Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-23 / 34. szám

5. oldal TOKIÓI ÉLETKÉP: VÁSÁRLÓK ÁRADATA TOKIÓ BELVÁROSÁBAN Az amerikai Infláció jelentéktelen az európai mellett A tokiói belváros szivében TOKIO — Talán sehol máshol a világon nem olyan érdekes és szórakoztató egy bevásárlási körút, mint a 11.5 millió lakosú Tokyóban. A japán főváros belső negyedei­ben egyaránt megtalálhatók a korszerű, bőségesen ellátott áruházak és a finom cikkeket áruló kézművesek üzletei. Az üzletek vasárnaponként is nyitva tartanak és ezek a legforgalmasabb napjaik. Gin­za és Shinjuku üzletnegyedek­ben ilyenkor kirekesztik a járműforgalmat és csak a gyalogosan közlekedők vége­láthatatlan áradata birtokolja az utcákat. Ilyenkor a ven­déglősök úgyszólván kiköltöz­nek az úttestre, kirakják szé­keiket és asztalaikat majd­nem az utca közepéig és a vá­sárlás közben megéhezett em­berek válogathatnak a leg­különlegesebb japán ínyenc­ségekben, mint amilyen pél­dául a pirított tücsök, szárí­tott bogárfélék, teknőcök, békák és egyéb izes falatok. Rengeteg a virág mindenfelé és ilyenkor a szórakoztató parkok is nagy forgalmat bo­nyolítanak le. Az áruházakban zártkörű TV-állomás működik és a kép­ernyőn csinos japán, nő tu­datja a vásárlókkal, hogy az­nap milyen cikkek vásárlása a legelőnyösebb. Az árut Ízlé­sesen helyezik el és az ember azt is mindjárt észre veszi, hogy nem éppen “Olcsó Já­nos” üzlete egy tokiói áruház. Egy Snoopy féle előrecsoma­golt ebéd 6 dollárba kerül, mig Amerikában csak 2 dol­lárba. Az előzékenység és figyel­messég sem mindennapi. Az ember leül a sörkertben este 8:55-kor és máris elébe tesz­nek két hatalmas söröskor­sót a következő szavak kísé­retében: “Ez a ház ajándé­ka ... de kérjük, fogyassza el hamar, mert 9 órakor zá­runk.” Az utcai jövendőmondók asztaléi előtt sorállás van. Mindenki kiváncsi a jövőjé­re. Érdemes tudni, hogy a tokiói McDonald falatozók ilyen napokon egy négyzet­­lábnyi területen több ham­burgert adnak el mint máshol a világon . . . Ennél már csak a pénztáros látványa, boszor­kányosán fürge ujjal érde­kesebbek ; egy régi golyós szá­mológéppel is komputer-gyor­sasággal dolgozik . . . Bélyegnagyságnyi baj UNITED NATIONS, N. Y. — Az Egyesült Nemzetek foé­­lyegnagyságnyi bajba kevere­dett, mely igen sok pénzbe ke­rülhet. Nyomtattak ugyanis 8 és 15 centes és 60 svájci cent értékű bélyeget Dél- Nyugat-Afrika, vagyis Na­mibia tiszteletére, melynek hi­vatása lenne jelképezni az af­rikai terület fekete lakóinak harcát a fehér elnyomás el­len. Nemzetközi pályázatot hirdettek a bélyegek megter­vezésére, 18 országból érke­zett 44 terv, a pályázat győz­tese George Hámori lett — Ausztráliából. A bélyegeket Spanyolor­szágban nyomatták ki, 2.5 millió 8 centes, 2.1 millió 15 centes és 2.1 millió 60 centes bélyeget Svájcnak. A világon lévő bélyeggyűj­tők értesítést kaptak, hogy a bélyegeket szeptember 17-én bocsátják ki Genfben. Igen ám, de egyet elfelejtettek. El­felejtették megkérdezni Na­míbiát, mit szól a bélyegek­hez. A sokszínű bélyegen, mely Afrika térképét is fel­tünteti a név “Namibia” fe­hér betűkkel van nyomva. És ez nem tetszik a namibiaiak­­nak. Szerintük sértő a fehér betű, mert az éppen a fehér elnyomást jelképezi. Kérik az Egyesült Nemzetek titkársá­gát, hogy a bélyegeket ne ad­ják át a forgalomnak. A nyomtatásért máris fi­zettek 37,000 dollárt, Mr. Há­mori kapott 1,000 dollárt a LONDON — Az Associated Press összehasonlítást vég­zett az Egyesült Államokban valamint Európában dühöngő inflációk között és arra a megállapításra