Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-06 / 36. szám
11. oldal WBARÁT JELIGE. — Kedves Miss Homoki, nősülni szeretnék, van is jelöltem, csak egy a baj. énnekem nem elég egy nő. Énnekem több kell. dost is több nőm van és ha megnősülök, akkor is esznek barátnőim, mert a feleségem nekem nem :lég Mondjam meg ezt előre neki? Emlékszem rá, 10gy egyszer régen már kérdezett Öntől egy nőrnrát, de nem emlékszem a válaszrt. /ÁLASZ. — Az én emlékezőtehetségem jobb. Monda meg. Ha megmondja, nem megy magához. Ha elíallgatja, szerencsétlen házasság lesz. Egyébként elhívom a figyelmét arra, hogy a nőfalót végül endszerint megeszik a nők. lem a fréjemmel és maga elé viszem az ügyet. Az én férjem reggel 8-ra megy munkába. Hétkor már fenn vagyok, előkészítem amit magával visz és megcsinálom a,reggelit. Napközben elég a takarítás, a mosás, a munka a ház körül és megfőzni a vacsorát. A férjem azonban megállás nélkül folyton morgott, hogy a reggelihez nem terítek és amikor kettesben vagyunk, vacsorához se terítek úgy, mint amikor vendégek jönnek. Ilyen kicsiség miatt mindig belémkötött, én meguntam a dolgot és jól megmondtam neki a véleményemet és most még ő haragszik. Igazam van? VÁLASZ. — Dehogyis van igaza. Már abban sincs, amikor kicsiségről beszél. Nem egy feleség kergette el hazulról a férjét ilyen úgynevezett kicsiséggel, aztán nem értette, hogy miért ül szívesebben a bárban a barátaival. Ami a munkát illeti: a háziasszony munkája megbecsülendő, de két személyre csinosan asztalt teríteni igazán belefér a munkájába. Különben is ne csak akkor terítsen, ha vendégek jönnek. Szép a vendégszeretet, szép a vendégek megtisztelése, de a feleség asztalánál mindig a férj legyen az első és legkedvesebb vendég. ☆ ☆ ☆ ÖNGYILKOSSÁG JELIGE. — Kedves Erzsébet, borzasztó lelkiállapotban vagyok, mert a nővérem, aki •gyedül élt, öngyilkos lett, megmérgezte magát és ne ghalt. Levelet nem hagyott, nem tudom miért ette ezt. Jó állása volt, anyagi gondja nem volt, zerelmi bajról sohasem panaszkodott és az orvos azt nondja, hogy egészséges volt. Bűnösnek érzem maiamat, mert ha többet lettem volna vele, akkor lelet, hogy elpanaszolta volna a bánatát, ami miatt irigyilkos lelt és megakadályozhattam volna. Nem udok belenyugodni abba ami történt, nem tudok negvigasztalódni, nem tudom megérteni, hogy miért ette. Kérem őszintén válaszoljon a kérdésemre, hitás vagyok-e abban, hogy a nővérem öngyilkae lett. /ÁLASZ. — Feldúlt idegállapotában inkább orvosa van szüksége, mint rám. Természetesen azért )cm hagyhatom válasz nélkül. Szerte a világban laponként ezer ember vet véget az életének ünke:ével. Az öngyilkosság azonban sokkal több életet •rint, mint amennyi az öngyilkosok száma. Számlásba kell venni a hozzátartozókat is, akik többécevésbé súlyos lelki-érzelmi sebet kapnak. Bűntulatot, lelkiismeertfurdalást éreznek vagy szégyellik nagukat és a sebet sokszor életük végéig sem heverik ki. Ezek a hozzátartozók az öngyilkosság túlélő áldozatai. Ilyen túlélő áldozat maga. Különböző korszakokban, különböző kultúrákban másként és másként ítélték meg és ítélik meg ma is az öngyilkosságot: a bűntől egészen a hősiességig. A modern világban a tudomány minden elkövetett, hogy feltárja az embert sújtó