnek. Asztmások, hurutos betegek három hétig napi öt órát töltenek a barlangban orvosi felügyelet mellett. A gyógyhatást a levegő pára- és ionizált kalciumtartalmának tulajdonítják. SZOMBATHELY, MÁRCIUS 15. TÉR, KULTURÁLIS KÖZPONT NEMZETI KINCS: RÁKÓCZI ÜVEGSERLEGE VARKONYI ENDRE >*♦ *** *** ♦*< ÓHAZAI KRÓNIKA *** ♦*>
