Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-13 / 37. szám
16. oldal ÓHAZAI SZÍNFOLTOK: SELLYE! AGANCSOK könnyezi meg, hanem azt, hogy vissza kell mennie . . . MAGYAR FALVAK: NAGYGEC Sellye, Baranya m. 1973, szeptember hó . . . Vadászszemmel nézve a legjobb hazai szarvasok Baranyában, a sellyei erdőségekben élnek. Az agancskatalógus szerint itt lőtték négy éve azt a szarvasbikát, amelynél a nagykoponyás súly 14.25 kilogramm, és a pontszám 243.22 volt: 210 pont felett az állat már aranyérmesnek számit! • Öt kilométernyi ut vezet Sellyéről az erdészet vadásztanyájára, Körcsönye-pusz tára; az ottani erdész, Prucsi Nándor, gyakorlott vendéglá tó. Már kiszemelte azt a magaslest, ahol majd este hét óra felé a nagy kant, a feltehetően agyaras vaddisznót megölhetjük. Pontosabban azt mondta, hogy a kan 7 óra 15 perckor érkezik. Mintha csak egy pályaudvarra invitált volna. Maradt még a kan érkezéséig elég időnk, következett tehát a vadászpálinka és a beszélgetés, amelynek tárgya ilyenkor — szinte illemszabályként — a valóság és a vadászábránd között lebeg. A vadgazdálkodás tényei kerültek terítékre, mindaz, ami távol a romantikától, inkább a normális és tervszerű állattenyésztéshez hasonlítható. így nézve az erdészház és udvar nem valamiféle romantikus fészek, hanem major baromfikkal, báránnyal, kutyákkal, lovas kocsival. De azért van ott más is, például fácánoskert, ahol nemcsak fácánt és foglyot tenyésztenek, hanem sérült őzt és fiatal szarvastehenet is gyógykezelnek. A majorság hatá rában takarmányt termesztenek az erdők szegélyéig nyúló nagy táblákon. Prucsi Nándornak tehát van dolga elég, gondoskodnia kell évente mintegy 120 szarvasbika és- tehén, 60—70 vaddisznó és 100 őz kilövetéséről és arról is, hogy a vadgazdálkodás lehetőleg nyereséges legyen. • Körcsönye-puszta az osztrák és a nyugatnémet vadászok kedvelt területe. Viszik az agancsokat, a trófeát és hozzák értük a valutát. Májusban kezdődött az őzbak vadászata, ez a téli vaddisznó — duvad — hajtóvadászatokat váltja fel. Ezeken kisebb pénzű osztrák, nyugatnémet, francia, angol vadászok, illetve vadászcsoportok vesznek részt. A gazdagabbak a nyár után és őszszer érkeznek, amikor a szarvasok kerülnek terítékre. Az említett nagy aranyérmes bikát például egy hetvenéves nyugatnémet gyártulajdonos hölgy lőtte ki. Óvatos vadász, minden évben magával hozza a jogtanácsosát, a háziorvosát és a társalkodónőjét — egész otthoni környezetét. És aztán a kilőtt vadat — kitűnő lövő, még egyet sem hibázott el — könnyekkel megsiratja. De nemcsak a vadászatot élvezik a nyugatiak, hanem a magyar vidék nyugalmát is. Az is előfordult már, hogy miközben itt vadásznak, otthon válságosra fordult az üzletmenet. Telefonüzenetet kaptak és eszeveszett csomagolás, pakolás után rohantak haza. A legjobb idegekkel egy öreg osztrák vadkertiulaj donos vadászik. Minden évben sellyei vendég. Felmászik a leshelyre a fővadász kíséretében. Nyomban el is alszik, még horkol is. Ha jön a vad, felébresztik, de Prucsi Nándor szerint az öreg még álmában is pontosan lő. Vele történt meg, hogy a vadászmagányt elűzendő “benevezett” egy falusi lakodalomba. Bár nyugtalankodott, hogy nem hozta magával a