Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-23 / 34. szám

17. oldal VERSENY A HALÁLLAL PÁRIS — Idén aligha avat­nak uj világbajnokot az autó­sportban. a múlt évi győztes brazli Emerson Fittipaldi és a két évvel ezelőtti világbaj­nok skót Jackie Stewart az eddigi futamokon a mezőny felé nőtt és minden jel sze­rint ismét kettejük közül ke­rül ki a győztes — ha a sors is igy akarja. Nem mintha a szerencse segítené valamelyi­küket is a győzelemhez; a sze­rencse csak arra kell, hogy si­kerüljön túlélni egy-egy ver­senyt. — Amióta versenyzők — mondta még Le Mansben ara­tott győzelme után az azóta már visszavonult nyugatné­met Hans Hennán n —, har­minchármán ‘‘mentek el” a legjobbak közül. Barátok, pél­daképek. Alberto Ascari Mon­zában. Bili Vukovits Indiana­­polisban. Pierre Levegh itt Le Mansban ... A halál ve­tett véget a nagyszerű Jim Clark, Jochen Rindt, Pier Courage, Bruce McLaren, Jo Siffert pályafutásának is Igen, minden egyes ver­seny játék a halállal. A mo­dern kocsik irtózatos erejét lassan már képtelen megfé­kezni az ember. Az egyik osztrák nagydijas versenyben komputerrel regisztrálták a sebességeket. Volt olyan eny­hébb kanyar, amit 287 km-es gyorsasággal vettek az autók, egy másik, élesebb kanyar előtt 293 km-es sebességről kellett 165-km-re lefékezni, de a fordulóban már újra gyorsultak az autók és 230 km-rel lőttek ki az egyenes szakaszba. Az idei indianapolisi nagy versenyen Savage 800 lóerős kocsija 300 km-es sebességgel ütközött neki a pályát övező betonfalnak. A methanollal töltött tank azonnal robbant, Savage egy teljes percen át égett a lángokban. Különle­ges anyagból készült ruhába valamennyire megvédte és még 32 napon át szenvedett a kórházban. Julius 2-án halt meg. Ő volt az indianapolisi versenyek 62. áldozata. Hát akkor miért vállalják ezt a kockázatot a verseny­zők? Egyszerű a válasz. A nyugati világban egy sikeres autóversenyző népszerűsége felér bármelyik film vagy futballsztáréval. És ezt a népszerűséget ők dollárra is tudják váltani. Jackie Ste­wart havi jövedelmét hetven­nyolcvan ezer dollárra becsülik. Magasak a győzel­mi prémiumok (Indianapolis­­ban negyedmillió dollárhoz juthat az első helyezett), ezenkívül a versenyzők tesz­teket végeznek, különféle cé­gekkel kötnek szerződéseket és hatalmas összegeket zse­belnek be a reklámból. Egy­­egy versenyautót úgy össze­vissza ragasztanak és feste­nek hirdetésekkel, mint egy reklámoszlopot. Jórészt a nagy cégek reklámköltségei­ből tartja fenn magát az au­tósport. Az utóbbi években sikeresen szerepelt Ford Lo­tus kocsikon — ahogy az au­tósportban nevezik fekete szí­nükről: a világ leggyorsabb koporsóin — elől-hátul ott áll a felirat: “John Player Special.” A Lotus “istállót” ez a cigarettagyár segíti anya­gilag, a Marlboro cég évi há­rommillió dollárt invesztál az autósportba és ennek ellenér­tékeként három “nagymenő” kocsiján ott a Marlboro emb­léma. Természetesen elsősorban, a nagy autógyárak számára je­lent reklámot a verseny. Hosszú ideig nem is járultak hozzá ezek a cégek, hogy autósportban egyéni világ­bajnokságot rendezzenek. A versenyzők ezt 1950-ben har­colták ki. A VB-k eddigi lék­­sikeresebb szereplője az ar­gentin Fangio volt: ötször nyert világbajnokságot. Két­szeres világbajnok az autó­sportban az olasz Ascari (a versenypályán halt meg), az ausztrál Brabham (konstruk­tőr lett), az angol Graham Hill (visszavonult), a skót Jim Clark (szerencsétlenül