Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-06 / 36. szám

18. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, September 6, 1973 SZUPER-EMBEREK: MIVEL FOGLALKOZNAK AZ ELSŐ ŰRHAJÓSOK Houston, Tex. 1973, julius hó. Ki emlékszik napjainkban, amikor a Skylab járja Föld körüli útját, arra a férfira, aki az első amerikaiként Föld körüli pályára indult? Mi lett belőle, és az űrhajózás töibbi amerikai úttörőjéből? Hősi cselekedeteket vártak tőlük, a kiszemelt hét szuper­amerikaitól, akiket 1958-ban egy számitógép válogatott ki a légierő és a haditengerészet pilótái közül, ők voltak azok, akik a világürbeli útra pályá­zók közül sikeresen kiállták a szigorú orvosi és pszichológiai teszteket. Az első amerikai űrhajósok (Carpenter, Coop­­per, Glenn, Grissom, Schirra, Shepard és Clayton) valóban hősi tetteket hajtottak végre. Grissom később elégett egy Apollo űrkabinban, a többi úttörőt pedig majdnem telje­sen elfelejtették. Talán egy emberre mégis emlékeznek közülük, John Glennre, az első amerikaira, aki a világűrben körülrepülte a Földet. Glennt minta-ame­rikainak tekintették. Első ür­­utjára 1962. február 20-án került sor. Glenn nem dohány zott nem káromkodott, nem ivott, vasárnaponként temp­lomba ment és mindig oly tö­kéletesen viselkedett, mintha az ország valamennyi cserké­sze állandóan őt figyelte vol­na. Az akkor 43 éves asztro­nauta 1964 januárjában bú­csút mondott a NASA-nak és közölte, hogy szenátorként jelölteti magát. Első kísérlete a politikával kudarcot vallott lakása fürdő­szobájában, még mielőtt a választási hadjárat ténylege­sen megkezdődött volna: Glenn elcsúszott és megsérült a fején. Betegágyából vissza­vonta jelölését. A következő öt évben a Royal Crown Cola italkon­szern igazgatóhelyettesének feltünésmentes pozíciójában kereste meg a kenyerét, és a választási küzdelemben csi­nált adósságait ( 10,000 dol­lár) is ezalatt fizette ki. Igyekezett előkészíteni anya­gilag második nekifutását. 1970-ben azonban kudarcot vallott az a kísérlete, hogy megnyerje csodáiéit és azok őt válasszák: annak ellenére, hogy 300,000 dollárt fordított erre a célra, nem segítették hősüket, hogy bekerüljön a szenátusba. S hogy egy bizonyos Alan Shepard volt az, aki 1961. má­jus 5-én egy negyedórán át repült a Mercury űrhajóban és ezzel Amerika első pilótája volt a világűrben, ma már csak a szakemberek tudják. A TV-néző talán jobban emlé­kezik arra, hogy Shepard 1971-ben az Apollo-14 űrha­jósaként leszállt a Holdon. Kozmikus pályafutása két csúcspontja között hosszú ideig nem beszéltek róla. Az általa bevezetett Mercury program olyan sikeresen ala­kult, hogy Shepard második repülését törölni lehetett. Ké­sőbb megbetegedett: megza­vart egyensulyérzéke alkal­matlanná tette az űrhajózás­ra. A NASA kinevezte az űr­hajósok irodája főnökévé. Ez a tiszteletbeli poszt sok sza­bad időt engedett Shepard­­nak, s ezt mindenekelőtt ma­gánüzletekre használt fel: bankokat alapított a houstoni űrhaj ósközpont körüli uj vá­rosokban vett részt és millio­mos lett. 1969-iben egy akko­riban még kockázatos műtét­nek vette alá magát. A mű­tét sikex-es volt, meggyógyult, egyensulyrendszere megint funkcionált, és visszahívták az űrhajósokhoz. Eladta bank­jait ,hogy teljes egészében a napi 16 órás kiképzésnek szentelhesse idejét. Hét hónappal a Holdra tett kirándulás után, 1971 késő nyarán Sheppardot tenger­naggyá léptették elő. Időköz­ben a biztosítási szakmában is sikeresen tevékenykedik, és egyelőre még semmi okot sem_ lát arra, hogy hátat for­dítson a NASA-nak vagy a haditengerészetnek. Mr. Scott Carpenter, aki 1962 májusában megismétel­te Glenn Ford körüli útját. Carpenter röviddel azután eltávozott az űrhajósok köré­ből, és —- mint ahogy ő mond­ja — a “belső világűr” (a tenger mélye) felkutatása felé fordult. Gordon Cooper pontosan tiz évvel ezelőtt az első amerikai volt, aki egy napnál hosszabb időt töltött a világűrben. S 1965-ben 191 órás teljesítmé­nyével világür-repülési rekor­dot állított fel. Ezzel asztro­nauta pályafutása véget ért, mert a Holdra-szállási pro­gramban nem szerepelt a sze­mélyzeti listán. 1970-ben a 43 éves Gordon Cooper távozott a NASA-tól. A szenvedélyes pilóta most saját repülőgépparkkal ren­delkező utazási vállalatot tart fenn, s a tervbe vette Haiti szigetén egy magánjellegű repülőtár saság létesítését; egyébként motorcsónak-ver-Walter Schirra, a Mercury, a Gemini és az Apollo piló­tája majdnem 300 órás ür­­utazási tapasztalattal 1969- ben felcserélte NASA-állását a Kings Colorado Company elnökének magasan dotált po­zíciójával. Ez a vállalat adótrükkökkel nagy pénzeket szerzett olaj­ügyletekben. Már 1970-ben el­hagyta Schirra ezt kétes vál­lalatot ezzel a megjegyzéssel: “Megtanultam ott mindent, amit egy üzletembernek nem szabad csinálnia.” Most Schirra az amerikai New Mexico és Colorado ál­lamok konzulja Belgiumban, és egyidejűleg az Environ­mental Control Company szá­mára dolgozik. Ez a vállalat környezettervezéssel foglal­kozik, a folyók szennyeződését vizsgálja, s a többi közt azt is tanulmányozza, hogyan le­het elhasznált konzervdobo­zokat ismét hasznosan beik­tatni a termelési folyamatba. “Rendszertelen szívverés, az ok ismeretlen.” Az első cent­rifuga-tesztig Deke Slayton semmit sem tudott betegségé­iből. Az orvosok sem tudták megmondani, vajon ez a rend­­szertelen szívverés veszélyez­teti-e majd űrhajózási kar­rierjét. Három évig engedé­lyezték számára, hogy együtt gyakorlatozzon a többi aszt­ronautával, majd 1962 már­ciusában megtiltották űrha­józásokon való részvételét. Időközben azonban az or­vosok arra a megállapításra jutottak, hogy rendszertelen szívverése ellenére Slayton al­kalmas az űrhajózásra. így aztán lehetőséget nyújtottak számára, hogy részt vegyen az egyelőre tervbe vett utol­só repülésen, amikor 1975-ben összekapcsolnak egy szovjet és egy amerikai űrhajót. Az­óta Slayton Íróasztalán fon­tos könyvet találunk: Ber­litz: Orosz nyelvleckék turis­ták számára. hat, hogy á kormány tör­vényt hoz majd, amelyben megtiltja az argentin társa­ságoknak, hogy bármilyen terrorista követelésnek ele­get tegyenek. Kutyaegyetem FRANKFURT — A világ első “kutyaegyetemét” nyitot­ta meg az élelmes Harr Wer­­mer Nyugat Németországban. Az arisztokratikus ebtaninté­zetbe csak a “legméltóbb” ku­tyák nyernek felvételt. Okta­tásuk négy—hat hétig tart, s Wermer ur szerin már meg­felelően tudnak viselkedni az emberek társaságában, és nem hozzák zavarba gazdáju­kat. A tanfolyam elvégzése után az ebek “diplomát” kap­nak, mig Wermer ur a gaz­dáktól egy háromszámjegyü csekket. Ellopták a Shiva-szobrot Szeptember 16-án ezrek találkozója lesz Doylestownban a 'Magyar Nap1 Az immár hagyományossá vált Doylestown-i Magyar Napot ezidén szeptember 