Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)

1973-10-04 / 40. szám

6. oldal BELGRÁDI RIPORT HERBATEÁVAL A BETEGSÉGEK ELLEN A legmagasabb és a legalacsonyabb Jugoszláviában sok hive van a herbateával való gyógy­kezelésnek. Alig van olyan betegség, amelyre ne találtak volna gyógyfüvet a jugoszláv szakemberek. Asztmától kezdve a fejbőr korpásodásáág, izületi gyul­ladástól a szívkoszorúér el­­meszesedéséig, mindenre van * valami gyógynövény, amely­ből hatásos főzetet lehet ké­szíteni ellenszerül. Belgrádban van egy kis gyógyszertár, ahol semmine­mű pirulát, hashajtótablet­tát, fejport, de még csak asz­pirint sem lehet kapni, ha­nem kizárólag szárított és csomagolt teának való gyógy­növényeket. De ezekből össze­sen 45 félét. A kis patikában gyakran alig lehet mozogni. A város sokezer betege fordul meg itt, de messzi vidékekről is látogatják a hires gyógynö­vénytárat. Az üzlet 1970-ben kezdett fellendülni, nyomban azután, ahogy megnyílt. Ab­ban az évben 40,000 doboz teafélét adtak el, mig tavaly már 200,000 dobozzal. A sok változatú gyógyteák és a se­­gitségükkel végzett rendsze­res ivókúrák sikere gyorsan terjed és ma már a patika ál­landó vásárlói közé tartoz­nak nemcsak közemberek, hanem neves belgrádi színé­szek és énekesek is, akik első­sorban a toroktisztitó és lég­zőszervi megbetegedéseket megelőző gyógynövények fő­zetét isszák. Az egyik vásárló, Dobrivo­­je Golubovic, 63 éves nyug­díjas épitőmunkás elmondja, hogy amikor betegnek érzi magát, nem vesződik orvo­sokkal és nem is bújik azon­nal ágyba, hanem eltölt egy kellemes délutánt teaivással. “Ezek a füvek, szárított le­velek és virágszirmok többet segítenek rajtam, mint az or­vosságok, amelyeket valaha szedtem” — mondja Golubo­vic. A Biljna Apoteka — ez a gyógynövénytár neve — elő­csarnokában hatalmas táblá­zat hirdeti a különféle beteg­ségek neveit, amelyek között megtaláljuk a mandulagyul­ladást, hajhullást, pattanásos kiütéseket, vérszegénységet, duzzadásos betegségeket, bél­­in üködési és keringési zava­rokat, stb. és mellettük ott áll a gyógytea neve is, ame­lyet ellenszerül fogyasztani kell. Ott. áll a recept is, hogy a nap melyik időszakában hány csészével kell fogyasz­tani. Azonban nem mindenki tar­tozik a herbateás gyógyku­­rák hívei közé. Dr. Stanoje Stefanovic, a Belgrádi egye­tem orvosi fakultásának ta­nára kijelentette, hogy pél­dául a vérszegénységet csak­is vastartalmú gyógyszerek­kel lehet kezelni, nem pedig­len teával. Hasonlóképpen nem lehet füvek főzetével gyógyítani a szívkoszorúér elmeszesedését sem, de még a pattanásos arcbőrnek sem hatásos ellenszere a herbatea. E nézet ellen azonban eré­lyesen fellépett maga a gyógynövénytár alapi tó ja, dr. Milan S. Soldatovic far­makológus, aki 25 éve igaz­gatója a belgrádi Gyógynö­vénykutató Intézetnek. “A megfelelő gyógytea idővel megszünteti a pattaná­sokat, mivel' megtisztítja a vért, ezt már számos példa igazolja — mondja dr. Solda­tovic. — És igenis hasznos ellenszere a koszorúér elme­szedésének, mivel szétbom­lasztja a vérerekben lerako­dott zsiradékokat.” Dr. Soldatov különben még soha nem ivott alkoholt, vi­szont naponta sok-sok csésze gyógyteát elfogyaszt és kitű­nő egészségnek örvend. Belgrád, 1973, szeptember hó . . . Elliot Carlson AZ AMERIKAI GYOMOR KÖRSÉTÁJA UNJA A HAMBURGERT? EGYEK GYR0ST VAGY GULYÁST Na, nem a végletek versenyéről van szó,! Csupán ilyen nagy a különbség Miss Indiana és Miss Texas között. Mind­ketten a Miss America legújabb szépségvetélkedőn vettek részt. Texas színeiben a magas hölgy, Indianáéban pedig az alacsony képviselte magát. Szerintünk azért mindketten csinosak. 