Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-15 / 46. szám
16. oldal MAGYAR TÁJAK SÉTA TOKAION, AZ “ARANYLÁNG” HEGYEN... Petőfi Sándor 1844 februárjában járt Tokajon. Nemcsak szellemének szabadságszóm ja volt olthatatlan, hanem torkának szomjúsága is csak nehezen csillapodott: az “aranyszínű lánghoz” hasonlítja a csodálatos izü tokaji nedűt. Alighanem ma is elcsöndesednék, ha kóstolgatás közben a különböző évjáratú borok zamata eláradna a szájában, pedig az ugyancsak szokva volt a parázsló szavakhoz. Nézem a hegyet, a gyöngéd hegyvonulatot, az őszi utcasor piros paprika-virágait, a zöldes-sárga szőlőtáblákra osztott hegy szépségét, a hegy derekán az alvadt vér-barna ligeteket, a bokros fákat, ezt az üvegkék ég felé kibomló őszi pompát. Olyan bársonyos tapintású ma ez a nap, akár egy bordó dália. Valami néma és ünnepi készül az őszben. A természet utoljára fölemelkedik és széttárja gyümölcsökkel megrakott düreri szárnyaikat, hagyja, hogy csontjáig lekopaszszák, egyet lobban, aztán lecsukódik. A kilencszáz éves Tokaj szüretel. Mindig szüretelt, mindig nagyra tört, sokszor vérzett a Hegyalja. Az eperjes—tokaj i hegylánc dombvonulatain szőlőtáblák húzódnak, ameddig a szem ellát. Eljátszom a gondolattal: vajon ez az agytisztitó, átmelegitő, megokositó, bátorságot tetéző nedű, a hegyaljai bor nincs-e valami belső egységben a hegyaljai történelemmel, a nagy családok szellemével, a szabadság szeretetével, a nép tömérdek szenvedésével és a fönnmaradásába vetett hitével is? Valóban lángot iszik, aki ezt a bort issza. De ha a kiömlött vér festeni tudná a szőlő termését, — nemcsak aranyló, hanem tengernyi vörösbort is palackoznának itt. Vagy maga a szőlő, ez a végtelenül érzékeny, nemes, de kiszámíthatatlan növény a titka és magyarázata e táj szépségének és emberi arculatának is? Az a szőlő, mely Istennek alkalmas volt arra, hogy vele magyarázza magát, s még inkább airra, hogy az ő véreként igyuk a nedvét. * Egymás mellett áll a tokaji templom és a szociális otthon. A két épület közötti lejtőn hangos nevetéssel fut le egy gyerekcsapat. Ügyesen kikerüli az útjába kerülő két padot és elviharzik. A padokon fogatlan szájú öregek ülnek, ajkukon az elfogyasztott tízórai kenyérmorzsáival. ük már nem az őszbe, hanem a télbe tekintenek, az ember kegyetlenül magányos telébe. Az egyiküket megszólítom; hallgatag, sovány, de erős lelkű embernek látszik: — Hány éves a bácsi? — Nyolcvannégy. — Hol lakik? — A szociális otthonban . — Mennyit kell fizetnie? — Nyolcszázat. Mennyi a nyugdija? — Nyolcszázhetven. — Hányán alszanak egy szobában ? — Tizenegyen. — Barátja van-e köztük? — Akad, de az mindig meghal. A többi meg folyton változik. — Mit szeretne csinálni a bácsi a legszívesebben? Rámnéz, elmosolyodik és igen szelíden mondja: — Elmenni ebből a világból, át az enyimbe. Negyvenegy évig ástam másoknak sirt, egy egész falut eltemettem, aztán most nem akad senki, aki nekem ássa meg. — Szeretik a bácsit az otthonban ? Fölkapja a fejét: Áldja meg őket az Isten, mindet. .. cmiattuk élek. — Nagyon egyedül van? — Nagyon. De hát tudja, ez olyan dloog, mint a karámajtó, át kell menni rajta. Mindennap elmegyek a templomba. Ott jó. — Segit-e az ima rajtunk, tácsikám? — Nem tudom én, hogy segit-e, vagy nem segít, megteszem. Már sötét