járt) és az ugyancsak skót Jackie Stewart, akinek esélye van arra, hogy idén harmadik vi­lágbajnoki címét szerezze meg, Svájcban él feleségével és két fiával. Ugyanott építet­ték fel villájukat, ahol a lég­közelebbi barát, i az osztrák Jochen Rindt. A volt osztrák világbajnok neve már csak sporttörténelem. Ugyanúgy, mint azé a mintegy 250 élvo­nalbeli versenyzőé, akit az utóbbi negyedszázadban a pá­lyákon ragadott el a halál. S ki tudja, mit tartogat a jövő, a sportnak már mind kevésbé nevezhető száguldo­zásban. SPORTVILÁG Eli Torontóban szerepelt a lengyel labdarugó-válogatott és nagy meglepetésre a fél­időben még Kanada vezetett 1:0-ra. A végeredmény vi­szont 3:1 lett a lengyelek ja­vára. UJ TENISZBÁLVÁNY Dakarban a hét végi Af­rika—Egyesült Államok fér­fi és női atlétikai viadal előtt Ganga, az Afrikai Legfelsőbb Sporttanács főtitkára mon­dotta: Az afrikai külügymi­niszterek bizony bolondnak tartanak, mert a kontinensek közötti atlétikai verseny va­lamennyi költségét a mi föld­részünknek kell fedeznie. Az amerikaiak 75 fős küldött­séggel jönnek, és miránk há­rították az útiköltséget, a szállodai kiadások és a zseb pénzek megtérítését is. Amennyiben a kiadásokat közös megegyezéssel nem tudjuk csökkenteni, a mosta­ni lehet az utolsó Afrika— Egyesült Államok viadal. A Nemzetközi Tenisz Szö­vetség Grand Prix-jében pil­lanatnyilag ez a sorrend: férfiak: 1. Nastase (román) 282 p., 2. Kodes (csehszlo­vák) 160 p., 3. Okker (hol­land) 131 p., 4. Metreveli (szovjet) 126. Nők: 1. Évért (amerikai) 490 p., 2. Goola­­gong ausztrál) 420 p., 3. Wade (angol 279 p., 4. Mas­­thoff ( Ny. Német) 22. p. —o— Nemzetközi labdarugótor­na kezdődött Athénban a nortugál Sporting Lisszabon, az uruguayi Penarol, a brazil Internationale és a görög Olimpiakosz részvételével Az első mérkőzésen meglepő­en gyér érdeklődés mellett — mindössze 7 ezer néző volt kiváncsi a találkozóra — a Sporting 1:0 arányban győz­te le a korábbi Világ Kupa győztes Penarolt. LONDON-------A külföldi nagy teniszszaklapok még mindig kutatják annak az okát, hogy az angol 10—14 éves kollégiumi lányok miért bolondultak olyan eszeveszet­ten a wimbledoni versenye­ken a svéd Björn Borgért. Tagadhatatlan, Borg nagy­szerűen teniszezik, amit. a legjobban bizonyít az, hogy Wimbledon legjobb nyolc férfi játékosa közé verekedte be magát. Amellett jóképű, szőke fickó, aki alig idősebb rajongóinál, mert még nem töltötte be 17. évét sem. Vi­szont imádói szemében hát­ránynak számíthatott, hogy nem olyan délceg, magas fia­talember, mint álmaik lovag­ja, sőt, hogy még alaposabb legyed a bálványrombolás, el­kísérte Angliába egy hasonló korú svéd lányismerőse, He­len Anliot is, akivel már ré­gebben “együtt jár”, és aki vegyes párosban vele indult, és a tizenéves svéd vegyes páros a Nastase, Casals ro­mán—amerikai pár előtt volt kénytelen meghajolni. Mégis, Wimbledonban olyan jelenetek játszódtak le, amilyenekre még nem volt példa a “füves bajnokság” történetében. Ez annál feltű­nőbb, mert Borg már tavaly is járt Wimbledonban, és ak­kor megnyerte a juniorok versenyét, de semmiféle kü­lönösebb feltűnést nem kel­tett. Most viszont már első mérkőzése után megrohanta mintegy ötven felhevüit leányzó, de akkor hangos si­valkodás közepette még csak autogramot kértek tőle. A kö­vetkező mérkőzésen ezek a “teeny-tooppers”-nek neve­zett süvölvénylányok nem ismertek mértéket. A mér­kőzéstől fáradt és izzadt ver­senyzőt