Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-22 / 47. szám
6. oldal AZ A BIZONYOS “MÁSODIK MŰSZAK”: HOVÁ MEGY EL A MAI D0LG0Z0 NEW YORK — Érdekes cikk jelent meg az American Home Economics Assn. (AHEA) szaklapjában, a “Joulrnal of Home Economics’Lben, amely a mai dolgozó nő teljesítmény ét, feladatköreinek súlyát taglalja, a rendes munkaidő utáni otthoni, úgynevezett “második műszakban”. A cikk megállapítása szerint a mai nőnek sokkal több időt és sokkal több munkát kell otthoni teendői elvégzésére fordítani, annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedekben korszerű “munkamegtakaritó” háztartási gépek jelentek meg. Röviden: a mai modern nő keményebben dolgozik, mint anyja ,nagyanyja és dédanyja dolgoztak a maguk idejében. Egy szociológus kifejezésével élve, a mai nő a jelenkori társadalom “legzaklatottabb és leghajszoltabb osztályát” képviseli, aki számára a hetvenes évek ipari technológiája nem teremtett több szabadidőt. A szerző, Dr. Kathryn E. NŐ IDEJE? Walker, az 50 évvel ezelőtti helyzethez hasonlította a mai nő dolgozó helyzetét. Félévszázaddal ezelőtt a dolgozó nő a munkahelyén és otthon átlag 42-49 órát fordított munkára hetente, mig a mai heti átlag 66-75 órát tesz ki. Az okot kutatva Mrs. Walker arra következtetésre jutott, hogy a mai nő, ha több szabadidőre is tett szert a modern háztartási gépek alkalmazásával, ezt az időt ugyancsak munkára fordítja, mégpedig olyan műveletek elvégzésére, amelyre az azelőtti időhiányban nem volt képes. Például: mivel a mosógépek használatával sokkal könynyebb és gyorsabb a fehérnemű mosása, mint a régi mosóteknő idején, a mai nő sokkal gyakrabban mos, mint azelőtt. így tehát a mosásra fordított heti munkaidő még a gépesítés ellenére sem csökkent. S hasonló eredmény tapasztalható más vonatkozásban is. A “miért”-re Mrs. Walker azt a választ adja, hogy a dől-SOKAN SZAVAZNAK A HIRTELEN £S GYORS HALÁL MELLETT STOCKHOLM, Svédország. — Stockholmben a Serafimer kórház egyik orvosa, Dr. Gunnar Biörck végzett kutatást arra vonatkozólag: az emberek hogyan szeretnének meghalni. 84 nőt és férfit kérdezett «ieg és a feleletekből kitűnik, hogy a nők egyharmada, a férfiak kétharmada hirtelen és váratlan halált szeretne. Dr. Biörck tanulmánya megjelent amerikai orvosi lapokban is, éppen most, mikor sok parázs vita van alakulóban az eutanázia, vagyis “kegyelem-ölés” körül. A tanulmány következtében félmerül az a kérdés is, hogy a sok költség és fáradtság, mely a sokszor már nagybeteg és sokat szenvedő emberek élete meghosszabbítására irányul, valóban áldás-e, vagy csak meghosszabbítja szenvedését azoknak, akiknek már teher az élet. A megkérdezettek, kiknek feleletei alapján Dr. Biörck tanulmányát irta, a legkülönbözőbb válaszokat adták arra, milyen halálnemet szeretnének. Legtöbb közülük azt szeretné, ha álmukban érné utói őket a halál. Egyik színész úgy gondolta, legszebb lenne a színpadon előadás közben meghalni, egy iró úgy véli legszebb lenne egy királyi ebéden távozni az élők sorából, egy másik viszont azt szeretné, ha egy barátja megölné álmában. A nők közt több akad, aki elfogadja a lassú haldoklást, a férfiak nagyrésze az, kik gyorsan, hirtelen, minden szenvedés nélkül akarnak eltűnni az élők közül. Dr. Biörck által megkérdezett 84 ember felelete azonban nem elég, hogy általános következtetést lehessen levonni abból: milyen halálnemet szeretnének az emberek. Egy egész ország lakosságát kellene megkérdezni, hogy valóban tiszta képet nyerjünk és talán fel lehetne tenni ilyen kérdéseket: Megakadályozhatják a nyugati társadalmak az embereknek azt a kívánságát, hogy gyorsan meghaljanak, ha az a kívánságuk? Meg lehet akadályozni a gyors és hirtelen halált az egész társadalomra kitérj edőleg, vagy egyénileg kell elbírálni minden esetet? Figyelembe kell-e vennie az orvosnak a beteg kívánságát ? Meggyógyítani minden áron? — Vagy hagyni, hogy szép csendesen meghaljon kívánsága szerint? MAMIE EISENHOWER 77 EVES! CAMP DAVID, Md. — Nixon elnök családi körében ünnepelte Mamie Eisenhower 77-ik születésnapját. A családi vacsorán Julie Eisenhower (balról első), Pat Nixon, az elnök felesége, Mamie Eisenhower, Nixon elnök és Julie férje, David Eisenhower látható. gozó nő otthoni munkatendenciája a háztartás gépesítése