Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-20 / 38. szám
16. oldal Világ 16. oldal MECSEKNÁDASDON MÉG MINDIG ÉL A SKÓT KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA Mecseknádasd, 1973, szeptember hó . . . Az Országos Műemléki Felügyelőség kezdeményezésére 1969-ben megindult a mecseknádasdi Szent Istvántemplom feltárása. A templom a 13. század elején épült, azóta többször helyreállították. A kutatások vezetője Sándor Mária archeológus. “Terra Britannorum” A templommal kapcsolatos munka során a régész érdeklődése ráterelődött Mecseknádasd község településtörténetére. Arra a megállapításra jutott ,hogy a mostani templom azonos a középkori Felsőnádasd község templomával. Nádasddal kapcsolatban a történeti kutatást a múlt század vége óta foglalkoztatja egy kérdés: a Nádasddal kapcsolatos oklevelek egyike, egy II. Endre korabeli “határjárás” említi ugyanis a “terra Britannorum de Nádasd” kifejezést; az oklevél ezen szövegrészének “olvasata” még máig is vitatott. Tudósok hosszú könyveket írtak ennek a szónak kiejtéséről, jelentőségéről, magyarázatáról és történelmi hátteréről. A feltárást vezető régész figyelme, a templomtól néhány kilométerre fekvő Schlossberg-re terelődött; részben az ott levő, ma is látható középkori falmaradványok láttán, részben a mecseknádasdi plébánia história domusának — háztörténetének — tanulmányozása által, amihez dr. Kopcsányi Miklós sok segítséget nyújtott. Nádasdon ugyanis, részben a nép ajkán, még ma is él az a legenda, amely szerint valaha ezen a vidéken skót hercegek laktak. A pécsi püspöki levéltárban levő oklevél kétségtelenül Nádasdot említi, a legenda helyszínének azonban a Réka-várat tartják. Ez a Réka-vár Nádasd falain kívül, mintegy félóra járásnyira a hegyek közt van és a nép Steinberg-nek nevezi. Viszont a Nádasd községben levő romok helyét ma is — különféle torzításokkal — német nevén Schlossbergnek mondja. Ez a névtovábbélés is arra engedett következtetni, hogy itt kellett keresni az oklevelekben emlitett castrum Nádasdot, azaz a nádasdi várat. Az ide vonatkozó adatok többek közt Evila Cselebitől származnak. A török utazó — ma talán riporternek neveznénk — 1664 és 1666 közt e tájon járván ezt írja; “Egy földhalmon mandula alakú, kettős keritésü palánka, erős fallal, nagyon mély árokkal. Keletre néző kapuja előtt köteleken járó mesterséges felvonóhíd van. A várban a templomiból átalakított Szulejman dzsámi és negyven deszkatetejü ház van”. A várban levő templom nem pusztult el telJesen> mondja a régész, hiszen még az 1721. évi canonica visitatio is a várban levő nagyméretű háromhajós templomról beszél. Aagtha és Edward Ez év nyarán tájékozódó jellegű ásatás kezdődött a Schlossbergen, az ott álló romok korának és eredeti rendeltetésének megállapítására. A kutatóárkokban nagyméretű épület részletei kerültek elő. Annyi máris látható, hogy egy igen nagy kiterjedésű épületről van szó, melyet a törökök ugyan átépítettek, 14. századbeli szentélye azonban kétségtelenül feltárult, valamint az épület előtt egy különálló torony, mely nyilván erődítményként szerepelt. Ez a feltárás azonban nem terjedt ki az épület korábbi építési korszakainak kutatására, amelyeknek léte azonban feltételezhető. — Tulajdonképpen mit kellene találni, hogy közelebb jussunk a legenda színhelyéhez? — A legenda szerint