betegségek okát és megtalálja az előzetes védekezést ellenük. Az öngyilkosság problémája azonban sokáig elhanyagolt maradt. Amerikában is csak néhány éve kezdtek alaposan foglalkozni vele. Kifejlődőben van a tudomány új ága, a suiciadológia vagyis öngyilkosságtan. Washingtonban tudományos intézet foglalkozik vele. Rendkívül nagyjelentőségűnek tartják a megelőzését. Az intézet szerint az orvosoknak ismereteket kell szerezniük ahhoz, hogy a különféle panaszokkal jelentkező páciensben idején felismerje a hajlamot az. öngyilkosságra. Erre a célra ösztöndíjakat adnak és kidolgoznak egy tervet, amelynek alapján az egyetemeken kiegészítő tantárgyként tanítanák az öngyilkosságtant. Az öngyilkosság motívumai általában nagyon szövevényesek. De ha a tudósok tovább folytatják a kutatást és az orvosok alapos tanulmányok után foglalkoznak gyakorlatban a problémával, akkor az öngyilkosságból, orvosi nyelven szólva, megelőzhető betegség lesz. Ez persze még messzi van. Maga azonban ne kutassa tovább a nővére öngyilkosságának okát és ne érezze magát hibásnak. Nem tudta volna megmenteni. A nővére meghalt, mert meg akart halni. ☆ ☆ ☆ FELESÉG. — Kedves Homoki Erzsébet, összevesz☆ ☆ ☆ Üzenetek. — I. Mr. F. O. Jól emlékszik. Rákosi Jenőnek halála után szobrot emeltek Budapesten az akkori New York palotával szemben. — 2. Vita jelige. Egyik sem helyes. Az Északi Sarkot elsőnek az amerikai Robert Peary érte el 1909-ben. — 3. Budapest. A lebontott Tabán (Rácváros) Budapest I. kerületének a Várhegy és a Gellérthegy közé eső része. (Folytatás a 10-ik oldalról) Látogatás egy regényhős szigetén és meglepő kalandjairól”. A könyv azon nyomban hatalmas sikert aratott, több nyelvre is lefordították. Crusoe történetében mindenki az embernek a természet fölött aratott diadalát látta. Alexander Selkirk, az eredeti hős valóban erős akaratú ember volt. Életének első húsz évét egy kis skót kikötővárosban, Largóban töltötte, ahol hírhedté vált “rebellis” viselkedésével. így például 19 éves volt, amikor nyilvánosan megfeddték “az egyház iránt tanúsított illetlen magatartása miatt”. A Cinque Portson is csakhamar a legénység élére állt, valahányszor vita támadt a kapaitánnyal, Thomas Stradlinggel. A Más a Tierra közelében a feszültség a két ember között csúcspontjára ért. Selkirk kijelentette, hogy nem hajlandó tovább hajózni a kapitánnyal és követelte: tegyék partra. A heves vérü fedélzetmester titkon arra számított, hogy a matrózok majd fellázadnak, de tévedett. Csakhamar a parton találta magát néhány ruha, egy puska, némi puskapor, töltények, dohány, egy fejsze, egy kés, egy üst egy iránytű és egy biblia társaságában. Hónapok múltán hozzászokott a magányhoz, és amikor 1708. február 2-án a Duke felfedezte jelzőtüzét, és fedélzetre vették, a kecskebőrökbe öltözött Selkirk órákon át egyszerűen képtelen volt megszólalni. A kaland azután rendkívül népnépszerüvé tette a hölgytársaságban, kétszer is megnősült. Csatlakozott a haditengerészethez, ahol hadnagyságig vitte. 1720-ban halt meg 47 éves korában. Alexander Selkirk nem elsőként járt a szigeten. A felfedező: Juan Fernandez 156'3-ban néhány kecskét hagyott itt, és ez valóságos jótéteménynek bizonyult a skót számára. Ottléte alatt több mint ötszázat fogott el. Kezdetben puskával vadászta őket, és később, amikor elfogyott a muníció, lasszóhoz folyamodott. 