Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-19 / 29. szám
6. oldal CSALÁDALAPÍTÁS: A PARVALASZTAS ES EGYÜTTÉLÉS TITKA DETROIT, Mich. — Vannak-e mércék arra, hogy ki kihez illik? Megváltozik-e az ember a házasságban? Megjövendölhető-e előre a bő gyermekáldás? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni több mint 30 esztendeig tartó módszeres vizsgálat segítségével dr. Lowell Kelley, a tnichigani egyetem jeles pszichológiaprofesszora. Munkája a legalaposabb és a legátfogóbb házasság-tanulmánynak tűnik, amely eddig erről a témáról készült. 1940-ben eljegyzési hírek alapján, közel ezer fiatallal vette fel a kapcsolatot, majd kiválasztott közülük 300 párt, akiket tartós, sok évre terjedő együttműködésre kért fel. Az asszonyok átlagkora 24, a férjeké 25 év volt. Minden résztvevőt -beható lélektani vizsgálatnak vetettek alá és és mindegyiküknek el kellett készítenie saját és partnere jellemzését. Ezenkívül a kísérleti személyek 5-5 barátjától is részletes véleményt kértek, s igy Kelly és munkatársai mindenkire pontos képet alkothattak maguknak. Az összesen 600 részvevőnek minden évben részletes kérdőivet kellett kitöltenie, amit mindig házassági évfordulójuk napján kaptak meg. A diszkrécióról bonyolult kódrendszer gondoskodott. A nemrégen befejeződött vizsgálat során keletkezett tetemes mennyiségű anyagot most számítógépek segítségével dolgozzák fel, s az értékelés eredménye később könyvalakban is megjelenik. Dr. Kelly véleménye szerint, az erotikus vonzás rejtelmeire sohasem fog fény derülni. Két tényezőnek van döntő jelentősége: a partnerek érdeklődési köre és személyiség. Az érdeklődési körnek lehetőleg azonosnak kell lennie. Ha a karrier vagy a gyermeknevelés, a pénz és a társadalmi érvény esülési vágy, a politika vagy a vallás kérdéseiben éles ellentétek mutatkoznak, akkor nincs sok kilátás a jó házasságra. A személyiség tekintetében azonban -kifejezetten jótékonyan hatnak bizonyos ellentétek. Aki ugyanis a saját hasonmását választja, annak egy-kettőre elege lesz az egyhangúságból. “Nem tudok unalmasabbat elképzelni, mint a saját pszichológiai ikertestvéremmel együtt élni” — mondja dr. Kelly. A kölcsönös kiegészítés és a jótékony feszültségekkel teli egyensúly éppen a partnerek lelki különbözőségén nyugszik a boldog házasságban. Más szavakkal: a házastársak annyira feltétlenül hasonlítsanak egymáshoz, hogy közös céljaik legyenek, de ‘különbözzenek is, hogy vonzerőt gyakoroljanak egymásra. Változik-e az ember a házasságban? Egy hagyományos pszichológiai tétel azt állítja, hogy a jellemformálódás végérvényesen befejeződik a harmincas évek elején. Dr. Kelly vizsgálatai ezzel szemben azt mutatják, hogy a felnőttek is állandó, ha nem is éppen drámai változáson mennek át. Például, a 40 éven felüli asszonyok szokásainak összehasonlítása korábbi énjükkel azt mutatja, hogy jelentősen alábbhagyott az érdeklődésük a művészet, a zene és a költészet iránt. A férfiak a filozófiai és az el méleti kérdéseknek fordítottak hátat. Az egész vonalon az látszik ,hogy az idealizmus és a romantika helyébe a tárgyilagosság és a realizmus lép. Mind a férfiak, mind a nők egyre “férfiasabbak” lesznek, ami a gondolkodásmódjukat és a környezetükkel szembeni magatartásukat illeti. A házasság, a család és a nevelés problémái iránti érdeklődés sokkal elevenebbnek bizonyul a 40 éveseknél, mint a 25 év körülieknél. Különösen