este van, amikor az otthon szunyoghálós ablakai mögött megpillantok egy-egy mozdulatlanul merengő arcot. Szemben az eszpresszóban tánczene szól. A kihulló vörös fényben karcsú fiatalok állnak. Egy kis idő múlva sötétbe borul az otthon épülete. Titokzatos, zenemélyi csönd ez, nem süket hallgatás. * Tokaj bőkezűen ünnepelte meg a jubileumát. Majdnem fél'éven át az egyik esemény követte a másikat a nagyközségben: volt ott ifjúsági szakmai verseny, szabadtéri táncmulatság, vizparti térzene, kórusverseny, légiparádé, kuruc tábortűz, népdalest, képzőművészeti kiállítás, az egyháziközség pedig — munkát és anyagiakat nem kiméivé —• most újítja meg szép temploma belsejét. S középen, mint valami nyugatabbra húzódott keleti nagyherceg, a tokaji bor, hírével, fényével, hatásával. Itt van a bal karom mellett is, egy parafadugós üvegben, míg a tokaji plébánia káplánszobájában a jegyzeteimet készítem : igazi nagyságként elég kevés ahhoz, hogy ne vedelni, csak ízlelni lehessen. Itt áll egy finomművű ezüst tálon, mely kissé már oxidálódott és a szélén lecsorbult: a márka nem tetszeleg a hibátlanság látszatában, csak az álezüst tolakszik a ragyogásával. Nem is sejti a vendéglátóm, hogy finom mértékével tiszteletet ébreszt a mértékletesség iránt, ami az igazi gazdagság kulcsa. így a metszett pohárban mindig csak néhány kortynyi itóka van, azt is bizonyítandó, hogy a saját tüzemét még á borok rábobjának a füzénél sem értékelem alább. De az igazi ital éppen ezt akarja, épit az emberre, az ember szellemére és valamiképpen testvéri viszonylatban áll vele. A kinyitott ablakon át a hegyoldalra látni. Egyik-másik szőlőtőn hatalmas fürtök csüngenek, van, amelyik a földön ér véget. Itt-ott almafák állnak. A fekete faágakon még dús lombokkal, de már száradófélben. Olyan a kép, mint Pieter de Molyn kosaras parasztjai mögött a táj. Elhallgattatja az embert a föld hűséges termése és az emberi munka gyümölcse. Tokaj, 1973, november hó.. Vasadi Péter FALUMÚZEUM BALASSAGYARMAT - Közös összefogással falumúzeumot rendeztek be a nógrád megyei Vanyarcon. Társadalmi munkában eredeti állapotába állítanak vissza egy régi épületet. Az épületben e1 helyezik a nemzetiségi hagyományairól hires város eddig összegyűjtött népművészeti anyagait. A tervek szerint még novemberben megnyitják az uj múzeumot. NEMZETISÉGI HÍREK Üreg fiiszeriizlet BUDAPEST Ritka leletre bukkantak Budaörsön: egy füszerüzlet 1898-ból származó teljes berendezésére. A bútorok úgy vészelték át az évtizedeket, hogy amikor bezárták az üzletet, be is falazták annak ajtaját. A Kereskedelmi Muzeum megvásárolta gyűjteménye számára ezeket a berendezési tárgyakat. BUDAPEST — Ez év őszén tartják kongresszusukat a magyarországi nemzetiségi szövetségek elsőként október 26—27-én a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége tartotta tanácskozását, ezt november 8—9-én a Magyarországi Németajkúnk Demokratikus Szövetségének. kongresszusa követte. A Szlovákok Demokratikus Szövetsége november 21—22-én ülésezik. A kongresszusok sorát november 28—27-én a ELADÓ KASTÉLYOK SZOMBATHELY — Több Vas megyei műemlék-kastély eladó — közölték pénteken Szombathelyen a megyei tanács tervgazdasági bizottságának ülésén. A megyében 630 épület és építmény áll műemléki védettség alatt. A bizottság 49 