szmokingját, elment a lagzira, sőt az ajándékozásról sem feledkezett meg. ő nem a meglőtt vadat A nyugati vendégeknek általában kedvez a vadászszerencse, trófea nélkül nemigen mennek haza. Akadnak, főként az újgazdagok között, akiket senki sem tudna kielégíteni. A legszebb agancsu bikáról álmodoznak, de amikor puskájuk csöve elé kerül akár a leggyengébb is, úgy kell lefogni őket, nehogy rápuskázzanak . . . Millió hasonló történet járja a Körcsönye-pusztai erdők vidékén. De elérkezik az idő, a fővadász készülődik, már kezében a fegyver és a távfényü kézi reflektor. A vadkan héttizenötkor érkezik. Ha nem, majd kivárjuk, lámpánk is van. A vaddisznó rosszul lát, de jobb a hallása a muzsikusénál. Ezért aztán egy pisszenést se a magaslesen. Sajnos megered az eső, halgatagon álldogálunk és ázunk, ázunk. Az erdőben ezalatt feltehetően előjönnek a jó éticsigák. A kérdéses vadkan dilemma elé kerül: tegnap, a nyomok szerint itt a magasles környékén ropogtatta az elszórt kukoricát, most azonban jó csigacsemege kínálkozik bent az erdőben is. És úgy látszik a csigákat választva, bent is marad. Ilyen a vadászszerencse, ha az embernek nincs valutája... Szluka Emil Nagygéc ősi település Szabolcs-Szatmár megyében. Csengerhez mintegy 6 kilo méterre körül a kövesuton, a “rétutján” pár kilométerrel közelebb. Műemlék-temploma a 13. században épült, a 15. században nagyobbitoitták meg mostani formájára. Szomorú nevezetessége a községnek, az 1967-es árviz, amikor is Szatmárnémeti felől, azon a bizonyos májusi éjszakán rázúdult a mit sem sejtő lakosságra a kiáradt Szamos. Helikopteren mentették az embereket, a kétségbeesés éjszakáját pár heti bujdosás követte, mig visszatérhettek a romok közé az árviz sújtotta emberek. A magyar kormány intézkedése folytán a kárt szenvedett lakosságot kártalanították, Csengerben és Csengersimában is építettek szép, modern házakat állami támogatással. Nagygécen óriási víztároló készül, hogy az árviz pusztítása ne ismétlődhessék meg. Ezért is történt az az intézkedés, hogy már községben építhessenek és telepedjenek le az árviz által sújtott nagygéciek. Az 1000 lakosból ma már mindössze 280 lélek él az ősi településen. A lelkipásztor is Csengersimába költözött az újonnan épült parókiába, onnan átjárva látja el a szolgálatot Nagygécen. Érdemes feljegyezni, hogy az árviz idején a magasabban fekvő nagygéci lelkészlakba nem hatolt be az ár, és a lelkipásztor számtalan bajbajutottnak adott ott menedéket. Az is említésre méltó, hogy a 17. században a nagygéci egyház már egyszer Csengersimának filiája (leányegyháza) volt. Az is nevezetessége Nagygécnek, hogy a néhány évvel ezelőtt meghalt munkás-költő: Kiss Ferenc ot^t született. Előbb Mátészalkán volt nyomdásztanuló, majd a fővárosba kerülvén részt vett a munkásmegmozdulásokban, és a társadalmi haladásnak mindvégig rendíthetetlen hive és harcosa volt. A mai fiatalabb költők egyikének, Várkonyi Anikónak, aki a debreceni Fazekas Mihály gimnáziumban magyar-francia szakos tanár, a nagygéci református parókián ringott a bölcsője. Kötete 1791-ben jelent meg a Magvető gondozásában. A régi nagygéci lelkipásztorok közül soknak a leszármazottja állt az egyház szolgálatában, igy