2.100 EVES KÍNAI ASSZONY HOLTTESTE EPSEGBEN... Ennek a kínai nemesasszonynak szinte páratlan épségben találták meg holttestét. A Changsha környékén talál koporsó halottja mintegy 2,100 éve feküdt a földben, ennek ellenére a belső szervek az agy kivételével épségben maradtak. CHICAGO — Jake Rodri­guez nem tartja szokatlan dolognak, hogy mexicoi ven­déglőt nyisson egy németek vagy svédek által sűrűn la­kott negyedben. Az amerikai­ak szeretnek megpróbálni minden változatos dolgot, mondja. És valóban: egész Amerika-szerte egyre jobban növekszik az etnik-éttermek száma. Az amerikai, aki meg­unta, hogy hamburgert, vagy steaket egyék, szívesen ke­resi fel a különböző nemze­tek éttermeit, hogy autenti­kus kínai, vagy japán, vagy német, görög, vagy magyar ételt fogyasszon. Itt van az­tán a kis “csalás”. Mert a nemzeti ételeket sokszor le kell “szeliditeni” az amerikai ízlésnek megfelelően. Egy francia vagy olasz étterem már nem számit etniknek, • mert az ott kapható ételek részei lettek az amerikai konyhának. De ha egy japán étterem például nyers hallal akarna kedveskedni vendé­geinek, hamarosan becsuk­hatná kapuit. Ami Japánban igazi nemzeti eledel, azt az amerikai gybmor nem igen venné be. Amit például a legtöbb amerikai gulyás néven ismer, azt a magyarok pörköltnek nevezik, mert a gulyás az le­ves, mégpedig olyan leves, melyet szinte minden magyar vendéglő Amerikában is kü­lönbözően készít, de nemcsak a vendéglők, hanem a magyar háziasszonyok is. Amerikai vendég elé semmiesetre sem lehetne adni méregerős, pap­rikával készült gulyáslevest, mert soha többé nem keres­né fel azt a helyet. Az etnik vendéglők jellemzője egyéb­ként, hogy legtöbbször csa­ládi alapon működnek. Leg­feljebb a szakácsot szerződ­tetik, de sokszor még a sza­kács is családtag. A vendég löt megölheti az érdeklődés hiánya, de megölheti a túl­ságos népszerűség is. Éppen mert kevés személyzettel családtagokkal látják el a ki­szolgálást, túl nagy látoga­tottság esetén a kiszolgálás rossz lesz, az ételek minősé­ge romlik és csakhamar elma­radnak a vendégek. A sok utazás meghozta az amerikaiak étvágyát az ide­gen izekre, de például, ha a görög ételeket a görögország­­ban használt zsírban sütnék, az amerikai vendégek bete­gen távoznának. Nemcsak a jó étel miatl mennek az amerikaiak etnik vendéglőkbe, hanem az arány­lag olcsó árak miatt is. És ezeknek a vendéglődnek meg­van az országukat reprezen­táló ételek mellett az óhaza hangulata is. Az amerikai szereti az ide­gen vendéglők ételeit, de ha megkérdezünk egy magyart, hogy melyik vendéglőbe megy legszívesebben, azt hiszem, a régi és ujamerikás magya­rok is a töltött káposztát vá­lasztják a pálcikával ehető rizzsel szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents