Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-26 / 30. szám

3. oldal HIRES BŰNÜGYEK Körülbelül 30 évvel ezelőtt érdekes látvány lepte meg a Ghigagotól 50 mérföSdnyire levő Woodstock városka la­kóit. Mintha a száz évvel ez­előtti Vadnyugat költözött volna a Jayne ranch-re. Pen­gő sarkantyúju cowboyok szé­les karimáju kalapjaikkal, bőr lábszárvédőikkel járkáltak a a környéken és rakodtak ki a hosszú teherautókból. Gyö­nyörű fajtiszta lovakat hoztak Délről és vezették őket a Jayne ranch vadonatúj istál­lóiba. A Jayne-testvérek ugyanis istálló-üzletbe kezd­tek. Lovakat adtak ki bérbe lovaglást kevelő egyének­nek és mellette fajállatok te­nyésztésével is foglalkoztak. Silas Jayne és öccse, Geor­ge, jó üzleti érzékkel rendel­keztek. A vállakózás szépen virágzott és amikor egy be­­bemutatón először nyertek dijat saját tenyésztésű lo­vaikkal, ismert emberek let­tek Illinois határain túl is. A két testvér családot is alapított és szépen gyarapod­tak vagyonilag is. Aztán tör­tént valami közöttük és az 50-es évek végén különváltak. Eladták a közös ranch-et és attól kezdve egymástól füg­getlen alapon folytatták az istálló-bizniszt. Mindegyiknek megvolt a maga külön te­nyészete, istállói, szakembe­rei és vagyonuk tovább nö­vekedett és a 60-as évek ele­jén már mindketten millio­mosok voltak. Silas és George, noha nem is jártak össze, látszólag ba­rátságban éltek. Néha össze­találkoztak valamilyen lovas bemutatón és váltottak né­hány barátságos szót egymás­sal. Kívülállók semmit sem tudtak arról, hogy ezidőtájt a két testvér már halálosan gyűlölte egymást. Főleg Si-TESTVÉRGYILKOSSÁG las acsarkodóit öccsére, aki számos dijat halászott el orra elől gyönyörű lovaival. Sza­bályos vetélkedés és üzleti féltékenység folyt kettejük között, noha élhettek volna békességben is, hiszen mind­ketten dúsgazdagok voltak. Erről a kölcsönös gyűlöletről azonban a nyilvánosság csak 1965-ben értesült . . . Ennek az évnek júniusá­ban George Jayne, az illinois-i Palatine melletti Tri-Color Farm Riding Stables 43 éves tulajdonosa ebédre invitálta két lányát és négy alkalma­zottját, akikkel behajtott a városba. A 1 k a 1 mazottainak egyike volt Cheri Rude, egy csinos 23 éves műlovarnő is. A városban nem időztek so­káig. Délután 1 óra után már ismét a farmon voltak és mindannyian kiszálltak Geor­ge Cadillac-jéből. George bennhagyta a kulcsot a kon­­taktnyilásban és bement a házba megmosdani. Megszó­lalt a telefon. Egy javítómű­helyből közölték, hogy készen vannak a lószállitó-trailer javításával ,lehet érte men­ni. George kiszólalt az abla­kon Cheri Rude-nek és meg­kérte, hogy hozza a kocsit a ház elé amig ő végez a mos­dással. A lány beült a kocsi­ba és elfordította a kontakt­kulcsot. A következő pilla­natban hatalmas robbanás rázta meg a ház ablakait és a kocsi lángokban égett . . . Cheri Rude kórházba való szállítása közben meghalt... — Ezt a bombát nekem szánták — mondotta a de­­tektiveknek George. — Silas müve, a bátyámé. Már nem az első eset, hogy az életem­re tör. Egy este 1962-ben valaki 38 golyót eresztett az irodámba az ajtón keresztül. tam bent. Ugyanabban az év­ben megint rámlőttek, ami­kor hazafelé hajtottam. Egy erdőből hat golyó küldtek fe­lém, szerencsére egyik sem talált el. Ez a bomba a har­madik kísérlet . . . Meddig tűrjem még? . . . George kifakadásának nyo­mós oka volt, ezt a detektí­vek is tudták. De meg kellett elégedniük a puszta sejtéssel, ami jogilag mit sem ér. Si­­lasra ugyanis nem lehetett rábizonyítani semmit. Silas mindig alibit bizonyított, a lövöldöző bérgyilkost pedig nem sikerült elfogni. 1963- ban George két értékes, díj­nyertes lovát megmérgezték. Az egyik 50,000 dollárt ért, a másik 25,000 dollárt. A tet­test ekkor sem sikerült kézre keríteni. Ez a bomba-ügy pe­dig azt bizonyítja, hogy a me­rénylő nem mondott le ter­véről. Valaki azidő alatt rej­tette a motorházba a dynami­­tot, miután George és a lá­nyok kiszálltak és mielőtt Cheri beült volna a kocsiba. Rekonstruálva a dolgot, a ko­csiból való kiszállás és Cheri beszállása között 20 perc telt el. Szakértői vélemény szerint a bomba beszereléséhez fél perc is bőségesen elég. De ki volt a tettes? . . . Amit min­denki sejtett, sőt, George meg is volt győződve róla, nem lehetett hangoztatni, mivel bi­zonyítékok nem álltak ren­delkezésül . . . Egy lány meg­halt ártatlanul és a tettest nem sikerült elfogni. Közben az évek teltek és a két test­vér egyre gyarapította va­gyonát és egymás iránti gyű­löletét . . . 