István király Nádasd területén menekült angol hercegeknek menedéket adott, egyikük egy Agatha nevű lányt vett feleségül, és ebből a házasságból született a későbbi skót királyné, akit Skóciai Szent. Margit néven ismernek. Több szerző dolgozta fel ezt a legendát. Fest Sándor és Herzog József müvei elsősorban a szereplők származásával foglalkoznak. Most Nagy Kázmér külföldön megjelent könyve összefoglalja a kérdés irodalmát és részletesen elmondja az egész történetet. Margit reménysége — A kijevi fejedelem udvarán át ide menekült angol hercegek közül csak egy serdült fel; és elvette az Agatha nevű leányt, akinek származásáról azóta is vitatkoznak. István leánya volt-e, avagy esetleg Gizella királynő unokahuga? Tényként fogadja el azonban minden kutató, hogy a királyi család egy magyarul beszélő tagja volt, aki férjhez ment a két angol menekült királyfi egyikéhez, Edwardhoz. Amikor visszahívták Angliába a fiatalembert, mert öregedő nagybátyja, a király megbánta száműzetését, már családosán indult vissza, 1056- ban. Három gyermeke volt a házaspárnak; Margit, Krisztina és Edgár. Maga a herceg — a trónörökös — már a partraszálláskor meghalt. Özvegye és három gyermeke azonban elérkezett az angol udvarhoz. Csakhogy ott eközben újra fordult a kocka, igy PATAKI DIÁKOK SÁROSPATAK — Távoli országokból, Venezuelából, Kanadából, az Egyesült Államokból, Svédországból jöttek a tizenéves fiuk és lányok, hogy egy hónapig sárospataki diákként tökéletesítsék magyar nyelvtudásukat, ismerkedjenek Magyarország történetével, kultúrájával. Batizy Hajnal az Egyesült Államok Ohio államából érkezett Sárospatakra. — Nagyszüleim 1910-ben vándoroltak ki Amerikába és már szüleim is ott születtek. Tizenhármán vagyunk testvérek és ide, Sárospatakra három bátyámmal jöttem. Szeretnék nemcsak jól beszélni, hanem irni és olvasni is magyarul. Szeretem a magyar népdalokat és sokat olvastam Petőfi, Arany, Jókai, Radnóti és Mikszáth müveiből. Nagy Zsuzsa a sárospataki tanfolyam után még öt évig Magyarországon marad. — A Magyarok Világszövetsége ösztöndíjasaként ősztől az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának magyar—angol szakos hallgatója leszek. Az egyetem elvégzése után az Egyesült Államokban vagy a Kanadában működő magyar iskolák egyikében fogom a magyar nyelvet és irodalmat tanítani. — A sárospataki tanfolyam egyetemi előkészítő is? — Csak néhányan tudnak olyan jól magyarul — mondja Juhász Ferenc, a tanfolyam tanára. — A Magyarok Világszövetsége és az Ányanyelvi Konferencia rendezi Sárospatakon az egyhónapos magyar nyelvű kurzust. Tavaly mindössze öt hallgatója volt. Az idén negyvenen jelentkeztek, egy idő után kíséretükkel együtt visszaindultak haza, Magyarországra. Az özvegy és három gyermeke tehát tengerre szállt és véletlenül Skóciában kötött ki. Partraszálláskor a skót Malcolm király üdvözölte őket. ( kikötő neve ma is Margaret’s hope, Margit reménysége). A király azonnal beleszeretett a fiatal Margitba, akinek latin beszéde, könyvszeretete és Magyarországról hozott István-korabeli kultúrája nagy hatást tett Skócia akkori kulturális életére. — Mit kellene találni ahhoz, hogy biztosan tudjuk. Skóciai Szent Margit otthonát találták-e meg? — Minthogy a legenda cselekménye István király korában játszódik, 11. századbeli település maradványait kellene kiásnunk. Az