Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-02 / 31. szám

6. oldal CSALÁDI SAROK Irigység, féltékenység- egészséges érzések FÉRFI SAROK NEM "FÉRFIATLAN" a sírás LOS ANGELES—Dr. Ralph Greenson, a délkaliforniai egyetem orvosi fakultásának professzora kijelentette, hogy az irigység és féltékenység normális, egészséges érzések. Bizonyos mennyiségű irigy­ség nélkül kihalna az ambí­ció az emberekből és bizonyos mennyiségű féltékenység nélkül nem is lenne igazi sze­relem. Még a legjobb házas­ságokban is előfordul félté­kenység, normális ember nincs nélküle. Azok a házas­társak, akik résztvesznek szex orgiákban anélkül, hogy féltékenyek lennének, nem is szerették egymást soha. A legjobb házasságokban, ha előfordul a féltékenység, az rendszerint csak időleges és hamar elmúlik, de ha a félté­kenység olyan méretet ölt, ami dührohamra vezet, az már nem normális és nagyon veszélyes is lehet, sokszor vezet válásra, gyilkosságra, vagy öngyilkosságra. Tehát a jelszó: mindent csak mérték­kel. Éppen igy van az irigység­gel is, ami nemcsak hatalmas érzés, de nagyon hasznos i« leEet, ha hasznos irányba li­lád. Normális mennyiséé'5 irigység csak ösztönzést ad­hat mindenkinek, hogy ő is többet érjen el, hogy különb legyen, mint addig volt. Ez egészséges irigység. De ha az irigység már gyűlölethez vezet, az az elmének olyan rettenetes állapota, mely min­dennek nevezhető, csak egész­ségesnek nem. Sajnos, mi olyan világban élünk, ahol va­laminek a bírása vonja maga után a legtöbb dicséretet. A szülők szeretnék, ha az ő gyermekük lenne a legszebb, legjobb, legokosabb, legügye­sebb és főleg leggazdagabb. Aztán ezek a gyerekek felnő­ve irigylik a szomszédjuk szebb kocsiját, szebb felesé­gét, szebb gyermekeit. Tragé­dia, hogy boldog párok a leg­­irigyeltebbek társadalmunk­ban. Az emberek nem tudnak együtt örülni velük boldogsá­guknak, hanem irigylik őket. Ez a fajta irigység nem egészséges, mert gyűlöletre vezet. Sokszor még a gazda­gok is irigylik őket, mert tudják, hogy a pénz egyedül nem boldogít. A beteges irigység visz rá sok férfit, hogy fiatal lányok után szaladgáljon, bebizonyít­va férfiasságát — s közben elveszti feleségét. Ez a bete­ges irirgység kergeti a nőket az esztelen kozmetikai költe­kezésekbe, hogy bebizonyít­sák: még mindig hóditóak. És milyen sok embert az irigység vezet a vagyonszer­zésre. De ezek az emberek nem boldogok, akármennyit értek is el. Mikor tehát a gyermekek irigységet, féltékenységet árulnak el, meg kell magya­rázni nekik, hogy ezek ter­mészetes emberi érzések, de nem szabad engedni, hogy uralkodjanak rajtunk, hanem kordában kell tartani azokat. EMBER “FEJTETŐN” A Skylab asztronautái elvesztették egyensúlyukat WASHINGTON — “Ami­kor egy űrhajós huzamosabb idő után visszatér a Földre, az első dolga, hogy újra meg­tanul járni” — jelentettte ki Dr. Joseph P. Kerwin, a Skylab-misszió egyik, tagja, aki mint orvos-űrhajós vett részt a 28 napos ür-expedició­­ban. Kerwin a leszállás után néhány perccel majdnem arc­ra vágódott egyensúlyvesztés következtében. Az űrhajós orvos elmondotta, hogy ész­revétele szerint az emberi szervezet finom egyensuly­­mechanizmusa, melyet a bel­ső fül foglal magában, való­EGY KÜLÖNÖS RETEGSEG: AZ IZLELES ÉS SZAGLÁS HIÁNYA WASHINGTON _ Dr. Ro­bert I. Henkin, aki a kormány részére végez orvosi kutatá­sokat és kísérleteket, mond­ja, hogy legalább félmillió amerikai szenved egy külö­­’ nős betegségben: az Ízlés és szaglás hiányában. A beteg­ség tudományos neve elég szörnyen hangzik: Idiopathic hyposgeusia, dygeusia, hy­­posmia és dysosmia. Maga a betegség nem “halálos”, de káros következményei lehet­nek, mert a benne szenvedő nem tudja megkülönböztetni a friss élelmiszereket a rom­lottól és nem érez szagokat, igy nem érzi meg, ha például a gázvezeték szivárog, tehát veszedelmes helyzetbe jut­hat. A betegséget igen hatáso­san lehet kezelni egészen egyszerű módon, de maguk az orvosok sem tulajdoníta­nak elég fontosságot a prob­lémának és kevés beteg része­sül kezelésiben. Két egyszerű példa: egy 48 