1861-ben hat holland tengerész és egy Robin nevezetű indián vetődött a szigetre, hat évig éltek itt. Az indián nevéből lett Crusoe keresztneve, személyéből pedig a hü Péntek. A 18. század második felében a chilei kormány börtönt épített a szigeten. Ma már ennek nem láthatók a nyomai. Hat évvel ezelőtt pedig száz esztendővel azután, hogy Selkirk emlékét bronztáblán örökitették meg a parton — Más a Tierrát “Robinson Crusoe szigetének” nevezték e.l Napjainkban a szigeten levő egyetlen kis falucska, San Juan Bautista 6<50 lakója a békés, nyugodt, romlatlan lét örömeit élvezi. Bár a vulkanikus sziget talaja rendkívül termékeny, nincs idejük a földművelésre. Homár-halászattal foglalkoznak, és a nagy rákokért jó árat kapnak. A szigetnek van egy kis iskolája, két betegápolója,, ám orvos nincs. A Daily Telegraph Magazine újságírói szerint a sziget kies, egy kicsit talán ijesztő is, mégis gyönyörű. A partvidék magán viseli a természet örök küzdelmének nyomait, a tenger a sziklákat különös-groteszk formájúvá alakította. Több mint ezerméteres magasságba emelkedik a Yunke-hegy, ahol Selkirk hajdan megfigyelőállást létesített. A hegy lábánál a dús növényzet éles ellentétben van a csúcs festői zordságával, és a múlt század végén számos országból érkeztek botanikusok, mivel korábban soha nem látott növényfajtákat fedeztek fel. Sajátos a sziget állatvilága is: mintegy ötezer oroszlánfóka él a környező vízben. A szelid ötmázsás állatok rendkívül sebezhetők, az orrukra mért egyetlen jól irányzott ütés képes végezni velük. A század elején észak-amerikai tengerészek valóságos mészárlást rendeztek, és az értékes, selymes bőrt nagy áron értékesítették Kínában. A szigetlakok két csoportot alkotnak, és noha szoros közelségben élnek, nincs nagy barátkozás közöttük. A “szárazföldiek” csoportjához a chilei adminisztráció alkalmazottai tartoznak, és mintegy húsz nyugdíjas házaspár, akik itt szeretnék eltölteni öreg napjaikat. A másik csoportot azok az “őslakók” alkotják, akik már több mint két generáció óta élnek itt. ők a sziget arisztokratái, azoknak a különc nemeseknek, vagy vállalkozóknak a leszármazottai, akik még a múlt században vetődtek erre, ésö úgy megragadta őket a sziget sajátos szépsége, hogy többé nem tudták elhagyni. NEVESSÜNK FÉLREÉRTÉS Erős tagbaszakadt spanyol férfi üldögél egy madridi templom lépcsőjén, és kéregét. Egy amerikai turista nem állhatja meg szó nélkül: — Nem szégyellj magát? Ilyen erőben nyugodtan dolgozhatna! — Uram — válaszol sértődötten a spanyol férfi —, én öntől néhány centet kértem, nem pedig tanácsot! ☆ ☆ ☆ VIGASZ — Rettenetes állapotban van a háztető — mondja a bérlő a háztulajdonosnak. — Állandóan beázik nálam. Csak azt szeretném tudni, meddig mehet ez így? — Nagyon kérem, legyen még egy pár napig türelemmel — nyugtatja meg a tulajdonos. — A meterológiai intézet tartós jó időt ígér. ☆ ☆ ☆ Újsághír Az asszony a reggelinél odatolja az újságot a férjének: — Itt van, olvasd! A konyhában történik a legtöbb baleset. A férj bólint: — Tudom, drágám, nekem kell megennem. ☆ ☆ ☆ TELEFON Éjjel szól a telefon. — Halló! Ivanov-lakás? — Téves. Nekünk nincs telefonunk. 1 i