kíméletlenül megro­hanták, elkezdték szaggatni teniszruháját, hogy abból egy-egy darabkát elvigyenek magukkal emlékbe, és igye­keztek megsimogatni izzadt .orcát. Mike Gibson kapitány, v mérkőzés főbírája kényte­len volt rendőri védelmet biz­tosítani a fiatal teniszezőnek. Ettől kezdve Borg mind-Miami Beach-ben véget ért a junior kötöttfogású birkó­zó-világbajnokság. A tiz aranyéremből négyet a szov­jet, hármat a román, kettőt a bolgár, egyet pedig a svéd csapat versenyzője nyert. Muhammad Ali volt nehéz­súlyú profi ökölvívó világ­bajnok szeptember 10-én Norton ellen mérkőzik. Ali kérte, hogy a könnyebb és éppen ezért veszélyesebb 8 unciás kesztyűkkel mérjék össze erejüket. Norton kije­lentette: — Nekem teljesen mindegy, úgyis én nyerek. egyik mérkőzése után már csak rendőri kísérettel tu­dott eljutni az öltözőig. De még igy is voltak olyan el­szánt leányzók, akik hozzá­­rchantak, és haját nemcsak megsimogatták, hanem örök emlékül kitéptek abból egy­­egy kisebb fürtöt. A TESTEDZÉS DICSÉRETE A “Mens Sana In Corpore Sano” régi elvét még a szá­zadforduló táján is furcsán értelmezték. Egyesek tréfál­kozni se átallották vele; azt mondták: ép testben épp hogy élek! Sötét, maradi, tu­dománytalan ellenállás kár­pitja fedte a klasszikus igaz­ságot, és azt sajnos — igen nehéz volt átszakitani. De azért sikerült. A rendszeres mozgás a szervezet oxigénfelvételét növeli. A szív összehúzódá­sainak szaporításával foko­zódik az izmok anyagcseréje, és javul az egész test vérel­látása, a belső életfenntartó szervekben is. Gazdaságosab­bá, kiegyensúlyozottabbá válik a szívműködés. Nem­csak a mozgásszervek, hanem •i szervezet egésze is erősö­dik, edződik és hozzászokik a nagyobb megterhelés zavar­talan elviseléséhez. A tested­zés áthangolja az életmene­tet. Az anyagcsere, a vizfoi’­­galom, az emésztés megja­vul. A vegetatív szervek mű­ködése kiegyensúlyozottab­bá, összehangoltabbá válik. Ez az előnyös hatás az ideg­­rendszer szívósságát és ruga­nyosságát is biztosítja. Ha kell, nyugtat, ha szükséges, serkent és a pihenést ered­ményesebbé teszi. A testedzésnek esztétikai hatása is van. Az izomcso­portok fejlesztése szép, ará­nyos testalkatot nevel és he­lves testtartásra kényszerit. Az edzett test állása, ülése, iárása, fekvése szebb és biz­tonságosabb, mint a gyenge, nuha, ruganyosság nélküli al­katé. Sőt, gyógytornával még a testtartás hibái is megja­víthatok. Csak az a fontos, hogy mindenki úgy, akkor és olyan gyakorlatokat végez-» zen, amelyek neki a legmeg­felelőbbek erőben, időben és helyen. Mert más a keringés­­javitó, az erősítő, az élénkítő, a frissítő, a feszitő és a lazí­tó torna. Ezt egy kis szorga­­ommal a szakkönyvekből mindenki megtanulhatja, el­sajátíthatja. Ha tornatanári tanácsot is kap, akkor meg különösen. A tornának egyik legfon­tosabb velejárója a folyama­tosság. A kérdés fontosságá­nak megértése és a lelkese­dés aránylag gyakori. Sokan el is kezdik, de — sajnos — abba is hagyják. Állhatatos­ság, erős akarat, következe­tesség kell hozzá. Főleg kez­detben, mert rendszerint a korai bukdácsolásnál jut zá­tonyra az iparkodás. Később, amikor már kialakult a moz­gásszükség érzete, amikor a test már megköveteli a spor­tot, a tornát, a játékot, eset­leg csak a rendszeres sétát, akkor már nem hagyja abba senki. Még az öregek sem, akiknek pedig a tornataná­rok néha bizony oda is szól­nak, hogy az idősebbek abba­hagyhatják.

Next

/
Thumbnails
Contents