feltűnő, hogy a 40 és 45 év közöttieknek mennyire megnő az érdeklődésük a vallási kérdések iránt. Vannak-e a házasságnak különösen veszélyes vagy boldog évei? Általában az első vagy a második évet tartják a legkritikusaJbbnak, miután bizonyos álmok, illúziók már szertefoszlottak. Vannak, akik a “babonás hetedik esztendő”-re esküsznek. Kelly elemzései azonban azt mutatják, hogy a legtöbb házasság csak a kilencedik vagy a tizedik évben éri el a kritikus mélypontot. A legtöbben csak a negyvenes évek elején szerzik meg a megfelelő érettségét ahhoz, hogy saját hibáikat is tárgyilagosan szemléljék. Ekkor jönnek csak rá, hogy egyes tulajdonságaik terhesek lehetnek a másik számára, tehát kölcsönös megértést kell tanúsítani. Csak ebben a korban tanulnak meg alkalmazkodni és tudják kívánságaikat, vágyaikat háttérbe szorítani. Éppen ezért találják a legtöbben ezeket az éveket a legboldogabbaknak. Kelly valamennyi kísérleti személytől megkérdezte még a házasságkötés előtt, hány gyereket szeretne. A férfiak átlag 2,6-ot, a nők 2,8-at kívántak. A későbbiekben azonban a valóság annyira eltért az óhajoktól, hogy le kell vonni belőle a következtetést: e téren semmiféle jövendölésnek sincs helye. A Vitamin-B-1 nem csodagyógyszer CHICAGO, 111. — Akik szeretik követni a divatot, most már elhagyhatják az A, C és E vitaminok rágcsálását és rátérhetnek a B1 vitaminra, mint legdivatosabbra. A B1 vitamin, más néven thiamine, mint egy tavaszi áradat, rohan végig az országon az Atlanti óceántól a Csendes óceánig. Az emberek, akik hisznek benne, hogy mindenféle fájdalmuk a divatos betegségnek, az u.n. alacsony vércukornak (low blood sugar) következménye, eh kezdték tömni magukat naponta B1 vitamin tablettákkal. És természetesen kinyilatkoztatják, hogy minden bajuk, fájdalmuk megszűnését ennek köszönhetik, — csak legyen, aki hallgasson rájuk. De a B1 vitamin mánia sem tesz nagyobb szolgálatot, mint a többi vitamin-mánia, csak a sarki gyógyszerész jövedelmét emeli. Beriberi volt az a tragikus járvány, melyet a B vitamin hiánya okozott, még ma is előfordul nagyon szórványosan a Keleten igen szegény emberek között, vagy idült alkoholistáknál. De a mai időkben már igen-igen ritka. Normális táplálkozás mellett senki sem szenved thiamine hiányban és semmi különös előnye nem származik belőle, ha naponta teletömi magát B vitamin tablettákkal. A Beriberi és B vitamin hiány közti összefüggést majdnem 100 év előtt egy holland doktor állapította meg Jáván egy katonai kórházban. Csirkéit ugyanazzal a fényezett rizzsel kezdte etetni, melyet a beriiberiben szenvedő betegek is ettek. A csirkék hamarosan elgyengültek, alig álltak meg a lábukon. De mikor a civil lakosság számára árusított teljes rizst adtak nekik, újra erőre 'kaptak. A holland orvos, C. Eijkman, ebből levonta a következtetést, hogy a hántolatlan rizsben kell lennie valaminek, ami megakadályozza a beriberit. Meg is kapta felfedezéséért a Nobel-dijat. Valami 30 évvel később aztán az a “valami”, amit dr. Eijkmann sejtett, a B vitamin elnevezést kapta és teljesen tisztázódott fontos szerepe az emberi szervezetben. A II. világháború óta a thiaminet hozzáadják a fehér liszthez és más élelmiszerekhez és jelenléte az élelmiszerekben olyan kielégítő, hogy senkinek nem kell izgulnia hiányától. Dehát nem azért ember az ember, hogy ne izguljon. Ha kicsit hamarább fárad, ha elveszti