Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-18 / 42. szám
10. oldal MAGYAR VIDÉK: KALOCSA UJ Kalocsa tornyai fölött, mióta Szent István király itt érsekséget alapított, századokon át tömjénfüstöt, harangzúgást és csatakiáltásokat kavart a szél. 1901-ben a pogány kunok, 1241-ben a tatárok dúlták fel Kalocsa várát. Ugrin érsek a Muhi pusztán veszett oda, Tömöri Pál Mohácsnál esett el. 1529-ben török hódoltság alá került a város. A mai Kalocsa: az érseki kastély, az olasz-barokk stilusu főszékesegyház, a meghitt hangulatú, szép városközpont már a 18. században épült fel. A város művészeti emlékeit idegenből jött mesterek alkották. Az érseki kastélyt Oszwald Gáspár tervezte, a főszékesegyházat Maverhoffer András építette. A főoltár képét Kuppelweiser osztrák festő festette, a kastély termeit Maulbertsch freskók ékesítik. Megszűnt a Bécsi Magyar Egyesület BÉCS — A Bécsi Magyar Egyesület, amelynek elnöke, Venzel Frigyes nemrég elhunyt, rendkívüli közgyűlésén kimondotta feloszlását. Az egyesület megszűnéséről a következőket Írja dr. Papp Andor, aki éveken át mint ügyvezető elnök tevékenykedett az egyesület élén: “Erre a rendkívüli sajnálatos lépésre azért volt kényszerítve egyesületünk, mert az egyesület lelke, alapitó elnöke Venzel Frigyes meghalt és nem volt, akit helyébe tudtunk volna állítani. Az egyesület élete egyébként is egyre sorvadt, régi tagjaink kihaltak, fiatalabb tagjaink inkább saját, mint a közösség problémáival foglalkoztak ; az uj menekültek ugyan szorgalmasan igénybevették megboldogult elnökünk segítségét, de kevés kivétellel alig vettek részt az egyesületi életben, sőt még az ünnepélyeket sem látogatták. Taglistánk illetéktelen kezekbe került. A legutóbb tapasztalt “hazameneteli láz” —• melynek főleg anyagi vonatkozásai voltak —, tagjaink maradékát is elvitte . . . Akik hazajártak, azok ünnepségeinken sem vettek részt, nehogy megtudják, hogy jelen voltak, mert akkor sem kapnak többé vizummot. így jutottunk arra a fájdalmas elhatározásra, hogy az egyesületet 18 évi fennállás után feloszlatjuk.” Kalocsa mindezek ellenére ma az egyik legsajátosabban magyar hangulatú város. A barokk pompába öltöztetett egyházi központot nádfedeles házak ölelték körül, s e nádfedelek alatt született meg a népművészet, amely Kalocsára ma jóval több idegent vonz, mint szép középületei. Barokk városból sok van a világon, de kalocsai népművészetből csak egyetlen . . . A kalocsai népművészet — az öregvarrás és a falpingálás otthona ma a Népművészet Házában van. Ez az örökös árvizek ellen dombra épített “partosház”, nádfedelével, faragott oszlopos tornácával, tulipános kerítésével maga is népi műemlék. Itt van a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet központja. Innen indítják világgá a szövetkezet csodálatos hímzéseit, a hires richelieuhimzést (vajon hogyan került ez a név e hímzésre?), amely olyan szép, mint valami menyasszonyi fátyol, amit az asszonyok mezei virágokkal hímeznek ki. S innen indu'nak külföldre a már nemzetközi hirü pingáló asszonyok is. A hímzéseket 1400 nő készíti, Kalocsáról, Drágszélről, Öregcsertőről, Homokmégyről. A kalocsai himzés nagyon kelendő portéka. Nyugat- és Kelet-Európábán, de még Japánban és Ausztráliában is keresik. A másik világszerte ismert kalocsai termék az édes-nemes, “csipkementes” paprika, amely — s ez túlzás nélkül állítható — színében, zamatéban, füszerhatásában a szegedivel együtt a világ minden más paprikáját felülmúlja. Kalocsáról 32 országba exportálnak paprikát. A néhány évtizeddel ezelőtt válsággal küzdő kalocsai paprika reneszánszában Oberrnayer Ernőé, a világhírű kutatóé a legnagyobb érdem, ö indította el a kutatást, amelynek eredményeként ma uj, bőven termő, színben, zamatban egyaránt nemesebb fajtákat termelnek, őrölnek. A Kalocsai Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat 1500 munkása azonban nemcsak paprikát őröl. Ők készítik a zamatos paprikaolajat, az oleorezint is, s ezen felül számtalan konzervet: zöldségfélét, gyümölcsöt, savanyúságot és tízféle tésztát. Ahogy az egykori kis paprikaüzemből nagy üzem lett, ARCA úgy fejlődött Kalocsa, az egykori mezőgazdasági nagyközség, nagyipari várossá. Mig 1949-ben a lakosság 41 százaléka foglalkozott mezőgazdasággal, s csupán 10 százalékuknak adott kenyeret az ipar, addig ma a többség az iparból él, s a mezőgazdaság csupán a lakosság 8 százalékát foglalkoztatja. Kalocsának ma 18 ipari üzeme van. A Sütőipari vállalat 800 dolgozója nemcsak kiváló kenyeret süt, hanem 180 féle süteményt és édességet gyárt. Az Elektromos Készülékek Gyárában 700 munkás elektromos armatúrákat készít, s az Épületgépészeti Kisgépek Gyárában a többi között vibrátorokat gyártanak. Az állami üzemek mellett Kalocsa tanácsi vál-A Somogy-megyei Somogyvárott már egy éve dolgoznak a csaknem 900 éves bazilika és kolostor feltárásán. A régészek nemrégiben szenzációnak is beillő leletre bukkantak. A Bazilika főhajójának nyugati harmadában ráleltek Szent László egykori nyugvóhelyére. A korabeli források szerint először ebben a templomban temették el a királyt. A krónikás szerint ugyanis nagy meleg volt akkor s nem vállalkozhattak hosszabb útra a holttesttel, így került az a Szent László által alapított és temetkezési helyéül is kijelölt apátságba. Igaz, nem hosszú ideig, mert egy 1106-ból származó pápai okirat szerint Szent László akkor már Váradon nyugodott. Szent László egykori bazilikája dombtetőn állott, mely a régészek szerint már a rómaiak idejében is lakott hely volt. A honfoglalás után a Tar-Szörény nemzetség birtokolta ezt a tájat. A nemzetségfő, Koppány, kővárat építtetett Somogyvárott és a helységet később I. István vármegyeszékhellyé tette. Szent László nemcsak államigazgatósági, hanem vallási központtá is emelte Somogyvárt. Megépítette az ország egyik legnagyobb bazilikáját és mellé a kolostort, amelybe francia bencés szerzeteseket telepített. A bazilikát később többször átalakították s az lalatai — a textil-, a müanyagfeldolgozó vállalat, valamint a ktsz-ek is — nagyüzemi mértékben fejlődnek. Kalocsa azonban még más meglepetést is tartogat. Ez a város nemcsak népművészetéről és paprikájáról hires. Valamennyi népi táncegyüttes — a Kalocsai Népi Együttes, valamint az Ének-zenei Általános Iskola teenager-koru táncegyüttese — ugyancsak ‘‘export-cikk”. Hogy az elmúlt éviekben mely országokban táncoltak, fel sem lehet sorolni. Az idén az egyik együttes Finnországban, a másik Spanyolországban és Franciaországban szerepelt. Ami viszont a kalocsai idegenjárást illeti; az idén nyáron is megrendezték a Városkerti