Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-18 / 42. szám
11. oldd MNfefeA «-\ HOMOKI ERZSÉBET | “ X TELKI KLINIKÁJA NÉVTELENÜL — Kedves Homoki Erzsébet, 5 évvel ezelőtt mentem férjhez, 4 gyermekem van. A férjem mellett kibírhatatlan az életem. Egy jó szót sm hallottam tőle az 5 év alatt. A nászéjszakától kezdve olyanokat kell hallanom, hogy miattam kiábrándult a nőkből és a szexből. Minden bébi után szemrehányást tett nekem. A végtelenségig fukar. Soha semmit sem vesz nekem. A bankkönyvet nem mutatja, azt mondja, ez az ő pénze. Négy gyermek mellett a nehéz háztartási munkát is egyedül kell végeznem. Szüléskor sem enged néhány napra segítséget venni. Rossz, gonosz, szívtelen ember, csak önmagát szereti. Az életét betölti az evés és alvás. Azt állítja, hogy szerencsétlenséget hozok rá, nélkülem karriert csinálna. Most felajánlotta, hogy utazzak a négy gyerekkel Budapestre, mert ő még egy kicsit élni akar. Mit tanácsol? VÁLASZ — Kívánsága szerint levelét megrövidítve közlöm. Nem vagyok cinikus, de legjobban mégis azon csodálkozom: ilyen házasságban hogyan volt alkalmuk és kedvük ahhoz, hogy 4 gyermeknek adjanak életet. A lényegre térve, nem tudom, hogy miért éppen Budapestre akarja küldeni a férje. Talán rokonai vannak ott? Ha megveszi az oda-vissza utazásra a jegyeket és előre (hangsúlyozom, hogy előre) gondoskodik anyagilag budapesti tartózkodásuk idejére teljes kényelmükről, akkor fogadja el az ajánlatot. Családi helyzetük olyan rossz, hogy annak egy kis távoliét nem árthat. De mi lesz azután, ha viszszajön és minden a régi mederben folytatódik? A válásnak elvi ellensége vagyok, de van olyan házasélet, amely megcsúfolása a házasélet fogalmának. A maguk házasélete sajnos ilyen. Mi lesz, abból a négy gyerekből, aki ilyen légkörben nő fel? Gondolt már arra, hogy szeparáltassa magát? Persze megfelelő anyagi feltételekkel. Ügyvéd nélkül azonban egyetlen lépést se tegyen, egyetlen sor Írást, még panaszkodó leveleket se adjon ki a kezéből, nehogy valamilyen formában felhasználható legyen maga ellen. Ha nem cselekszik határozottan, a végén minden nélkül kerül ki a házból. Tartsa szem előtt a 4 gyerek érdekeit. * ❖ * PLETYKA — Kedves Mrs. Homoki, ne gondolja rólam, hogy nőellenes vagyok, ennek dacára csodálkozom, hogy az Intelligence Service nőket vett fel és még több nőt is fog alkalmazni. Ez a hírszerző szerv, amelynek tagjai titkos megbízásokat hajtanak végre. Az amerikai kormány nőkre biz titkokat? Mindenki tudja, hogy a nők pletykáznak. Nőkre nem lehet titkot bízni. A pletyka tipikus női tulajdonság. Csak Washingtonban nem tudják ezt? Mit szól ehhez? VÁLASZ — Elhiszem, hogy nem nőellenes. Maga is higyje el, hogy nem vagyok férfiellenes, de ami a titoktartást illeti, nem vagyunk egy nézeten. A második világháború alatt jónéhány nőnek adott megbízást az Intelligence szervice és a tapasztalat bizonyítja: százaiékszerüen több férfi szája járt el, mint amennyi nőé. A női titkos ügynökök titoktartásban toronymagasan verték férfi-kollégáikat, akiket gyakran beszédre csábított az ital vagy az ellenség szolgálatában álló szép nő. Az igaz, hogy a nő általában pletykás. Ennek egyik alapja az, hogy a nő az élet úgynevezett napi dolgaiban sokkal érdeklődőbb, mint a férfi. Szerelem, házasság, válás, háztartás, öltözködés, életmód ^mindezeken a terepeken a nő közvetlenül érdekelt és égő kíváncsiság valamint közlési vágy tölti el. Ennek .az árnyoldala, hogy “csak neked