Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-02 / 31. szám
4. oldal AMERIKAI MAGYAR VILÁG LONDONI SZÍNFOLTOK: AZ ANGOL TÁRSADALOM KERETÉBEN MEGFÉRNEK A LORDOK ÉS A “CALL-GIRL-ÖK” London, 1973 augusztus hó... A kegyeiket pénzért árusító hölgyek szolgálatait igényibevevő két magasállásu angol politikus, Lord Lambton és Lord Jellicoe botrányos körülmények között történt lemondása után Heath miniszterelnök öttagú bizottságot nevezett ki Lord Diplock elnöklete alatt, azzal a megbízatással, hogy vizsgálja ki: járt-e valamilyen káros következménnyel Anglia biztonságára a két politikusnak nem-kivánatos személyekkel való barátkozása s hogy milyen tanulságokat lehet és kell levonni a bizarr, (s legalábbis a két férfi számára) tragikus motívumokban nem szűkölködő ügyből. A Diplock-bizottság vizsgálatának eredménye most megjelent a hivatalos kormánykiadványokat publikáló Stationery Office kiadásában és 10-és fél-pennyért mindenki megvásárolhatja. Az első kérdésben a bizottság arra következtetésre jutott, hogy az ország biztonságának érdekei nem kerültek veszélybe, ami azonban nem azt jelenti, hogy amig a két politikus magas pozíciója ellenére is oly könnyelműn teremtett kapcsolatokat — a biztonság ne lett volna veszélyeztetett állapotban .Lord Jellicoe ügyét a bizottság különválasztotta Lambtonétól, mert az ő esetében abnormálitás kategóriájában eső elhajlást nem állapított meg — fizetett hölgyek szolgálatait igénybe venni és korrekt adás-vételi egyezség alapján létesíteni futó kapcsolatokat, végeredményben önmagában véve nem bűn, még akkor sem, ha miniszter valaki. Ami azonban — tette hozzá jelentésében a bizottság — nem azt jelenti, hogy Heath-nek ne lett volna igaza akkor, amikor azonnal elfogadta Lord Jellicoe lemondását. A nagyobb távlatú erkölcsi kérdések azok, amelyekkel a politikus — magas állását tekinve — megütközésbe került és helyén igy nem maradhatott. Lord Lambton ügye azonban bonyolultabb, mivel ő ((a politikai és társadalmi végzetét okozó) Norma Levy lakásán a légyott alkalmával mari juanát is szívott s mig józan Ítélőképessége birtokában államtitkokat sohsem szolgáltatott volna ki, a narkotikum által befolyásolt szellemi állapotban, ez megtörténhetett volna. A bizottság a botrányt kirobbantó két bulvárlapnak, a News of the World és a Sunday People — szerepével és magatartásával is foglalkozott. Amikor Norma Levy férje, Colin Levy fölkereste a News of the World szerkesztőségét és harmincezer fontsterlingért felajánlotta a felesége és Lord Lambton közötti kapcsolatot illusztráló fényképfelvételeket, a lap érdeklődést mutatott, de csak azzal a feltétellel, ha saját fotóriportere elrejtőzhet a lakásban és ott kép-és hangfelvételeket készitihet.Levy ehhez hozzájárult és a fotóriporter a lakásban tevékenykedhetett. Amikor azután az újság úgy döntött, hogy mégsem közli a fotókat, akkor a saját fotóriportere által készített fényképeket s azok ere-Züric'h, Svájc, 1973 aug. hó... Svájcban tízévenként népszámlálást tartanak. A legutóbbi, az 1970-es, a következő tényeket hozta felszínre: az országnak 6.27 millió lakosa van, ebiből 5.19 millió a svájci és 1.08 millió a külföldi. Egyesek szemében ezek az adatok groteszk elidegenedést tükröznek, másck a vendégmunkások nagy számában gazdasági szükségszerűséget látnak. A lakosság egyik része az idegen