Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-16 / 33. szám
4. oldal AUSZTRÁLIAI UTIJEGYZETEK: BÉCSI SZÍNFOLTOK: Magas életszínvonal, bumeráng és sok eső,.. Bumerángiskola Sydneyben Sidney, 1973, augusztus hó . . . “Ausztrália története olyan, mint egy elragadó hazugság, amit éppen akkor, ott helyben találtak ki. Kalandok és meglepetések, ellentmondások és hihetetlen események vegyülnek benne, mégis minden igaz és minden megtörtént . . .” Mark Twaint olvasom a repülőgépen, a nagy humorista vélekedett igy, amikor felöl vasóik öruton járt az ötödik kontinensen. Már régen letettem róla, hogy valahol a Csendes-óceán végtelen térsége felett megállapítsam a pontos időt. Hat órával toltam vissza a mutatót, ám köziben átléptük a vasárnaphétfő vonalat. A francia atomkisérletek miatt nem érinthetjük Tahiti szigetét, jókora kerülővel közeledünk Sydney felé. A két- és háromnegyedmilliós nagyváros felé, amely őfelsége egykori belügyminiszterétől, attól a Lord Sydneytől kapta nevét, aki két évszázaddal ezelőtt, térképét böngészgetve, elégedetten szólt titkárához: “Azt hiszem, megtaláltam a megoldást. Az elveszett amerikai gyarmatok helyett a világ legtávolabbi pontja, Botany Bay lesz a pokol tornáca. Jó uticél a száműzetésre Ítélt fegyenceknek . . .” Canberra bennszülött szó, az államszövetség fővárosa találkozóhelyet jelent az őslakosok nyelvén. A dallamos, régi kifejezések helységneveket jelölnek ott is, ahol ma már talán egyetlen bennszülött sem található: Woolloomoolo-tól Parramattáig, Cabidarravirracanától Mirranpongapongunáig. Akadt, természetesen, egy buzgó és dús képzeletű odaszakadt hazánkfia, aki a törzsi szótárakból több tucat magyarral rokon szót vélt felfedezni. (A vizet vSgy esőt jelentő “cuppi” nyilván a cuppogó távoli elszármazottja...) Ennek alapján kockáztatta meg tételét, hogy ős-ősmagyarok jártak Ausztráliában, és merő véletlen, hogy végül is nem kengurukkal kezdték a szilaj pásztorkodást. Az ausztráliai Port Douglas tartja az esőrekordot egy nap alatt hullott nyolcszáz milliméterrel, a világ nagy folyói közül azonban a 2450 kilométer hosszú Darling szárad ki legkönnyebben. Itt fogták ki a legnagyobb sporthorgásztrófeát, egy 13 mázsás cápát; bozótos vidékein talállegmérgesebb kígyója, és amiSok pénz kell a pénzgyártáshoz LONDON — Anglia nemrég szerezte meg a “világ legtöbb hamispénzt gyártó állama” kétesértékü címét. A Scotland Yard detektivjei most szállták meg a Bromley, Kent-ben lévő villanegyed egyik szép parkkal, golfpályával ellátott házát, hogy leleplezzék a világ legnagyobb hamispénz gyártó üzemét. Egy hátsó épületben találtak 2500 dollár értékű angol pénzt L 5.00 dinietekben, 50 dolláros amerikai bankjegyeket, 25 ezer dollárt érő japán gyártmányú felszerelést a pénz gyártásához. A berendezés minősége és a gyártott bankjegyek mennyisége meggyőzte a rendőrséget, hogy hatalmas és sok pénzzel rendelkező társasággal állnak szemben. Mint az egyik detektív mondta: sok pénz kell hozzá ilyen nagyban berendezkedni pénzhamisításra. A már forgalomban lévő hamispénz milliókra rúg. Angol, amerikai, ir, olasz, francia és ausztráliai bankjegyek és travelers csekkek vannak forgalomban a világ minden táján. A most folyó vizsgálathoz is csatlakozott nemcsak az FBI, mely már régebben is próbálta felderíteni a hamis pénzek forrását, de egész nemzetközi detektivgárda. Eddig két embert sikerült elfogniuk. A rendőrség egyelőre nem ad ki további jelentést. Mindenesetre két hatalmas teherautó kellett a felszerelés és talált hamis bankjegyek elszállításához. kor a kacsacsőrű emlős első preparált példányát Londonba küldték, a derék brit tudósok tréfára gyanakodtak, mert “ilyen állat nincs . . .” Itt létesítették az első tejvendéglőt és az évi átlagos sörfogyasztás személyenként 108 liter. A takarékosság ausztrál erény, de mindenre fogadnak, ami fut, évente legalább nyolcmilliárd dollárt — egy ausztrál dollár csaknem 1.45 amerikai dollárral egyenlő — játszanak