Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-16 / 33. szám
16. oldal •*v* magyar mulatságként tartották magukat annyi éven át. Ne váljon továbbra se turisztikai szenzációvá, amelyből lassan, de biztosan kiszorulnak éppen a magyar Annák- Ennek reményében dicsérjük meg az idei Anna-báK, amely valóban kellemes szórakozás volt. Balatonfüred, 1973. Halasi Mária BEFEJEZŐDÖTT AZ ARATÁS SZEGED — Az aratás országszerte befejezéséhez közeledik. A vetésterület 92 százalékáról takarították be a termést szerda estig a kombájnok. A munkával valamivel hátrább vannak azokban a megyékben, ahol az éghajlati, és talaj adottságoknál fogva egyébként is valamivel később érik be a gabona, de ezeken a területeken is normálisan halad a betakarítás. A legtöbb munka Szabolcs, Borsod, Zala, Vas és Veszprém megyében van még hátra. A többi megyékben már az utolsó táblákban dolgoznak a gépek. Fejér és Tolna megye után szerdán Szolnok és Csongrád megyéből jelentették: elkészültek az aratással a mezőgazdasági nagyüzemek. Szolnok megye az ország legnagyobb búzatermelő vidéke — az országos vetésterület 10.6 százalékát tartják itt számon — nagy jelentősége van tehát annak, hogy a minőségileg is jó búzát adó megye gazdaságai az elsők között fejezték be a nagy nyári munkát. Csongrádban van a búza vetésterületének 5.6 százaléka, s igy ennek a megyének termése is számottevő a kenyérellátás alakulása szempontjából. Árvédelmi töltés MOHÁCS — Mohács és a jugoszláv országhatár közötti területen befejeződött a Duna árvízvédelmi töltésének megerősítése. Mintegy 130 millió forint költséggel, az,1965-cs ár viz szintjénél 1.3 méterrel magasabbra emelték, s hatméteresre szélesítették a védővonalakat. A munka több évig tartott, s ez idő alatt mintegy 1.2 millió köbméter földet mozgattak meg a Dél- Dunántuli Vízügyi Igazgatóság dolgozói. A folyó menti védő erdőket több helyen újra telepítették, hogy jeges ár idején megakadályozzák a jégtáblák hozzácsapódását a töltés oldalához. Mohács és Béda közelében, valamint Kő iket bél utakat építettek, hogy árvíz esetén megkönynyitsék a közlekedést. Béke-harang megáldása Szakmáron Dr. Ijjas József kalocsai érsek bensőséges ünnepség keretében áldotta meg a Kalocsa melletti Szakmár község temploma uj “Béke” harangját. Az ünnepségre érkező Főpásztort tarka kalocsai népviseletbe öltözött fiatalok köszöntötték. Rózsacsokraikkal feldiszitették és igy húzták fel a “Béke Királynéja, Könyörögj érettünk” feliratú harangot a Szűz Mária tiszteletére épített templom tornyába. A szertartás után a Főpásztor szentmisét és szentbeszédet mondott. Az uj harang Urfelmutatásra szólalt, meg először. A szentmise után az érsek megtekintette a külsőleg és belsőleg felújított plébániaépületet és fogadta az egyházközségi képviselőtestület tisztelgését. ÓHAZAI KRÓNIKA Jubileumi esztendővé nyilvánították 1973-at Mezőberényben: 250 évvel ezelőtt telepítették újjá az alföldi nagyközséget, 150 évvel ezelőtt született Petőfi Sándor, aki gyakori vendége volt az Orlay Petries családnak, és Mezőberényből indult utolsó útjára, a segesvári csatába, és végül 75 évvel ezelőtt alakult meg a község munkásdalköre. A hármas jubileum alkalmából szombaton nyilvános ünnepi tanácsülést rendezte Mezőberényben. * * * A péter-páli aranyponty ünnepségek idén is hangulatosan folytak le Baján, a halászvárosban. Évek óta ezen a napon virágból font koszorúban viszik és engedik a Dunába az “aranypontyot” és a megtermékenyülés jeléül virággal hintik a vizet. * * ❖ A várpalota plébániatemplom felújított orgonáját szentmise keretében áldotta meg Beöthy István veszprémi nagyprépost, prelátuskanonok. Az ünnepség után felköszöntötték Beöthy Istvánt 92. születésnapja alkalmából. * * * A százéves Budapest kertészete címmel kiállítás nyílt a Vajdahunyad-vári Mezőgazdasági Múzeumban. A kiállításon értékes anyaggal mutatkozott be a főváros 14 kertészeti szövetkezete. * * * A magyarországi folklór tanulmányozására 70 tagú középiskolás csoport érkezett a dániai Gladaxéből. A dgn diákok elsőnek a sárközi és kalocsai népművészettel ismerkedtek. ÓHAZAI RIPORT: Áll a bál! — a Ifik Annaäf Balatonfiireden... Áll a bál! — hányadszor is hangzik el a füredi Anna-báion? Száznegyvennyolccadszor. Az igazán szép hagyományok olyanok, mint a vén, százados fák: sokáig élnek, számtalan megrázkódtatást, vihart kihevernek. Az Annabálokat édes keringők és reformkori törekvések ringatták, és ettől olyan mélyen bglegyökeredzett a magyar társadalomba, hogy idestova 150 esztendő óta évről évre bejelenti a mindenkori főrendező a palotás és az első bálos Annák tánca után, hogy: “Áll a bál!” A mostani Bányász-üdülőt, a balatoni építkezés egyik legszebb épületét, illetve ennek nyugati szárnyát eredetileg a Horváth család építette 1798-ban, copf stílusban. Itt “állt a bál!” először. Horváth Zsigmond Anna nevezetű feleségének tiszteletére, anno 1825-ben, Anna napon. Tudvalevő, hogy a múlt század első harmadában Balatonfüred egyik szellemi központjává vált a bécsi Habsburgházzal szemben álló, haladó erőknek. Az Anna-bálok eredete — a följegyzések szerint — még korábbi időkre tehető: a 18. század végén a bécsi Anna-pince báljain gyűltek titkos találkozóra a Habsburg-kopók éberségét kijátszó magyar ifjak, hogy a muzsika és a bálozó jókedv hangjai elpalástolják azt a bontakozó szövetséget, amely aztán több mint félszázad múltán az 1848-as forradalomban robbant ki. De állt a bál — ameddig lehetett — az első világháború idején, és a második világháború esztendeiben is. A háború után — inkább egy nagy népmulatság formáját választva — ugyancsak megünnepelte Balatonfüred az Anna napot, és állt a bál ebben az évben is, harmadszor azóta, amióta Balatonfüed városi rangot kapott. Mint már esztendők óta, báli jegyhez szavazólappi mellékeltek, ezekre a lapok ra írhatták a résztvevők a leg szebbnek tartott bálozó szá mát. Ennek alapján választották ki azt a tizenkettőt, aki c zsűri elé jutott. A zsűri dön tötte el, ki az idei Anna-ün népség háom legszbb bálozó ja. Az első dijat, az aranyai mát, Magyar Mária 17 éve: győri kislány nyerte, a máso dik a balatonfüredi 18 észtén dős Balázs Erika lett, a har madik pedig a magyar szár Hintózás a balatonfüredi utcákon a bál utáni délelőtt most is esett aznap az ső. Mint már esztendők óta, mindig kétszer annyi jegyigénylés futott be, mint amennyit ki tudtak elégíteni: négyszáz jegyet árusítottak a nyolcszáz jegy igénylőnek. Egy jegy ára 50 forintos fogyasztási jegy is. A szépségkirálynő választását a megszokott rendben bonyolították le: a belépéskor minden leány, asszony egy festett, piros szívbe irt számot kapott, amelyet szalaggal a nyakába köthetett. A Turistaház a gyertyános! völgyben KAPOSVÁR, Somogy m — Megemlékeztünk a somogyi természetjárók újszerű kezdeményezéséről, a turista mintaerdőről. Kaposvár közvetlen közelében, a vadregényes Gyertyánosi völgyben, saját kezelésbe vett erdőterületet maguk a természetbarátok kezelik, és az erdő szélén, a patak partján felépítették és a napokban felavatták a Gyöngyvirág turistaházat. A ház falán emléktábla hirdeti, hogy a kaposvári természetjárók szakosztálya tagjai építették társadalmi összefogással, két kezük munkájával, a város, az erdőgazdaság és a Kislaki Tsz támogatásával. Az idillikus fekvésű és stílszerűen kialakított turistaház szép példája a tájba harmonikusan illeszkedő építkezésnek is. A ház környékén csónakázótóvá duzzasztják a patakot, erdei tornapályái építenek, a ház fölötti domb. tetőre pedig kilátótornypt . emelnek. ( A Gyöngyvirág turistaház ( szerény befogadóképessége ellenére is igen nagy jelentőségű. Mint első turistaháza ' Somogy megyének, azon be, lül a bűbájos Zselicnek. És- mint ilyen, győzelme egy ha• ladó turistaeszmének: a ma • turistája már nemcsak a he• gyekben jár szívesen, öröm- mel keresi fel a szép domb■ vidékeket, sikvidékeket is. S i ezzel az eredetileg hegyvidé• ki jellegű hazai természetjá- rás fokozatosan országjárás- sá szélesedik. A szervezett- magyar turista mozgalom [ centenáriumára felavatott- zselici turistaház szép bizo: nyitéka annak, hogy a somo- gyi természetbarátok felis- i merték feladataikat, feltárják területüket, és lelkesen i munkálkodnak azon, hogy i közkinccsé tegyék a Zselic és : általában a megye még isme■ rétién szépségeit. mazásu amerikai, ugyancsak 18 esztendős Pataki Hédi. Akik a szépségversenyben nem jutottak “dobogóra”, a “trónra”, vagy annak közelébe, azok sem kesereghettek- A döntőben versengő mind a tizenkét leány ajándékot kapott: a világhírű herendi gyár által készített porcelán függőt, emlékeztetőül arra, hogy tulajdonosa a legszebb tizenkét leány egyike volt 1973- ban a füredi Anna-bálon. Az Anna-báli ünnepség utolsó programja volt: vasárnap délelőtt 10 órakor díszes, fekete hintó végigkocsikáztatta Füred utcáin a hárem legszebb bálozó lányt. Ezzel zárult a kedves ünnepség. Az idei Anna-báli kónikásnak fel kellene jegyeznie azt is, hogy a hölgyek ugyancsak kitettek magukért: a legtöbb nő hosszú ruhát viselt. Igen sok ízléses, jó vonalú nyári estélyi ruhát láthatott az ember. A krónikás különleges eseményről, szerencsére, nem számolhat be, mint ahogyan azt egy rég elporladt elődje tette, aki a második bálról 1826-ban azt tudósíthatta, hogy a konyhában a szakács a nyílt láng fölött kiöntötte az olajat, aminek következtében a ház lángra gyűlt. Ahogan a rendezőségtől tudom, 28 országból érkeztek, a bálra, ezt csak mint tényt említem. És ha szabad a krónikásnak hozzátenni a saját véleményét: az Anna-bálok korántsem indultak idegenforgalmi nevezetességnek. Magyar mulatságnak születtek,