például Hamar István egykori budapesti teológiai tanár. A nagygéci lelkészlakon született Hajdú Péter kelenföldi lelkipásztor is, aki az árviz idején autószámra vitte a ruhaneműt és élelmet szülőfaluja bajbajutott embereinek. Várkonyi Szilágyi Imre Újjá éled iszapjából a jugoszláviai Palics-fürdő ÁSATÁSOK FEJÉR MEGYÉBEN kutatás. Márpedig a IV. századtól nem állott épület ezen a helyen, a régi épületek udvarát; maradványait feltöltötték, elplanirozták, és korunk tudósaira vár, hogy kiemeljék a föld alól mindazt, ami majd érdekes tudósítást nyújt a római impérium e területének életéről. Néhány évezreddel korábbi időpontig haladnak visszafelé a múltba az Igarban tevékenykedő régészek, akik most folytatják a tavaly megkezdett feltáró munkát. Bronzkori földvár maradványaira és számos értékes tárgyi relikviára bukkantak a múlt évben ezen a vidéken. A két részből álló erődítmény Fejér megye legdélibb pontján állott, feltárásainak eredmő - nyeitől arra várnak választ a szakemberek, hogy milyen külső hatások érték a bronzkorban itt élő, úgynevezett “vatyai” népességet. SZABADKA — Két évvel ezelőtt, egy meleg nyári reggelen Palics-fürdő, az őt éltető Palicsi-tóval együtt, meghalt. Az öt mérföld hosz szuságu tó lepedékes, bűzös, pocsolyaszinü tetején döglött halak ezrei rothadtak. A? egykori fürdő, amely a? Osztrák—Magyar birodalom divatos gyógyfürdője volt ahová csak tehetős gazdagok látogattak el, megszűnt létezni. Köszvényre, esuzra, görvénykórra kitűnő ásványi gyógyvize dögéletes, undorító I mocsárrá változott. Palics- fürdő meghalt, korunk ökolo- giai betegsége, a szennyező, dés ölte meg. A 80,000-es lélekszámú Szabadka mellett, a Jugoszláv—Magyar határ tőszomszédságában elterülő tavon 19i51-ben mutatkoztak meg a haldoklás első jelei, amikor a környékre épült gyárak közöttük egy vegyi gyár — hulladékanyagaikat a tóba folytatták és megkezdték a vizi élet pusztitását. A jugoszláv hatóságok azóta már rádöbbentek, mit vesztettek el az egykor virágzó gyógyfürdővel és most megkezdődött a halott tó “feltámaszitása”. Egy agyon- szennyezett, elpusztított ta: vat újra éleszteni — szakér- tők szerint világszerte ez az 1 első ilyen kísérlet. Hatalmas anyagi befektetést kíván már csak azért is, mert precedens ■ nélkül, tapasztalat nélkül ■ végzik a munkát, de a siker i reményében. Az újjáélesztés 1 munkája, Palics-fürdő re-1 SZÉKESFEHÉRVÁR — Székesfehérváron, a Rózsa u. 5. számú ház pincéjében nemrégiben egy Közép-Európában egyedülálló építészettörténeti jelentőségű szentélytöredéket találtak, amelynek most előkerültek kváderköves falai. Régészeti és műemlékvédelmi feltárása után a nagyközönség is megtekintheti a pinceszentélyt. Néhány sarokkal arrébb, a Zalka Máté utca 6. szám alatt ugyancsak feltárásokra került sor. Itt a város legrégibb középkori épületének maradványait fogják vallatóra a szakemberek. Dunaújvárosban ugyancsak jelentős feltárási munkálatok kezdődtek. Az itteni ásatásoktól sok érdekes leletet várnak a régészek. A castrum I—III. századi centrumának területén eddig nem volt konstruálásával együtt, hozzávetőleg 4.5 millió dollárt fog felemészteni. Ehhez az összeghez Szabadka lakossá - ga is hozzájárul önkéntes adókkal.
