Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-09 / 32. szám
16. oldal MAGYAR TÁJAK: HORTOBÁGY: NEMZETI PARK JUBILÁL A 290 EVES AUSZTRIAI MAGYAR EGYHÁZ ÓHAZAI KRÓNIKA Debrecen, 1973, augusztus hó. A Hortobágy magas ranghoz jutott: a kormányrendelet alapján, — 1973. január 1-vel nemzeti parkká nyilvánították. A Hortobágy 150,000 hektárnyi területéből mintegy 110,000 hektár alkalmas ma is arra, hogy a nemzeti park követelményeinek megfelelhessen; ugyanis ekkora terület őrzi ma is a puszta eredeti állapotát, vagy teszi lehetővé az eredeti állapot visszaállítását. A Hortobágy természetesen nem válhat máról holnapra, egy csapásra nemzeti parkká. Maguk az előkészítő munkálatok is éveket vettek igénybe. Az 1973. január 1-e csupán a jogi létrehozás időpontja, maga a megvalósítás azonban nagyon hosszú folyamat. A Hortobágyot bejárni talán lehetetlen. Repülnünk kéne, mint a kékvércséknek! — sóhajtott fel Salamon Ferenc. Ő kalauzolt bennünket a végtelen égbolt alatt az erek, tavak, ligetek között elterülő végtelen mezőkön, mintegy kóstolót adva a Hortobágyból, de ez a kóstoló is felejthetetlen emlékekkel ajándékozott meg bennünket. Délibábot ugyan nem láttunk, talán azért, mert az égbolt fátyolos volt. Simon János halászmester szerint: mámoros az idő! De azért igy is láttuk a nádasok árnyékában a súlyom között bukdácsoló szárcsacsibéket, a Kondásfenék nevű részen a szürkegémeket, a nádasok fölött lomhán szárnyaló bakcsókat, a nádszálakon guggoló törpe gémeket, a nyílként repülő vadkacsákat, s a magasban kerengő kékvércséket. Hallottuk hírét annak, hogy Ágotán már nemes kócsag fészkel, már eddig 47 túzokot számoltak meg a pásztorok, s várják a darvak visszatértét is. A Hortobágyról köztudott, hogy a vándormadarak nevezetes átvonulási területe, közbülső pihenő “repülőtere”, s mint ilyen, egykor messze földön hires vadászterület volt. Ám a -nemzeti parkban tilos mindenféle vadászat, még a “szőke” liba vadászata is. Itt ezentúl minden növényt és állatot, földet és vizet óvni, őrizni kell, mint valami élő muzeum lakóit, tárgyait. Valahol a mátai határban járunk, a hires szürke gulyát keressük. A rétben bíbicek sírnak, fejünk fölött parlagi sas szál. Szemben ménes OBERWART (Felsőőr), Ausztria. —- A felsőőri (Oberwart) református gyülekezet most ünnepelte temploma 200. születésnapját. A templom a mai Ausztria legrégibb protestáns temploma, s a gyülekezet maga Ausztria legősibb protestáns egyházközsége, az egyetlen, amely a reformáció óta megszakítás nélkül fennáll. Az egyházi és világi ünnepségeken julius 13-án, illetve julius 15-én jelen volt 12 európai ref. egyház küldötte, dr. Fred Sinowatz kultuszminiszter, Theodor Kéry tartományfőnök, Franz Soronics h. tartomány főnök, Őskar Sakrausky bécsi ev.püspök, valamint a nemzetközi reformátusság nevében köszöntést tolmácsoló Hans Schadelin berni lelkész. Mindegyik hangsúlyozta felszólalásában, hogy a felsőőri magyar gyülekezetnek, mint nemzeti és felekezeti kisebbségnek is nagy jelentősége van, mint a népek és egyházak közötti összekötő kapocsnak, mint kulturális fórumnak. A júliusi ünnepségek kiemelkedő eseménye a felsőőri lelkésznek, Gyenge Imrének a felsőőri templomról tartott előadása volt, amelyben plasztikusan kidomborodott a gyülekezetnek az a hídverő, békéltető, Isten dicsőségére és a világ javára való szolgálata, amelyet négyszázados történetében betöltött és amelyet ma is vállal. A bécsújhelyi Corvin-kehely A wiener-neustadi városi múzeumnak egyik legféltettebb darabja a Corvinus-pohár, amely a 15. századból származik és Corvin János tulajdona volt. A poharat sokszor kérik kölcsön különböző kiállításokra. A muzeum igazgatósága most úgy döntött, hogy a hires darabot többé nem adja kölcsön, mert egyrészt olyan állapotban van, hogy a sok csomagolás, szállítás stb., miatt féltetni kell, másrészt a 6 millió shillingre biztosított Corvinus-kehely könnyen felkeltheti a műtárgyak tolvajainak figyelmét és félő, hogy egyszer nyomtalanul eltűnik valamelyik műkereskedő raktárában . . . Roger Étschegaray mgrseille-i érsek, az európai püspöki karok tanácsának elnöke a magyar katolikus püspöki Kar meghívására Magyarországra érkezett. Ebből az alkalomból fölkereste dr. Ijjas József kalocsai érseket, meglátogatott több püspökséget