kastély és kúria sorsát vizsgálta meg. E múltból örökölt épületek 62 százalékának helyzete rendezett — kollégium, általános iskola, különböző otthonok, üdülő szálló, művelődési központ, muzeum működik bennük — 16 százalékánál igényesebb helyi felhasználás szükséges, 22 százalékánál pedig uj hasznosításról kell gondoskodni. A helyzet tehát nem a legjobb, amit súlyosbít, hogy a kastélyok 39 százaléka felújításra szorul. Különösen a községi tanácsok és a termelőszövetkezetek kezelésében állóik tűnnek gazdátlannak. A legtöbb romosodé, elhanyagolt. Környezetükben ólakat és egyéb zavaró, szennyező melléképületeket telepítettek. Kettő —- a csehmindszent - potypusztai Esterházy—, valamint a mikosszéplaki Mikos-kastély — azonnal, további hat pedig a közeljövőben eladó. Magyar szindarab Londonban Örkény István Macskajáték cimü színmüvét bemutatta a londoni Greenwich Company Theatre. A két idős nővér szerepét kiváló színésznők játszák: Margaret Rowlinson a régi idők angol színházi életének csillaga és Elizabeth Eergner lépett színpadra. — Elizabeth Bergner 1967 novembere óta most először játszik újra. A Macska játék amelyet eddig hat országban játszottak — élénk érdeklődést keltett az angol fővárosművészeti életében. A bemutatón Örkény István személyesen is résztvett. Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének országos megbeszélése zárja. Magyarországon jelenleg 407 nemzetiségi közművelődési csoport, illetve klub működik. (Ebből 166 német, 112 horvát—szerb, 110 szlovák, 11 román és 8 szlovén.) Erősen fellendült a nemzetiségi énekkultura és anyanyelvápolás is. Az 1972—73-as tanévben 436 magyarországi oktatási intézményben több mint 27 ezer diák részesült nemzetiségi nyelvi oktatásban. A nemzetiségi általános iskolai tanulók közül mintegy 20 ezren, az anyanyelven és az iroda’mon kívül a tantárgyakat magyarul, a magyar gyerekekkel együtt tanulják. Megközelítőleg kétezer diák olyan nemzetiségi iskolába jár, ahol a tantárgyak felét német, román vagy szlovák vagy valamelyik délszláv nyelven oktatják. A délszláv, német, román és szlovák nemzetiségi szövetség élénk politikai, társada'mi és kulturális tevékenységet fejt ki — élve az alkotmányban biztosított jogaikkal. A Hazafias Népfront mozgalom tág teret 'ad társadalmi, politikai tevékenységüknek. Gyógyszállók Magyarországon BUDAPEST — Az elmúlt év tavaszán alakult meg a Danubius Szálloda- és Gyógyüdülő Vállalat. A vállalat rendeltetése elsősorban a gyógyvizek kihasználására gyógyüdülők létrehozása, fejlesztése. Most két szálloda tartozik a Danubiushoz: — a szigeti Nagyszálló és a keszthelyi Helikon. Épül a Várban az uj szálló és készen van a hévizi termálszálló, a margitszigeti gyógyszálló terve. A Hévízre tervezett termálszálló a már meglevő gyógybázisra épülne. A kórház “vizes” kezelése a szálló vendégeket is ellátja majd, de már eleiktroterápiás kezeléseket nem képes adni. Ezért a vállalat olyan gyógyászati részlegeket épitene, amelyek főleg a száraz terápiás kezeléseket biztosítanák. A margitszigeti termálszálló mellé egy gyógyfürdő is épülne, 1976-ban készül el. A távolabbi tervek között áll gyógyfürdő építése Budapesten, a Városligetben; szálloda épitése az Árpád-hid közelében. Hajdúszoboszlón, Bükfürdőn, Hévizén egy-egy B- kategóriáju szálló épülne.