munkások számának nagy arányú leépítését követeli a kormánytól, a másik része az ország gazdasági összeomlását jósolja arra az esetre, ha a kormány nem engedélyezi évről évre a külföldi munkások számának emelését. Svájcban a külföldiek négy kategóriáját különböztetik meg. A külföldiek jogait az 1965-ben ratifikált “megállapodás az olaszokkal” tartalmazza (ennek a megállapodásnak a normái más országokból érkezett külföldiekre is vonatkoznak). A külföldiek négy kategóriája a következő. A határon túlról naponta érkező dolgozók: nem kapnak tartózkodási, hanem csak munkává 11 a 1 á s i engedélyt. Nincs joguk későbbi tartózkodási engedélyre sem. Idénymunkások: tartózkodeti filmtekercseit a hangszalagokkal együtt átadta Levynek. Ilymódon az újság Lambtont kiszolgáltatta a büntetett előéletű Levy kénye-kedvére — a zsarolásihoz anyagot juttatott a birtokába. Levy ezekután a képekkel, filmekkel elment a Sunday People szerkesztőségébe és ott eladta azokat hatezer fontért. A fontos körülmény itt azonban az, hogy a hetilap •könnyű szívvel kiszolgáltatta Lambtont egy bűnözőnek, állapította meg a bizottság. Végül pedig a tanulságok? Mig közhivatalnoki, vagy magas államtisztviselői pozícióba kiszemelt egyéneket a hatóságok igen tüzetes vizsgálat alá vesznek mind jellemük, mind életkörülményeik, mind előéletük tisztázására — dási és munkavállalási engedély a 9-11 hónapig tartó idényre. Ennek az időszaknak a letelte után el kell hagyniuk Svájcot, és csak a következő évben térhetnek vissza. Öt évig tartó, összességében legalább 45 havi idénymunka után évi tartózkodási engedély igényelhető. Az idénymunkásoknak nem jár családi pótlék. Évi tartózkodási engedéllyel rendelkezők: egész évre szóló tartózkodási és munkavállalási engedélyük mindenkor meghosszabbítható. Letelepültek: meg nem határozott ideig tartó tartózkodási és munkavállalási engedélyük van; azonosak jogaik a svájciakéval, a politikai jogok kivételével. Az idegen .munkások kérdése 1965-ben a svájci belpolitika fő problémája lett. A pártok népi kezdeményezést indítottak az idegen munkások számának leépítésére és követelték, hogy az alkotmányt uj cikkellyel egészítsék ki, amely az idegen munkások számát a kantonokban az összlakosság 10 százalékában stabilizálná. E kezdeményezés nyomására a kormányzat kísérleteket tett az idegen munkások számának korlátozására. Most pedig a lakosságnak az idegen munkások számának további csök-SVÁJCI RIPORT: Boldog ország, ahol idegenek végzik a kuli-munkát miniszterekkel merőben más a helyzet. Ehhez sem idő nem áll rendelkezésre (hiszen egy miniszteri kinevezés felől olykor 24-órán belül kell dönteni), sem az állással nem egyeztethető össze az efféle eljárás. A miniszter a miniszterelnök felelőssége. Tájékozódjék felőle, amennyire csak tud és az állambiztonságért felelős legmagasabbrangu személy tájékoztassa az uj minisztert kimerítőn arról, hogy mire kötelezi pozíciója. De a miniszter fölötte áll annak, hogy életét nyitott könyvvé tegyék. A kormány és a parlament a jelentést tudomásulvette és a Lambton-, Jellicoe-üggyel nem óhajt tovább foglalkozni. Lambton ezidőszerint külföldön tartózkodik, Jellicoe pedig a családjával együtt, a birtokán. A bizottság vizsgálati anyagának megjelenése után egy riporter fölkereste s megkérdezte tőle, hogy ezekután mik a tervei? — Semmi — felelte a lord röviden és tömören. kentésére irányuló nyomása és a gazdaság ellentétes igényei mellett, megpróbál középuton haladni, vagyis stabilizálni az idegen munkások számát. Az uj külföldi munsok évi arányát az utóbbi három évben 40,000-ről 10,000- re csökkentették. 