mellett is megmarad, és a felszabadult időt uj célok megvalósítására fordítja. Igen sokan a házi teendőkből megspórolt órákat valamilyen külső munkára, kis mellékjövedelem előtere intésére használják fel. Mindamellett! pedig növekednek az igények is. Tágasabb lakás, több szoba, nagyobb kert, stb. amelyek újabb és újabb munkatöbbletet jelentenek. Több ruha több gondozást igényel. Mások meg a megspórolt órákat uj ételreceptek kikísérletezésére fordítják. Mrs. Walker 1400 családból szerezte értesüléseit, különböző életkorú szülőkből és gyermekekből álló családokból. Felmérése alapján kitűnt, hogy a munkahelyén eltöltött ideje után a feleség még átlag 4-8 órát dolgozik otthon is naponta. A nemdolgozó, KÁVE-IVÓK. FEL A FEJJEL OAKLAND, Calif. — Bostonban egy orvosi kutatócsoport azt jelentette, hogy a sok kávéivás elősegíti a szívrohamot. Ezt most cáfolják a Oakland-i Kaiser-Permananted Medical Center orvosai, akik megvizsgáltak 464 szívbetegséggel kezelt pácienst és 464 egészséges személyt. Mindkét csoportból egyformán — egy minden ötből — jelentette, hogy hat csésze kávénál többet iszik naponta. Viszont a több kávéivók közt igen sok az erős dohányos. Az orvosok véleménye az, hogy nem a kávé, hanem a cigaretta a szívrohamok okozója. Még igazán korai lenne a kávét hibáztatni, mondják a californiai orvosok és megfosztani a szívbetegség áldozatait reggeli kávéjuk élvezetétől. vagyis csak a háztartással foglalkozó nőknél a napi munkaidő átlag 5-12 óra között változik. Feltehető, hogy a dolgozó nőknél az otthoni munkaidő is sokkal eredményesebb, mivel az idő szűk határai ösztönzik őket. További megállapítások szerint a dolgozó nő férje a saját munkaidején kívül átlag heti 11 órát kitevő otthoni NEW YORK — A Monday Night Smoke Watchers csoport uj tagot fogad: Silva Thin, egy lakberendezési tanár próbálja meg újra, hogy lemondjon a dohányzásról. Bevallja, hogy ez a harmadik dohányzás-ellenes klinika, amit megpróbál. Édesapjának fél tüdejét eltávolították, és ahelyett, hogy ez abbahagyatta volna vele a cigarettát, egy helyett két csomagot szívott naponta. Talán most sikerül majd abbahagynia. Mióta a cigarettás dobozokon megjelent a felirat: veszélyes az egészségre, a dohányzás elleni küzdelem szinte nemzeti sporttá vált Amerikában. De az eredmény megdöbbentő. Egyetlen versenyben sem volt még ilyen kevés győztes. 46 millió dohányzó amerikai közül 31 millió szeretné abbahagyni a dohányzást, 1966 és 1970 között ez 22 milliónak nem sikerült. Sőt! Fiatalkorúak közt a fiuknál 1 százalékos, a lányoknál 5 százalékos növekvés mutatkozott: ennyivel többen dohányoznak ma. Az Egyesült Államok női lakosainak 30.5 százaléka dohányzik, k.b. 20 millió nő. A dohányzásról lemondani tudók közt is több a férfi. 1966 és 70 közt a férfi dohányosok 34 százaléka mondott le a cigarettáról, a nőkmunkával segíti felesége teendőit. S ez az átlag a férj részéről még akkor sem változik, ha a feleségnek még valami “part time’ ’munkája is van. A “teen-ager” gyermekek hozzájárulása az otthoni teendőkhöz fejenként átlag napi 1 órával fejezhető ki. Mindezekből pedig minden családban levonható a megfelelő tanulság. nek csak 25 százaléka. Nem is csoda, hogy a tüdőrák is egyre jobban elharapózott a nők közt. A Smoke Watchers szerint a kezelést elkezdők 90 százaléka jut el a gyógyuláshoz, — de legalább 30 százalékuk visszaesik a dohányzás “bűnébe.” Minden dohányzás elleni csoport más és más metódust használ. Van, ahol elektromos készüléket szerelnek a dohányzó karjára és kényszerítik, (hogy minden 10 másodpercben szívjon a cigarettájából, viszont nem tudja, hogy a készülékből mikor éri őt elektromos áramütés. Más helyen “agymosást” alkalmaznak. Egy hangszalagról állandóan ilyen figyelmeztetéseket hall: “A dohányzás méreg a testemnek. Szükségem van testemre, hogy éljek. Ezért tartozom önmagámnak, hogy óvjam testem a mérgektől.” Más helyeken önszuggesztióval dolgoznak, mikor a dohányosnak magának kell ismételgetnie állandóan: “Nem dohányzom többet . . . nem dohányzom többet.” Igaz, a cigaretta méreg, de mégis nehéz lemondani róla, mert — mint a régi magyar operettdal mondja: “Egy kis cigaretta, valódi finom, oly illatos, édes, mint rószaszirom . . .” EGYENLŐTLEN VETÉLKEDÉS: SZÍVNI, VAGY NEM SZÍVNI?- EZ ITT A KÉRDÉS