mondom” alapon beszél is arról, amit megtud, a másik pedig terjeszti és a visszhang egyre nagyobb. A férfi is pletykál. Nyersanyagát azonban súlyosabb témakörből veszi: üzleti helyzet, politikai múlt és hasonlók. Az ilyesféle fülbesugást óvatosabban terjesztik, mert esetleg súlyos bírósági következményekkel járhat. Vagyis a kisebb jelentőségű női pltykából több kerül a nyilvánosságra, mint a súlyos férfi-pletykából. Ezért hiszik, a pletykáról, hogy tipikus női tulajdonság. ❖ ❖ Mi FIATAL ASSZONY — Kedves Miss Homoki, egy éve vagyunk házasok, a férjem mindenben szót fogad nekem, én kezelem a pénzt, én osztom be a vásárlást és a nyaralást, én döntöm el, hol szórakozzunk, hová menjünk társaságba és kiket hívjunk meg hozzánk, stb., stb. A nővérem, aki most van itt látogatóban, azt mondja, hogy ez nem helyes, nem jó, ha mindig az asszony parancsol. Igaza van neki? VÁLASZ - Igaza bizony. Sürgősen hagyja abba a parancsolgatást, mert olyan feleség lesz magából, aki elalvás előtt megparancsolja férjének, hogy miről álmodjon. Az ilyen férj aztán lassacskán parancs ellenére másik asszonyról kezd álmodni és végül ébren is másfelé kezd nézegetni. ❖ $ * Üzenetek. — Életre Ítélve. 54 éves, mellben túl erős (42), komplikáció következtében nem tud melltartót viselni, emiatt nem mehet állásba. — Megoperáltatná magát, de fél, mert az édesanyja mellrákban halt meg. Azt kérdi: rákot kaphat-e ilyen műtéttől. Az egész szigorúan orvosi kérdés. Nagyon rosszul tenné, ha akár rám, akár másra hallgatna. Ne féljen. Ilyenfajta műtétet csak előzetes, gondos és megnyugtató vizsgálatok után hajtanak végre. Orvoshoz! Minél előbb, annál jobb. 2. Családi jelige. Akire Ön gondol, az Perczel Mórnak, a szabadságharc honvédtábornokának az öccse, Perczel Miklós lehet, aki ugyancsak résztvett a szabadságharcban, hosszabb időt töltött az Egyesült Államokban és harcolt a polgárháborúban. LONDONI RIPORT: KÍSÉRTETJÁRTA ANGLIA Az angolok babonás emberek. Hogy babonásabbak-e, mint a többi népek, azt nehéz eldönteni, de annyi bizonyos, hogy inkább foglalkoztatja őket a kérdés és nyíltabban beszélnek róla. Hol másutt fordulhatna elő, hogy a falu plébánosa bárki kérésére megmutatja temploma környéken a helyet, ahol éjnek idején egy kámzsás kisértet bolyong? Még ha látta volna is, ő maga inkább tagadná. De nem Harold Lockyear tisztelendő, a Devon megyei Stoke helységben lévő St. Nectan templom papja. Ő nemcsak a kísértetjárta helyet tartja számon, de azt is felderítette, hogy ki a kisértet: természetesen maga Nectan, akiről a templom nyerte a nevét és aki welsh misszinárius volt, az angolok elfogták, lefejezték, Nectan azonban fej nélkül is továbbhaladt és még számos csodás cselekedetet miveit, mig szentté avatták. A Cornwall-ban lévő Callington közelében van a Dupath-farm, annak van egy kútja, amely gyógyítja a szamárköhögést. Mindazok, akiket a csodás kút meggyógyított, kápolnát emeltpk fölébe. Máig látogatják a szamárköhögésben szenvedők és vizének gyógyító ereje állítólag mitsem csökken. Arról nincs adat, hogy más nemzetek futballistái mennyire babonásak, de az angolok nem tagadják, hogy ők bizony azok. Amikor a Leeds United nevű csapat hosszú időn keresztül minden erőfeszítése ellenére sikertelen maradt és vereséget vereség után szenvedett el, Revie, a csapat edzője kiderítette az okot: a klub pályáján egykor egy vajákos cigányasszony kunyhója állott és amikor a területet Leeds megvásárolta a csapat számára és hozzáláttak