Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-11 / 41. szám
MAGYAR HIRADÖ S. oldal VÁMMENTES IKKA CSOMAGOK FŰÜGYNÖKSÉGE Különböző cikkek és szabad választás vagy készpénzfizetés magyarországi címzetteknek. Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK is RENDELHETŐK U.S.RELIEFPARCELSERVICE,ii>c. 245 EAST 80ih STREET, NEW YORK, N. Y. 10021 — Phone LEhigh 5-3535 BRACK MIKLÓSNÉ, igazgató BEJARAT 1545 2nd AVENUE CSENDES HÁZ TITKAA Mrs. Duar Dockal megállította kocsiját a farmház bejárata előtt és kiszállott. Az esti szürkület már jócskán beárnyékolta a környéket, de azért még tisztán lehetett látni a polgárháború idején épült, régi, földszintes homokkő-épületet, amely Icaiakban húzódott meg a gazzal benőtt homokdűnék között. Texasnak ezen a vidékén több ilyen régi farmház volt, amelyek szétszórva terültek el Houstontól keletre, félszáz mérföldnyire a várostól. Ebben a régi épületben élt egyedül a 61 éves Margaret Graham, aki férjének 1966- ban bekövetkezett halála óta megtakarított pénzéből éldegélt és a pár mérfölddel arrébb lakó Dockal család két kiskorú gyermekére vigyázott, amiből szintén származott egy kis pénz. Mrs. Dockal kíváncsian kopogott be a ház elülső bejáratán, de a házban senki sem mozdult. Az ablakok mögül semmi fény nem szivárgott ki. Pedig Mrs. Grahamnek otthon kellett lennie ezidőtájt. Igaz, hogy az 1963-as öreg fehér Chevrolet, Mrs. Graham kocsija nem állott a ház melletti fedett szin alatt, de Mrs. Dockalnak mégis az volt az érzése, hogy a derék, mindenki által szeretett, ezüstszürkehaju Mrs. Graham itt van valahol a házban. Margaret Graham már két éve vigyáz Dockalék gyerekeire, ahol mindkét szülő dolgozik. Szokás szerint Mrs. Graham minden reggel megjelent a Dockal család házában, mielőtt még a házaspár elindult volna otthonról, kocsiba rakta a gyerekeket, akiket magával vitt a farmházba, majd délután, amikor már a szülők hazatértek, viszszahozta őket otthonukba. Ám ezen a reggelen, 1972 január 3-án Mrs. Margaret Graham nem jelentkezett. Dockalék hiába lesték türelmetlenül az öreg Chevrolet kocsit. Végül is a gyerekeket átvitték Mrs. Dockal idős anyjához és elindultak munkahelyükre. Két év óta először fordult elő, hogy Mrs. Graham nem jött el a gyerekekért és Dockalék nem értették, hogy miért nem telefonált nekik, ha valami közbejött. Délután Mrs. Dockal telefonon próbált beszélni Mrs. Grahammel, de senki se vette fel a kagylót. Akkor határozta el, hogy a téli korai sötétedés ellenére is maga nézi meg, mi történhetett Margarettel. Mrs. Dockal körbejárta a házat és többször is kiáltotta Margaret Graham nevét, de a ház néma maradt. Közben Mrs. Dockal észrevette, hogy a ház hátsó bejárata nincs bezárva. Ez az ajtó a konyhába vezetett. A nő kíváncsian nyitotta ki az ajtót és többször is bekiáltott, de senki sem válaszolt. Jó sötét volt már és Mrs. Dockal kitapogatta a bejárat mellett a villanykapcsolót, de hiába kapcsolta be, a villanyégő nem gyulladt ki. Mrs. Dockalt ekkor valami megmagyarázhatatlan félelem fogta el, ami miatt nem mert bemenni a házba. Gyorsan becsukta az ajtót és futva sietett a kocsijához. Idegennek és barátságtalannak érezte a néma, sötét házat... Másnap szombat volt, Dockalék nem dolgoztak. A házaspár elhatározta, hogy a nappali világosságban együtt nézik meg, mi van a Grahamházban. Közben Mrs. Dockal elfogadható magyarázatot talált Mrs. Graham távollétére. Emlékezett rá, hogy Mrs. Graham 28 éves mostohafia, a második férjének Albert nevű gyermeke itt járt a napokban. Mrs. Grahamot majdnem minden ünnepkor meg szokta látogatni a nagy, vöröshaj u és kékszemü fiatalember, akit Mrs. Dockal és férje ki nem állhatták kellemetlen külseje miatt. A férfi most szilveszterre is eljött és Mrs. Graham meg is invitálta őket, hogy töltsék együtt az ünnepet, de Dockalék udvariasan lemondták a meghívást, mert nem kívántak együtt lenni azzal a mogorva, faragatlan fickóval, akiről azt sem tudják, hogy mivel foglalkozik, az azonban bizonyos, hogy minden ilyen látogatása alkalmával kikunyerál egy összeget mostohaanyjától. Mrs. Dockal emlékezett rá, hogy a fiú mintha mondta volna december utolsó napjaiban, vagyis alig egy héttel ezelőtt, hogy itt akar letelepedni a környéken, de valami megfelelő állás kellene neki. Mrs. Graham erre azt mondta, hogy az ünnepek után majd beviszi Albertet Houstonba egy Taylor nevű rokonhoz, akit Dockalék is ismertek, s aki majd szerez állást Albertnek. Könnyen lehet, hogy Mrs. Graham éppen tegnap, január 3-án vitte be Albertet, hiszen a kocsi nem volt a