1969 januárjában Silasnak “fütött” be valaki. Késő éj­szakáig dolgozott farmjának irodájában, amikor megszó-Szerencsére nem tartózkod • halt az ajtó csengője. “Ki van ott?” — kérdezte Silas, de már húzta is ki fiókjából a revolvert. Válasz helyett két lövés dörült el kívülről és a golyók Silas feje mellett fú­ródtak a falba. Majdnem ez­zel egyidőben Silas is tüzelt ugyancsak az ajtón keresztül és kívülről tompa puffanás hallatszott, mint amikor vala­ki elvágódik. A farm tulajdo­nosa telefonált a rendőrök­nek ... A küszöbön holtan fekvő ember irataiból kide­rült, hogy Frank Mitchell-nek hivják, 28 éves és ismeretlen a környéken. Silas egyik golyója homlokába fúródott. Kezében ott volt a revolver és a nem messze veszteglő ko­csijában megtalálták egy pa­píron George Jayne címét és telefonszámát, valamint egy térképet, amelyen meg volt jelölve az ut Silas farmjához. George neve és telefonszá­ma túl kevés volt ahhoz, hogy ennek alapján eljárást indít­sanak ellene. Aki többet tu­dott volna beszélni az ügyről, halott volt. Silast pedig, fel­mentették jogos önvédelem címén . . . 1970 októberében családi ünnepséget tartottak George 100,000 dolláros házában. A tulajdonos fiának 16. születés­napját ünnepelték.A rokonság is jelen volt, persze Silas nagybácsin kívül. Silas nagy­bácsi azonban mégis tisztele­tét tette a háznál e napon, ha nem is személyesen . . . Amikor a vendégek elköszön­tek, George és néhány barát­ja lementek a játékszobába egy parti bridge-re. Késő este volt, már, gyönyörű csillagos égbolt és kellemes hűvösség. Az alagsorban lévő játékszo­ba ablakait kinyitották, hogy jöjjön be a friss levegő. A társaság hozzákezdett a já­tékhoz . . . Körülbelül 10 perc­cel azután egy vadászfegyver csöve jelent meg óvatosan az egyik ablak négyszögében. Lövés dördült és George vé­­véres fejjel bukott az asztal­ra .. . Mire a vendégek fel­ocsúdtak m e g 1 e petésükből, George már halott volt. Kint a kertben néma csend. A me­rénylet ezúttal sikerült . . . A rendőrség tüzetesen át­vizsgálta a környéket, de nem talált semmit, csak egy kilőtt töltényhüvelyt a kérdéses ab­laknál és ugyanott, a virág­ágyás puha földjében egy kordbársony nadrágot viselő térd lenyomatát . . . A rendőrség teljes apará­­tussal vetette magát a nyo­mozásba. Fütötte őket a vágy, hogy most már végre pontot tegyenek az ügyre és a tette­seket adják át az igazság­szolgáltatásnak. Hogy ki áll a háttérben, mindenki tudta, de remélték, hogy most már bizonyítékokat is találnak . .. Hetek teltek el, mig egy környékbeli elhagyott őrbódé­ban, betoncsőbe rejtve rá­akadtak a vadászfegyverre, amelyből, mint később meg­állapították, a gyilkos golyót kilőtték. A fegyveren talált ujjlenyomatok nem voltak azonosíthatók a rendőri nyil­vántartásban szereplő ujjle­nyomatokkal. A detektívek óvatosan szimatolgatni kezd­tek a Silas-farm alkalmazot­tai között, akiket a sorozatos merényletek miatt amúgy is szemmel tartottak. Észrevet­ték, hogy az egyik alkalma­zott, bizonyos Julius Barnes, 38 éves néger lovász, már több hete nem mutatkozik. A farm dolgozói elmondták, hogy Earnes otthagyta állását és ismeretlen helyre távozott, még a holmijából sem vitt el mindent. És Barnes ottha­gyott lim-lomjai között rá­akadtak egy kordbársony nadrágra, amelynek baltér­dén rászáradt földes nyom éktelenkedett. A vegyvizsgá­­lat kimutatta, hogy a nadrá­gon talált földben ugyanaz a y/irágtrágyapor talál ható, mint amilyet George házának virágágyásaiban használnak. A négerről kiadott személyle­­irás alapján három napon be­lül letartóztatták Julius Bar­nest egy chicagói szállodában. Közel 15,000 dollár készpénzt találtak nála 50 dolláros cím­letekben. Kezdetben tagadott, de amikor bebizonyították, hogy ujjlenyomata egyezik a megtalált fegyveren levő ujj­lenyomatokkal és ráadásul kordbársony nadrágját is meg mutatták a folttal, Barnes bevallotta, hogy Silas bérelte fel a gyilkosságra. A nála ta­lált bankjegyek némelyikén felfedezték Silas ujjlenyoma­tait is ... A rendőrség még azon a napon letartóztatta Silast, aki ezúttal már hiába tagadott és hiába fogadta fel a legdrágább ügyvédet. A keresztkérdésekbe belezava­rodva végül is megtört és be­vallotta bűnösségét. Az esküdtbiróság Barnest, mint a tett elkövetőjét 35 évi, Silast pedig — kitűnő ügyvédjének köszönhetően — 20 évi börtönre Ítélte. Katasztrofális aszály Afrikában Híradás az afrikai országo­kat sújtó szárazságról. A szarvasmarhák már nemcsak szomjasak, de éhesek is a ta­karmányhiány miatt. Viz hi­­náyában a növényzet elsaí­­r.yul. A legtöbb helyen a viz csak 200—300 méter mély­ségben található. Ma már a vizet jobban keresik, mint an­nak idején az olajat.

Next

/
Thumbnails
Contents