éves hivatásos katona egy­szerre úgy érezte, hogy min­den étel nagyon rosszízű, fő­leg a folyadékok, vizet is kép­telen volt inni, mert elvisel­hetetlen ízűnek találta. Be­tegségét felismerték, kezelték és ma már úgy eszik és iszik mindent, mint régen. Egy idősebb építkezési vál­lalkozó részére is olyan bor­zalmas rossz Ízűnek tűntek az ételek, főleg a főtt ételek, hogy alig tudott enni, legin­kább nyers zöldségen élt, két év alatt 30 fontot fogyott. Kezelés után újra normálisan tudott étkezni. sággal “fejtetőre áll“ a súly­talanság állapotában való hu­zamosabb tartózkodás alatt. Kerwin ezzel kapcsolatban .még az űrutazás során felfe­dezett néhány sajátságos dol­got. Kísérleteik tervének megfelelően egyizben forgó­székbe kapcsolták magukat és azon igyekeztek, hogy gyors pörgéssel a szédülés ál­lapotába jussanak. Ez azon­ban sehogyan sem sikerült. Egyetlen alkalommal sem szédültek, noha a legfantasz­tikusabb helyzetekben lebeg­tek a levegőben. Szédülést csak akkor éreztek, amikor visszaérkeztek a Földre. Kerwin. megállapítása sze­rint a megérkezés első má­sodperceiben a belső fül egyensuly-mechanizmusa új­ra “helyére fordult”. Ezután valósággal újra meg kellett tanulniok járni. Átlag 24 órá­ba került, mig a három aszt­ronauta rendesen megtanul­ta a járást. Az orvos megfi­gyelte két társán, valamint önmagán is ,hogy az űrben akaratukon kívül megpupo­­sodtak, a hátizmok elernye­dése folytán. Sajátságos orr­hang és testi renyheség ala­kult ki mindhármukban, me­lyek azonban a Földre szál­lás után néhány órával meg­szűntek. Dr. Kerwin szerint ezek a változások arra inte­nek, hogy az ember nem ren­dezkedhet be hosszú időre az űrben, de nem akadályozzák meg abban, hogy hosszú utazásokat tegyen, mint ami­lyen például egy Mars-utazás lenne. NEW YORK—A sirás fér­­fiatlanná teszi-e a férfit? Erre a kérdésre adott választ hat megkérdezett személy, 4 férfi és két nő. A feleletek­ből kitűnik, hogy mindnyá­jan jóváhagyják a siró fér­fiakat. Egy üzletember Bronxból ezt mondja: “Szerintem a sirás nemhogy férfiatlanná tenné a férfit, hanem inkább férfivá, emberré. A férfi ér­zés nélkül csak gép. Minden­ki életében lehetnek pillana­tok, amikor szégyenkezés nélkül sirhat. Saját magam­ról szólva, mikor a lányom karácsonykor menyasszony lett, úgy meghatódtam, hogy sírtam, mint a gyermek.” Brooklynból egy pénztáros­nő igy nyilatkozik: “Sem több ,sem kevesebb nem lesz a férfi, ha sir. Ha letörik és könnyekben tör ki, ez inkább csak azt mutatja, hogy ő is ember, emberi érzésekkel. Ha valakivel kimegyek vacsoráz­ni és az a férfi valami meg­ható eseménytől könnyezni kezd, nem gondolok keveseb­bet róla. Jobb teret engedni az érzelmeknek, mint ma­gunkba zárni azokat.” Egy West-Side-i tőzsdeügy­nök véleménye: “Ha egy fér­fi nagyon hamar sir, azt mu­tatja, hogy inkább gyermek, mint férfi. De nem sok em­ber megy át az életen anél­kül, hogy könnyet ne ejtene. Ha egy férfi azzal dicsek­szik, hogy soha életében nem sirt, az csak gép, és nem em­ber.” Egy fiatal muzsikus ezt gondolja: “Nem férfiatlan a sirás. Néha az egyetlen ut, hogy valaki úrrá lehessen ha­ragján, elkeseredésén. Inkább sírjon, mint erőszakot al­kalmazzon. Egyszer olyan dü­hös lettem valakire, aki nem volt hajlandó elfogadni a véleményemet, hogy köny­­nyekben törtem ki. Ez óvott meg attól, hogy megüssem ott helyben.” New Jersey államból egy énekesnő úgy vélekedik: “Ma, amikor mindenki a fér­fi-női egyenlőségért harcol, a siró férfi egy lépéssel köze­lebb visz ehhez a célhoz. A férfi is csak olyan ember, mint a nő és a sirás könnyit rajta, nem kell azt elrejtenie. Én nem nézem le a siró fér­fit.” Végül egy rádió-bemondó véleménye: “Valaha úgy gon­doltam, hogy a sirás nem fér­fias. Fiuk nem sírnak, ha fáj is valamijük, mert fél­nek, hogy “siróbabáknak” nevezik őket. És ez az érzés sokszor átmegy a férfikor­ba is. Pedig a sirás emberi érzéséket fejez ki. Néha a mo­ziban is sírok, há megható filmet látok és nem szégyel­lem. Én nem török le, — de a könnyek előtörnek.” IptJtKctó J

Next

/
Thumbnails
Contents