ház mellett. De miért nem telefonált nekik előzőleg és hogyan felejthette nyitva a konyhaajtót? Hó ritkán esett ezen a környéken és most is száraz volt a talaj a ház körül. Az öreg Chevrolet még mindig nem volt a helyén, vagyis Mrs. Graham ezek szerint még mindig távol volt. Furcsa eset . . . Dockal és felesége habozás nélkül nyitottak be a hátsó konyhaajtón a nappali fényben világitó házba és rögtön felfedezték, hogy a konyhaasztalon félig kopasztott csirke hever, mellette a főzéshez szükséges kellékek, a tűzhely azonban hideg, s a rajta álló fazék viz nemkülönben. Nagyon váratlanul határozhatta el magát Mrs. Graham a távozásra, hogy még a főzést sem fejezte be. De miért is fogott egyáltalán hozzá, s ha közben a távozás mellett döntött, miért nem tette be a csirkét a hűtőszekrénybe ? Dockalék benyitottak az összes helyiségbe, de Mrs. Grahamnek hült helye volt. Megvetve az ágy és mellette a földön hevert Mrs. Graham pizsamanadrágja. Az asztalon pedig nyitott női táska hevert, amelyet Dockalék is jól ismertek, hiszen Mrs. Graham mindig ezzel a táskával ment el otthonról, amelyben mindig rendszerint kisebb összegű készpénzt tartott. A táska most üres volt . . . Mrs. Dockal rosszat sejtett és nem mert tovább kutatni a házban, sem pedig, a ház körül, hanem feltárcsázta Mason városka sheriff j ét, akinek körzetébe a környékbeli farmházak tartoztak . . . Félórán belül J. T; Gibbs sheriff ott volt a házban és aprólékosan szemügyre vett minden egyes tárgyat. Gyakorlott szeme nyomban felfedezte, amit Dockalék nem vettek észre, éspedig azt, hogy az ágy sokkal inkább szét van dúlva, mint ahogy azt egy ember hagyná, amikor reggel felébredve kiszáll belőle. Az is furcsa, hogy a pizsamanadrág lent hever a földön, noha a világ legtermészetesebb dolga, hogy az, aki leveti, az ágyra dobja azt, pláne, ha olyan rendsserető valakiről van szó, mint Mrs. Graham, akinek pedánsságát az egész ház berendezése igazolta. A helyzet gyanús voltát igazolta az asztalon heverő, kiürített táska és a konyhában félbenmaradt főzés nyomai. Mivel a házat időközben pincéitől kamráig átkutatták, J. T. Gibbs sheriff a szekrényajtókat kezdte nyitogatni. Az egyik beépített szekrény csuklós ajtaja sehogy sem akart kinyílni, noha nem volt bezárva. Mintha valami akadályozta volna belülről. A sheriff vállával taszította szét az ajtót, de ezt megelőzően, valami rossz előérzettől vezérelve megkérte Mrs. Dockalt, hogy hagyja el a szobát. És jól tette, mert az a látvány, amely a következő pillanatban eléje tárult, még az ő edzett idegzetét is megrázta ... A szétnyíló szekrényajtó mögül Mrs. Graham eltorzult arcvonásai tűntek elő, akinek félig lemeztelenített teste élettelenül bukott ki a padlóra. Több napja halott volt már. Arcán ütlegek nyomai látszottak, orrán és fülén szivárgó vér megszáradt foltjai és ami a legborzalmasabb: nyakára egy drótból készült ruhafogas volt rácsavarva olyan szorosan, hogy később a boncoló orvos is csak nagy nehezen tudta letekerni róla. A boncolás kimutatta, hogy a szerencsétlen Mrs. Grahamet, miután támadója erőszakot követett el rajta, több ütéssel elkábitották, majd a nyakára tekert és brutális kegyetlenséggel öszszecsavart dróttal megfojtották. A többnapos holttestet a fütetlen lakás hidege megóvta a bomlástól. A hálószobában talált ujjlenyomatokat Houstonba küldték vizsgálat végett és a házban tovább folyt a kutatás a vöröshaj u mostohafiu, Albert után, akit talán szintén megölt és elrejtett valahová a gyilkosa. Ám több holttestet nem találtak és a rendőrség most már széleskörű nyomozást indított az eltűnt Albert Graham után, s ugyanakkor múltja felől is érdeklődtek. Napok múltán a denveri rendőrség jelentette, hogy egy Albert G. Graham nevű vöröshaj u, kékszemü egyén évekkel ezelőtt a coloradói erdőipari vállalatnál dolgozott, mig lopásért le nem tartóztatták. A Houstonba küldött rendőrségi fényképmásolaton Dockalék és más környékbeliek felismerték Albert Grahamot, s ujjlenyomatainak rajza szintén megegyezett a hálószobában talált ujjlenyomatokkal. Kiderült, hogy Albert Grahamot Kansas City rendőrsége is körözi, mivel megszökött az ottani börtönből, ahol 10 évet kellett volna töltenie többszörös csekkhamisitásért. Ekkor országos körözőlevelet adtak ki Albert letartóztatása végett, akit most már gyilkossággal is vádoltak. Közel egy évi hajtóvadászat után egy coloradói rendszámtábláju autót vett észre két rendőr az arizonai Amarilloban egy utszéli vendéglő parkolóhelyén. A rendőrök úgy tudták, hogy a vendéglő (Folyt, a 4. oldalon)