angolszáz népeknél — igy Skóciában is — a háziszőtteseknek hosszanti szálait “Warp”-nak, azaz sörsfonálr.ak hívják. Különös dolog, hogy milyen bonyolult, sok kockás, mégis összefüggő m intálju szöttesezen a sokféle sorsfonalon keresztül-kasul az, amit igy hívunk: európai kultúra, európai múlt. veszi kezdetét a gazdag program, e nap délutánján kerül sor a veterán autók hazai" és nemzetközi találkozójára. A Magyar Autó-klub rendezvénye minden évben a legnagyobb figyelemmel kisért programok közé tartozik. A megyei szövetkezeti bizottság az ének-zene iskola szabadtéri színpadán dalostalálkozót szervez. Bemutatkozik a művelődési központ Röpülj Páva köre is. CSONGRÁD JUBILÁL CSONGRÁD — “A vezér azt a helyet Ondnak, Ete apjának adta a Tiszától a Botvamocsárig és a Körtvély-tótól Alpár homokjáig. Utóbb pedig bizonyos idő elteltével Ond fia, Ete sok bolgárt gyűjtött össze, és Alpár vára mellett meg a Böd-rév között igen erős földvárat építtetett, melyet a maguk nyelvén Csongrádnak, azaz fekete várnak neveztek.” Árpád vezér győzelméről irta Anonymus az előbbi sorokat. Egy másik Csongrádról :■ zóló feljegyzést 1153-ban kelteztek. Idiriszi arab utazó irta: Csongrád nagy és népes város, vásárok és mindenfajta javak vannak benne. A mai Csongrád lakói fél évszázada tartják számon a városi rangot, hiszen a település polgárai e címről egy alkalommal lemondtak. Történt mindez az 1871. évi közigazgatási rendezés után: “a rendezett tanácsú város” lakói ugyanis nem bírták a státussal járó terheket. A mozdulatlan, gondokkal és terhekkel teli életet élő nagyközség 1923-ban nyerte vissza városi jogállását. Az idén nyolcadik alkalommal — ezúttal az ötvenéves jubileum jegyében — rendezik meg az egyre rangosabb Csongrádi napok eseménysorozatát ünnepi tanácsüléssel HALÄLRA ÍTÉLTEK A KÉTSZERES SZÜLŰGYILKOST Nyíregyháza, Szabolcs m. A megdöbbentő bűncselekményről, amelyben most hirdetett jogerős Ítéletet a Legfelsőbb Bíróság, lapunkban annak idején beszámoltunk. A 26 éves Zsenyuk Zoltán, a Szabolcs megyei Pátyod községben megölte az apját és az anyját. A legidősebb Zsenyuk-fiu rendszeresen munkakerülő, iszákos életmódot folytatott, anyagi gondjai mégsem voltak : szülei mindennel ellátták. Ő készséggel elfogadta ezt a segítséget, sőt, egyre több pénzt követelt otthonról. Az apja végül megsokallta a fiú hálátlanságát, és kijelentette: egy fillért sem ad többét, álljon meg a gyerek a saját lábán. A fiúban, aki disznóölésre utazott haza, ekkor született meg az aljas elhatározás; ha nem kap pénzt, megöli a szüleit. Baltával támadt rájuk, majd anyját egy konyhakéssel mellbe szúrta. Apja kocsmájából ezután elvitt 10 ezer forintot és elutazott Pestre — szórakozni. Az elvetemült fiatalembert a Nyíregyházi Megyei Bíróság előre kitervelt módon, aljas indokból, több emberen elkövetett emberölésben mondta ki bűnösnek, és halálbüntetésre Ítélte. A legszigorúbb büntetést kiszabó ítéletet a Legfelsőbb Bíróság helyien hagyta, és igy az jogerőssé vált. MAKÓ MÚLTJA MAKÓ — Nyolcszáz méter irattári anyagot őriznek a makói levéltárban. Ide kerülnek a gazdasági és a társadalmi szervek iratai is. A legrégibb hirek Báthory Gábor 1808-ban keltezett privilégium-levelében olvashatók. A fejedelem szavatolta Makó polgárainak szabad járásátmenését. Itt van Rákóczi Ferenc 1711-es oltalomlevele is.