Szabadtéri Színpadon a Duna-menti népek nagy baráti találkozóját, a népi tánccsoportok és népdalkórusok fesztiválját. Tizenkét Dupamenti országból tizennégy csoport, háromezerötszáz táncossal szerepelt. E téren még a ősi falak átvészelték a tatár, a török dulásait. Később azonban, miután a környék elnéptelenedett, a bazilika is pusztulásnak indult. A török kiűzése utáni zavaros időkben, kincsek után kutatva, az épület északi falát felrobbantották. Ma már csak a déli szárny és a három hajót lezáró, félkörives apszisok állnak viszonylagos épségben. Az eddigi munka során mintegy 700 faragott követ s kö-A Rákóczi-szőlő rekonstrukciója Tarcalon Tárcái és Tokaj között, a Nagykopasz hegy déli oldalában nagyszabású földmunkák kezdődtek. Tereprendezés, talajjavítás, valóságos természetátalakitás folyik itt. A helyszín, az úgynevezett Szarvas-düllő, Rákóczi egykori szőlője, amely az elmúlt századoktól napjainkig mindig a leghíresebb aszúkat termetté. Az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet most itt alakítja ki a világhírű tokajhegyaljai borvidék legszebb nagyüzemi szőlőterületét. A nagyüzemi termeléshez gépi művelés kell és mivel a szőlészetben használt gépek nem tudnak megbirkózni a meredek lejtővel, tereprendezésre, nagy teraszok kialakítására kerül sor. Ezek franciák és a törökök is “Duna-menti országnak” vallják magukat . . . NEMZETISÉGI MUZEUM TATÁN Tatán a Miklós-malom műemlék épületét nemzetiségi múzeummá alakították át. A malom két termében a nagyobbrészt német emlékek mellett megyei gyűjtésű szlovák és magyar néprajzi anyag is látható. A kiállított német anyag bemutatja, hogy a törökdulás alatt elnéptelenedett Komárom megyei falvakba hogyan költöztek be a német telepesek. Amikor 1785-ben lezárult bevándorlásuk, már 29 helységet laktak. Láthatók a múzeumban korabeli háztartási edények, bútorok, népviseleti tárgyak, gazdálkodási eszközök. A kiállítást a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége az ország más vidékeiről származó népviseleti és butorgyüjteménnyel is gazdagította. zel 4 ezer kisleletet tártak fel. A legértékesebb ezek közül egy agyag pecsétnyomó IV. Béla korából és egy 12 cm-es aranyozott bronz Krisztus- Corpus. A művészi kőfaragványok a 10-ik századi magyar iskola mestereinek kezemunkáját dicsérik. Az eredetileg 58 méter hosszú és 24 méter széles bazilika, valamint a környéken volt nagyobb kiterjedésű vállon-település feltárása előreláthatólag még hét évet vesz igénybe. A tervek szerint a feltárási munkák után a bazilika környékén nemzeti parkot létesítenek. a teraszok a hegy lábánál még 600 méter hosszúak és 50 méter szélesek, a tető környékén azonban egy-egy terasz szélessége már nem éri el a hat métert sem. 1978-ig a 41 holdas Rákóczi szőlő rekonstrukciójára mintegy 600,000 dollárt fordítanak. A nagy beruházás költsége néhány éven belül megtérül. A szülétő uj szőlő mintaparcellája lesz a Tokajhegyalján folyó rekonstrukciónak. A teraszokat a kutató intézet által kinemesitett uj, bőtermésü, jól aszusodó szőlőfajtákkal ültetik be. LEHOTKA GÁBOR STOCKHOLMI SIKERE Szép sikerrel szerepelt a stockholmi Orgona Fesztiválon Leholka Gábor budapesti orgonamüvész. Műsorán főleg magyar szerzők szerepeltek: Liszt, Kodály, Ligeti. MEGTALÁLTÁK SZENT LÁSZLÓ EGYKORI SÍRJÁT