16- án vasárnap fogják megtarta­ni a Pálos Atyák hires kegy­helyén. Erre a Magyar Za­rándoknapra a meghívókat már szétküldték a Pálos Atyák és lapunk utján is sze­retettel meghívják a közeli és távolabbi vidékekről évről-év­­re odaseregleni szokott jó ma­gyarokat. Régebb Szent István napot tartottak Doylestownban, az augusztusi időpont azonban nem volt megfelelő, mert az emberek nyaralóhelyeken va­kációznak, nincsenek itthon és körülményes kinek-kinek a programjába beilleszteni ezt a dátumot. A szeptemberi idő­pont megfelelőbbnek mutat­kozott; Labor Day után, ami­kor a nyaralásból, vakációról már legtöbben hazajöttek, sokkal sikeresebb nagy ma­gyar találkozó lehet egy ilyen hazafias és vallásos jellegű összejövetel. Magyarok ezrei készülőd­nek és mennek majd Doyles­­townba erre az ünepségre Ke­­let-Amerika különböző álla­maiból, különösképpen pedig New Jerseyből, ahonnan több városból autóbuszt is indíta­nak az egyházak. Olvasóink jól tesziky há/'Téíhivják bará­­tajlfc^ís" ismerőseik figyelmét -is arra, hogy Doylestownban a hagyományos Magyar Za­rándoknak az idén szeptember 16-án lesz. Ismeretlen tettesek elrabol­ták és kicsempészték Indiából az ország egyik legértékesebb műtárgyát, egy ezeréves bronz Shiva-szobrot. Az egy méter­nél valamivel magasabb mű­tárgy értékét a szakemberek egymillió dollárra becsülik. A hatóságok arra gyanakodnak, hogy a Shiva-szobor egy ame­rikai magángyűjteményben rejtőzik. NYOLCAS IKREK VERONA — Nyolcas ik­reket ígérő terhességet szakí­tottak meg az orvosok Vero­nában egy 24 éves olasz asz­­szonynál. Az orvosok a méh­lepény meg nem felelő fejlő­dése miatt határozták el ma­gukat az abortuszra. A há­rom éve házasságban élő asz­­szonyt meddősége miatt kü­lönféle hormonkészítmények­kel kezelték. Az ilyen keze­lésben részesült nők — az eddigi tapasztalatok szerint — gyakran szülnek ikreket. ARGENTINA HARCRA KEL A TERRORISTÁK ELLEN BUENOS AIRES — Pár órával azután, hogy egy brit üzletembert 2 millió dollár váltságdíj ellenében szábadon­­engedték elrablóik, Raul Las­­tiri, argentin elnök országos rádió és televizióbeszédben hirdetett harcot az ember­rablók és a terroristák ellen. Lastiri kijelentette, hogy szi­gorú lépéseket foganatosít az argentin kormány a bűnözés megfékezésére. Az angol üzletember 53 napig volt a szélsőbaloldali terrorista szervezet fogja és ezidőalatt egy Buenos Aires­­hez közel fekvő földalatti üregben, egy sátorban tartot­ták őt. Lastiri élesen kikelt a vá­rosi gerillák ellen, akik nagy­részben felelősek az Argen­tínában egy évben lezajló több mint 80 emberrablás el­len. Az argentin elnök nem­csak a gerilla-ellenes tényke­dések centralizálásával, de a váltságdíjat fizető cégek anyagi helyzetének megvizs­gálásával is harcolni akar a terrorizmus ellen. Ez azt is jelenti, hogy a váltságdíj összegét nem vonhatják le adózási célokra sőt előfordul­Abortusz Németországban BONN — A nyugatnémet parlament. élükön Willy Brandt kancellárral, úgy ha­tározott, hogy támogatják az abortusz legalizálását a ter­hesség első három hónapjá­ban. A törvényjavaslat nem rég került a német parlament elé és nagy a valószínűsége megszavazásának. A német női ‘felszabadító’ csoportok és más liberális szervezetek támadják a tör­vényjavaslatot, mely nagy ellenkezésre talált a Keresz­ténydemokraták és a katoli­kusok részéről.

Next

/
Thumbnails
Contents