el. Eltérnek a vélemények az ausztrál lányok vonzerejéről, ám tavaly a huszonegy éves Belinda Greent választották Világszépének és Sydneyben egyetemista pár tartja 35 óra 35 perccel a csókolódzás világcsúcsát. Ausztrália büszkélkedhet a világ egyik legmagasabb életszínvonalával. A közhiedelemmel szemben az igazi bumeráng nem jön vissza. McLennans bumerángiskolájában ugyan garanciával adják el a visszatérő bumerángot, három dollárért balkezeseknek valót is. Ezt azonban csak játékszernek tartják, talán, ha kisebb madarak elejtésére alkalmas. Az igazi “gyilkos bumeráng” egyenesen szélit át a levegőt. Talál vagy nem talál, ott marad. Az egyik legnépszerűbb ausztrál slágernek is ez a visszatérő refrénje: Your boomerang don’t come back... Réti Ervin A szinvakok szigete REYKJAVIK, Iceland — Az Izland közelében fekvő kicsiny Limfjördö-sziget kereken 200 lakója teljesen szinvak. Mivel a szinvakok csak az egymástól árnyalatilag különböző szürke tónusokat tudják érzékelni a szigeten mind az öltözködésben, mind a lakásokban a legmegdöbbentőbb színösszetételekkel találkozhatunk. A tudósok azt hiszik, a sziketlakók általános szinvaksága a közeli rokonok között kötött házasságokra vezethető vissza, OSZTRÁK KÜLÖNLEGESSÉG: "ÉTEL-RENDŐRSÉG" RÉCSREN BÉCS —- A hentes idegesen figyeli Franz Kopeckyt, amint az orrához emel egy szál kolbászt és megszagolja. Idegessége mosolygássá változik, mert Kopecky meg van elégedve a kolbász illatával. A közeli gyümölcsárusnál Johann Horváth mér le egy almát. Az is rendben van. A gyümölcsárus is fellélegzik. így megy ez Bécsben. 100 tagból álló “ételrendőrség” járja a város élelmiszer üzleteit, piacait, szagol, mér, kóstol, szimatol, analizálva az osztrák fővárosban eladásra kerülő élelmiszereket. “Jó gyomor kell hozzá, hogy valaki vállalja ezt a munkát” — mondja a 23 éves Kopecky, aki Európa második legnagyobb piacán, Iznersdorfban dolgozik. “Először szagolok — kezdi Kopecky munkája leírását. — A kolbász illata elmondja, hogy az összeállítás helyes-e, van benne elég hús, nem túl sok-e a kövérje, és a többi. Azután kóstolok. Egy-két falat megmondja, hogy jó-e az áru. Ha gyanús, elküldöm analizálni és a szál kolbász gyakran fekszik a biró asztalán, mint első számú jogi bizonyíték az eladó elleni perben. Ma már ismerjük embereinket, a jó és rossz helyeket. Az utóbbiakat legalább havonta egyszer meglátogatjuk — persze mindig váratlanul. Egy alkalommal egyik vendéglőben “grammelknődl”-t, ropogósra sült malacbőrből készült speciális bécsi ételt kóstoltam. Az étel jó volt, mégis éreztem valami furcsát. Kivizsgáltam a dolgot és kiderült, hogy a knődl-t maradék ételekből készítették: a vendégek által meghagyott maradékot a tányérokból összekaparták és újra felszolgálták. A vendégek sosem vették volna észre, de aki az én gyakorlatommal bir, az már gyanút fog. És a gyanú beigazolódott.” Mielőtt valaki élelmiszer ellenőr lehetne, 4 évig kell tanulni a város piacain, élelmiszer üzleteiben, vendéglőiben és a laboratóriumokban. Meg kell tanulniuk a friss húsok korrekt illatát, a kolbászok, felvágottak összetételét, a friss tojás súlyát, a mérgező gombák felismerését a gyümölcsön és zöldségféléken, egyáltalán minden csinjátbinját az élelmiszeriparnak. A legtöbb országban az élelmiszereket csak a raktárakban vizsgálják, de Ausztriában az “étel-rendőrök” bemehetnek a közvetlen eladókhoz előzetes figyelmeztetés nélkül és megmutatva igazolványukat kezdenek “szaglászni” és kóstolni. Kopecky elmondta még, hogy a múlt évben ő és kollégái 51,920 kóstolót végeztek és 14,883 gyanús élelmiszert küldtek laboratóriumi analizálásra. Több mint 1000 kereskedő került törvény elé működésűk következtében. McALESTER, Oklahoma — Több mint egy tucat épület égett le a legutóbbi oklahomai fegyenclázadás során. A lázongás során két rab életét vesztette. Az állami fogház épületeiben keletkezett kár mintegy 20 millió dollár. 20 millió dolláros kár az oklahomai börtönben