1973-ban ebből a 10,000 főből még csak 5000-nek adtak munkavállalási engedélyt. Ennek ellenére az egész éven át Svájcban tartózkodók száma erősen növekszik, mert évente 20,000 idénymunkást kell átvenni az egész éven át Svájcban munkát vállalók sorába. Miért van Svájcnak szüksége oly sok idegen munkásra? Elég egy pillantást vetnünk Svájc gazdaságára, hogy megkapjuk a választ. 1960-ban a bruttó társadalmi termék Svájcban még csak 37 billió frankot tett ki, 1972- bcn pedig már 115 billiót. A gazdaság állandóan, fejlődik, és vele együtt növekszik a munkaerőhiány. Egyre több svájci akar fehér ingben dolgozni, és nem akarja magára ölteni a munkaruhát. Ennek természetszerű következménye, hogy egyre több idegen munkásra van szükség ahhoz, hogy elvégezzék az úgynevezett alacsonyabb rendű munkákat, amelyeket már egyetlen svájci sem vállal. A külföldi dolgozóknak körülbelül 30 százaléka tevékenykedik az építőiparban, 20 százaléka a gépiparban, és körülbelül 10 százalék a textil- és a vendéglátóiparban. A svájciak jólétüket őket természetszerűleg megilletőnek tekintik, az idegen dolgozókban többnyire csak bajkeverőket látnak. A külföldieket teszik felelősség mindazokért a problémákért, amelyeket nagy gazdaságuk ellenére sem tudnak megoldani (ingatlanspekuláció és ebből fakadóan a lakbéruzsora, közlekedési nehézségek, kórházi ágyhiány, tanteremhiány), mert azt mondják, hogy az idegenek tehertételként nehezednek az infrastruktúrára. A politikai asszimilálódás két akadályba ütközik. Először is a svájciak még nagyon óvatosak az állampolgárság megadásánál. A törvény előírja, hogy a külföldinek 12 évig állandóan Svájcban kell tartózkodnia ahhoz, hogy megkapja az állampolgárságot. A kantonok ezenfelül további feltételeket támaszthatnak, igy például elrendelhetik egy felvételi vizsga letételét is. Ezeknek a szigorú intézkedéseknek tulajdonítható, hogy az elmúlt három év alatt összesen csak mintegy 15,000 külföldi kapta meg az állampolgárságot. Másodszor: a külföldieknek Svájcban nem tiltják ugyan meg a politikai tevékenységet, de nagyon megnehezítik. A külföldit kiutasítják, ha olyan politikai tevékenységet folytat, amely beavatkozást jelent belügyeikbe és berendezkedésükbe, vagy pedig károsíthatja külkapcsolataikat. így tehát fel sem mérhető, mikor oldódik meg Svájc problémája az idegen munkásokkal. Egy részről a gazdaság nem hajlandó lemondani további gyors Ütemű fejlődéséről, és a fejlesztés idegen munkásokkal olcsóbb, mint racionalizálással. Ezzel egyidejűleg elhanyagolják az asszimilálást, és a szélsőségesek érzelmileg szitják a hangulatot az idegen munkások ellen. Don Alexander Egyre népszerűbb a kerékpár Több európai ország után Japánban is ugrásszerűen nőtt a kerékpár népszerű sége. Egyetlen esztendő alatt több, mint ötmillióval emelkedett a biciklizők száma. A forgalomban levő kerékpárok mennyisége most meghaladja a negyven milliót. A hatóságok támogatják, sőt ösztönzik a régi divat föléledését. Külön pályákat építenek kerékpározók számára, az autósztrádákon pedig sávot jelölnek ki a biciklistáknak.