és egyházi intézményt. Roger Étschegarayt hétfőn fogadta Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és ebédet adott' tiszteletére. Arany ékszer — szarmata sírban. A Bács megyei Madaras község környéke rendkívül gazdag a honfoglalás kori és azt megelőző századok régészeti leletanyagában Kőhelyi Mihály, a bajai muzeum régésze tiz éve folytat itt ásatásokat, hogy teljes képet kapjon az időszámitásunk utáni 4. században k£letetkezett szarmata temetőről. Méterről méterre tárta fel az egykori temetőt, mintegy 650 sírhelyet. Feltehetően gazdag nőket temettek ide, erre utal az a több mint 200 borostyán-, kerámia- és csontgyöngy, aranyöv, kés és korsó, amelyet a sírokban találtak. Felvételeinken az egyik legújabban feltárt sírból korsót szabadítanak kj. —o— Nemzetiségi muzeum létesült Tatán a Miklós-malomban. A muzeum állandó kiállítását — amely német és szlovák néprajzi anyagot tartalmaz — csütörtökön dr. Wild Frigyes, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára nyitotta meg. —o— Brichta Cézár költő, a Népszava irodalmi rovatának egykori állandó munkatársa 71 éves korában elhunyt. —o— Pályatársai, barátai és tisztelői sokasága vette körül a Farkasréti temetőben Somogyi Erzsi, kétszeres Kossuthdijas kiváló művésznek, a Nemzeti Színház elhunyt tagjának ravatalát, hogy búcsút vegyen a nagy tehetségű művésznőtől, aki csaknem fél évszázadon át a Nemzeti Színház tagjaként szolgálta a magyar színházművészetet. Nyugatnémet-magyar kereskedelmi kapcsolatok A magyar kereskedelmi kamara nyugat-német tagozata megalakult olyan vállalatok bekapcsolódásával, melyek érdekeltek a Nyugatnémetországgal létesített gazdasági kapcsolatokban. Nyugatnémetország Magyarország legjobb nyugati gazdasági partnere. A tagozat célja és feladata, hogy segítse és továbbfejlessze a két ország közötti ipari együttműködést; elnökének dr. Virág Miklóst az Intercooperation kereskedelemfejlesztési RT. vezérigazgatóját választották meg. A FEJLŐDŐ MAGYAR VIDÉK Az Alföld kapujában épült 900 éves Szolnok az utóbbi időben óriási fejlődésnek indult. Az iparosodással együtt átalakult a város arculata is. Uj lakótelepek és kommunális létesítmények épültek. A város központjában most uj vásárcsarnok nyílik; a háromezer négyzetméter alapterületű fedett piacon 35 pavilon lesz. A vásárcsarnok öt hónap alatt épült fel. közeledik, ügetésben, kecses járású 3 éves nóniuszcsikók. Mögöttük Molnár István ül a patracnyeregben, karikás ostorával harsányan “kongatva.” A ménes fölverte porfelhőn túl, a papegyházi erdő táján kettős gémeskut ágaskodik, közelében legel a hires szürke gulya egyik fele: 200 tehén, 100 kisborju; közöttük zordon atyaként áll Bércses, a gyönyörű és félelmetes kormos bika. A pásztor kunyhó elől 4 hallgatag eb figyeli a gulyát. Meg Kiss János, a gulyás. Itt hallom Salamon Ferenctől azt, hogy kiveszőiéiben levő ősi háziállataink természetes környezetben való tartása nemcsak az idegenforgalmi látványosság, hanem a tudomány szempontjából is fontos feladat. Ezek az ősi állatfajok ugyanis olyan jó tulajdonsá gokkal rendelkeznek, amelyek más, idegen honos fajokba átörökítve elősegítheti a hazai környezetbe való beilleszkedést. Egy példa: a magyar szürke szarvasmarha nagy erényei közé tartozik a szervezeti szilárdság, az edzettség, a kicsi borjú (amely megkönnyíti a zelső ellést!), és a szép formájú tőgy. Ugyanígy megvannak a sajátos erényei a nóniusznak, a racka juhnak, a hortobágyi pásztorkutyafajtáknak vagy akár a parlagi tyúkoknak. A Hortobágyi Nemzeti Park azonban nemcsak a még élő jelent őrzi. Az is feladata, hogy feltámassza a múltat, a Hortobágy népi hagyományait, népművészetét. A hatalmas pusztán valaha 22 csárda állt. A hidi csárdát már sokan ismerik, a Megygyesi betyárcsárdáról most hallottunk első ízben. Ott mereng, elhagyatva az egykori Sóut mentén, egykor két megye, Hajdú és Heves határmezsgyéjén. Tornácát ma is két gyönyörű oszlop tartja. Kármentőjéből nemcsak a pincébe vitt le a lépcső, de a pincéből alagút vezet a közeli kunhalom alá, amelynek a kijárata már a szomszédos megyébe esett . . . S mig az üldöző pandúrt a megyehatár megállitotta, a betyár már valahol Hevesben járt. Ezt a csárdát is újjáépítik egyszer. S hogy mi lesz a rendeltetése, azon még lehet tűnődni. Molnár Aurél