a pálya megépítéséhez, a cigányasszonyt kilakoltatták és a kunyhót lebontották. Voltak, akik emlékeztek rá, hogy a cigányasszony akkor megátkozta a helyet. Revie ennek olyannyira hitelt adott, ho^y Blackpoolból egy messzi földön hires javasaszszonyt hozatott, aki föloldotta a futballpályát az átok alól. Hol az az edző és hol az a futballcsapat, amelyik ezt bevallaná? Revie és a Leeds United azonban nem titkolja. Amint a blackpooli javasasszony elűzte az átkot, a rákövetkező vasárnapin a Leeds United megnyerte a mérkőzést. Megnyerte volna amugyis? Nehéz bizonyítani. A héten jelent meg Antony Hippisley Coxe nevű angol iró “Kísértetjárta Anglia” cimü könyve. A könyv alcíme: ‘‘Útikalauz mindazokhoz a természetfölötti színhelyekhez, amelyeket kísértetek, boszorkányok, poltergeistek és más titokzatos lények látogatnak.” Cox sorraveszi a színtereket, amelyeken a hátborzongató események napirenden vannak. Nem meglepő talán, hogy Skócia vezet a természetfölötti jelenségekben, de ők ezt távolról sem a babonásságra való hajlamnak tulajdonítják, ellenben annak, hogy igen sok közöttük a látóember, aki ihletett pillanatban a jövőt vizionálja. Úgy tartják, hogy ez öröklött tulajdonság, amely nemzedékről nemzedékre száll és a kelta-származású népeknek sajátja, így természetesen a skótok mellett az írek is ezek közé tartoznak. A látó-ember — a skót és az ir hagyomány szellemében — ritkán beszél vízióiról és arról, hogy mit fedett fel számára a jövő, még a legszűkebb családi körben sem. Épnek pedig az a magyarázata hogy akinek ez nem örökletes tulajdonsága, annak súlyos ártalmára válhat a beavatottság. Kiderül a könyvből, hogy bizonyos foglalkozási ágak és hivatások művelői jobban hajlanak arra, hogy higyjenek a természetfölöttiben, mijft mások. A bányászok között például sokan májg betartják az ősi hagyományt: ha munkábamenet magányos öregasszonnyal találkoznak, jobb viszszafordulni. Hasonlóképpen akkor is ez az eljárás, ha varjak károgását hallják. Színészek óvatossága közismert. A Macbeth-től például a legtöbb szinész irtózik. Se vége se hossza a sok balszerepcsés epizódnak, amely mind a Macbeth-felujitásokhoz fűződik. John Osborne egyik darabjában valaki Macbethet említette. A színészek az olvasópróbán megkérték: változtassa meg egy másik Shakespeare-darab címére. Osborne eleget tett a kérésnek, a Macbeth helyett a Antonius és Cleopatrá-ra történik hivatkozás. De ami különösképpen sokatmondó, az, ho<jv a modern technológia miként alkalmazza a régi hagyományokat. Közép-Anglia képzeletvilágában hajdan nagy szerepet játszott az éjszakánként kisértő fenélküli lovas. A rémületes lovasról azonban nem esik többé szó, helyette az A428-as gptóuton Coventry és Rugby között egy kivilágitatlan teherautó tűnik fel időnként rémületes sebességgel, szembe a menetiránnyal. Az autó köré épült babonák közismertek: a szerelékfalra szögezett Szent Kristóf-érme, a régi kocsiról az újra transzferált rendszámtábla, a hátsó lökhárítóra erősített rövid lánc, amelynek az volna a rendeltetése, hogy levezesse a kocsi-karosszériában menetközben felgyűlt statikus elekttromosságot és a különböző mítoszok hosszú sora, an^elyek egyes autó-márkákhoz, főként a Rolls Roy>q&hoz fűződnek. A modern technológia eddig nem sokat ért el a babona ellen. Másfelől azonban — mi az a babona? Voltaire-nél jobban máig nem határozta meg senki: ami az egyik embernek hit, a másiknak — babona. London, október hó . . . Vándor Péter