étvágyát, testsúlyt vészit, rossz az emésztése, émelyeg, hányingere van, fejére csap és felkiált: vitaminhiányom van, a B vitamin adhatja csak vissza régi életkedvem. Kezdi hát enni a melaszt, az élesztőt és más B vitaminban gazdag szereket. S mivel később valóban elmúlnak a rossz közérzetét okozó jelenségek, esküszik rá, hogy a B vitamin gyógyította meg, semmi más. A legjobb választ a vitamin-mániákusaknak az az angol orvosi könyv adja, mely kimutatja, hogy az emberi test nem hordoz több thiaminet, csak amennyire éppen szüksége van és ha többet veszünk be, az el is távozik szervezetünkből. Dehát az emberek szeretnek hinni valamiben és a gyógyszerészek is szeretik a hasznot. Dr. Jean Mayer Nasim Hikmet FÖLDBŐL, TLZBŐL ÉS VASBÓL Főidből, tűzböl és vasból születőknek legnagyszerűbbje fog születni közülünk ... ...............................................s az emberek majd kart a karba öltve, a csillagokba néznek és dalolnak: „Szép az élet és érdemes élni!" Friss lesz a reggel, s édes, mint a szőlő, zöld a rét és kék a szemhatár — eddig nem hallott énekünk nyomán kivirul a világban a béke .. Fa még nem adott ilyen csodálatos termést, ily ígéretes nem volt még az éj. ily hihetetlen aranyló a hajnal! Földből. fűzből és vasból születőknek legnagyszerűbbje fog születni közülünk ... (Tasnádi Attila fordítása) Lábamputálás akupunktúrával CANTON, Kina — Liang Ching-Hsiang, 44 éves paraszt nyugodtnak látszik, de elismeri, hogy belül erősen remeg. Arra vár, hogy rákerüljön a sor a kórház műtőjében és leamputálják egyik lábát Nyugati újságírók csoportja, majdnem olyan idegesek, mint maga a beteg, szintén várakozik, hogy végignézzek az operációt. Végre elérkezett az idő. Liang megtette saját lábán az utolsó pár lépést, mert lábán lévő rákosodó tumort nem lehetett másképpen megállítani, csak a láb levágásával. Az újságírók érdeklődése — és idegessége is — az operációnál használandó érzéstelenítés miatt van. Az operáció akupunkturás érzéstelenítéssel megy végbe. A kezdeti előkészületek után az amputálásra kerülő láb különböző pontjaiba finom tűket szúrnak, melyek összeköttetésbe állnak egy kis elektromos géppel. Az elektromosság finom rezgésbe hozza a tűket. 20 perc múlva a 'beteg nem érez semmit. Ekkor még a bal fülébe is két tüt szúrnak, hogy fokozzák a hatást. Megkezdődhet az operáció. “A páciens érez majd egy kis kellemetlenséget, íha főbb idegeket vágunk át” — mondja a doktor. És igaza volt. Csak abban nem, hogy “kis kellemetlenséget” érez a beteg. Mert az operáció első pillanatától látszott Lián arcán, hogy szenved és nagy kínokat áll ki. Az akupunktúra előnye, mondják a doktorok, hogy egyszerűbb, mint a régebbi érzéstelenitési eljárások, nincsenek mellékhatásai és olcsóbb. Csak éppen egy hibája van: nem szünteti meg a fájdalmat — mint azt Liang arcán világosan látni lehetett. "Halkói” Japánban TOKIÓ — Japán halászok tízezrei vonultak fel az elmúlt napokban tüntető menetben, Hokkaido és Kyushu között, hogy tiltakozzanak a tengervíz ipari szennyezése ellen. A közelmúltban ugyanis a japán egészségügyi minisztérium nyilvánosságra hozta: a szennyezett tengervízből kihalászott halaktól tömeges megbetegedések fordulnak elő a fogyasztók körében. A “halkór” gyakran halállal is jár. A japán egészségügyiek most azt tanácsolják: a mindennapi hal helyett másféle ételekkel táplálkozzanak a távol-keleti szigetország lakói.