jutott, hogy az európai inflációihoz képest az amerikai jelentéktelenhek tűnik. S bár a bér- és árel­lenőrzés Amerikában sem mű­ködik eredményesen, Európá­ban majdnem a teljes siker­telenség kiséri ezt az igyeke­zetét. Az Egyesült Államokban az infláció növekedésének évi arányfoka nem tette ki a 3 százalékot sem, ami kevesebb mint az európai növekedési arányok fele. Nixon árkon­­trolljának 3-ik fázisa azonban sokat rontott a helyzeten. Az Egyesült Államokban az in­flációs árnövekedés aránya megközelítette a 9 százalékot és még ennél is sokkal súlyo­sabban hatott ki az európai inflációra. Az infláció növe­kedési arányfoka még Ang­liában, Franc iaországban, Spanyolországban, Olaszor­szágban, Dániában és Finn­országban is rosszabb mint az Egyesült Államokban. Ang­liában például az Edward Heath kormány Nixon ame­rikai elnök nyomdokán halad­tervért, 8,000 dollárt költöt­tek a bélyeggyűjtők kiértesí­tésére. Ha az Egyesült Nemzetek a bélyegek visszatartása mel­lett dönt a jelenleg egy Genf-i bank széfjében őrzött 'bélye­gek kicsit sokba fognak ke­rülni. va bevezette a nemzet törté­netében eddig legkeményebb bér- és árkontrollt. Amikor ezt tette, a növekedési arány­­fok évi 9 százalék volt. A kontroll következtében ma már 9.2 százalék. Franciaor­szágban 12, Olaszországban 14, Spanyolországban 12 szá­zalék ez a számarány. Még az aránylag “stabil” Nyugat-Né­­metországban is elérte a 7.8 százalékot, a legnagyobbat a háború óta. A nyugat-néme­teken kívül a hollandok és a norvégek tartják az inflációs növekedés legkisebb, vagyis legjobb arányszámát, a 7.8 százalékot. Azonban a Nixon­­kontroll legsikeresebb idő­szakát alapul véve még ez is több mint kétszerese az ame­rikai infláció növekedési ará­nyának. .Emelni fogja árait az American Motors DETROIT — Az American Motors Corporation bejelen­tette : engedélyért folyamo­dik a kormányhoz az 1974 év­járatú kocsik árának átla­gos 55 dolláros emelése érde­kében. Az AMC autók 1.4 szá­zalékos áremelését a vállalat a beépített biztonsági műsze­rek és szennyeződést csök­kentő felszerelések költségei­nek megtérülése végett ké­relmezi. Hasonló áremelési igényt már a General Motors, a Ford és a Chrysler is jelzett, de az AMC az első hazai autó­korporáció, amely részleteseb­ben megindokolja lépését. HID EURÓPA £S ÁZSIA KÖZÖTT ISTANBUL — A renais­sance nagy művésze és felta­lálója, Leonardo da Vinci már 1500-ban javasolta az otto­­mán birodalom akkori szul­tánjának, hogy a két föld, részt, Európát és Ázsiát, híd­dal kellene összekötni a Bosz­porusz szorosnál. A terv, amely évszázadokon át csak álom maradt, most megvaló­sult. A két kontinens között Ívelő hid építése a befejező munkálatok fázisába jutott. A 140 millió dolláros költ­séggel épült hid Európa és Ázsia integrációjának szim­bóluma. Megnyitására októ­berben, a Török Köztársaság fennállásának 50-ig évfordu­lóján kerül sor. A 3,540 láb-Az uj hid madártávlatból hosszú és a tenger szintjétől 200 láb magasságban Ívelő hid angol mérnöki és techni­kai csoport müve, s jelentős szerepet fog betölteni Tö­rökország megnövekedett kül­kereskedelmi f o r g a Imában, amely az Európai Közös Piac tagja. Más vélemények szerint a hid nem fogja megoldani a forgalom zsúfoltságát, mivel a személy- és áruszállítás je­lentősen növekedni fog az el­következő években. A török urbanisztika egyik szakértője azt mondotta, hogy az uj hid következtében felélénkült for­galom és kereskedelmi kap­csolatok következtében rövi­desen szükség lehet egy má­sik hidra is.

Next

/
Thumbnails
Contents