Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-01 / 5. szám
14. oldal A NO! EMANCIPÁCIÓRÓL) Irta: DOHNÁNYINÉ ZACHÁR ILONA A Szentirás szerint Isten megteremtette a férfit s aztán az asszonyt, hogy a férfinek társa, vigasza, támasza legyen. Hogy eggyé legyenek. Évezredeken át az asszony, noha gyenge testalkatánál fogva és a szülés, a gyermeknevelés által okozott nehézségek miatt nem volt nehezebb munkára képes, fontos hivatást töltött be az otthon keretében, amidőn erőt sugárzott, ha mindenki elgyengült, vigaszt, ha mindenki elkeseredett, biztatást, ha már nem volt reménység, mosolyt, ha a család szive telve volt könnyel. Mint ahogyan Aldrich irta, lámpást adott kezébe az Ur, hogy ennek a lámpásnak a fényénél találjon igazi otthonra, derűre, boldogságra a család. Ilyenek voltak a múlt asszonyai. Mint Aidrich regényében Abbey, aki minden szenvedélyéről, vágyáról .tervéről lemondott, hogy követhesse a férfit, akit egész szivével szeretett, majd hogy gyermekeit nevelhesse és rájuk ruházhassa, ami egykor őt boldoggá tette volna, noiha azok csak közönnyel és hálátlansággal viszonozták áldozatát. Valóban nem is annyira értük tette mindezt, — inkább saját magáért. Mert önzetlen lelke megkívánta ezt az adakozást. Mint ahogyan Madách “Az ember tragédiájáéban az Ur mondja Adámnak: “S ha tettdus életed zajában elnémul az égi szó, e gyönge nő tisztább lelkülete, az érdekek mocskától távolabb, meghallja azt és sziverén keresztül költészetté és dallá fog szűrődni. E két eszközzel álland oldaladnál, balsors s szerencse közt mind-egyaránt, vigasztaló, mosolygó géniusz.” Sajnos azonban a férfi nem értette meg az ősidőkben és sokszor nem érti meg ma sem, hogy mi a nő igazi hivatása. Valamikor, évezredekkel ezelőtt a nőnek jóformán semmiféle joga sem volt. Élete abból állt, hogy szült, dolgozott és a férfi akkor bántalmazta, amikor neki tetszett és akkor rúgta el magától, amikor az neki megfelelt. Az ószövetség mutatja, milyen borzasztó sorban élt akkoriban egy asszony. Az első pártfogója a női nemnek az Ur Jézus volt. ő lépett fel azzal, hogy oltalmazó karjait a nők felett kitérjeszsze. Alig van beszéde, ahol nem lép fel a női elnyomatás ellen. A nő egyszerre magas piedesztálra jutott és egészen más megvilágításba került még a házasságtörés bűne is, amikor az Ur a férfit vádolja és kijelenti, hogy az vesse a bűnös nőre az első ytWWMWWWWWMMWWWWVWWWVWW) HETI NAPTÁR j Ij FEBRUÁR i 5—Hétfő: Ágota ! ;! 6—Kedd: Dorottya j <; 7—Szerda: Rómeó j !• 8—Csütörtök: Cecilia j ; I 9—Péntek: Apollónia j: 10—Szombat: Vilmos 1 <; 11—Vasárnap: Bódog j követ, aki maga nem vétkezett soha. Krisztus szavainak hatása alatt a keresztények igyekeztek a nőt szinte felmagasztalni. A középkorban a lovagok halomra pusztultak párbajokban, lovagi játékokban, egy női mosolyért, ugyanakkor azonban nők ezrei hevertek elnyomatásban, durva bánásmód alatt. így aztán lassanként megkeseredett a nő szive és megelégelte, hogy csak “virág legyen drága csecsebecs, értéktelen de szép s ez érdeme.” Mivel a nők jóformán épp úgy dolgoznak ma, mint a férfiak, sőt sokszor nagyobb felelősség terheli őket, mert munkájukból hazatérve még gyermekeikről, házimunkáról is kell gondoskodniuk, joggal kiérdemlik az egyenjogúságot. Sajnos azonban ez a mai Women’s Lib. nevű reakció siralmasan fest és nevében visszaélés történik mindenfelé. A nők halomra gyilkolják megszületetten gyermekeiket, mert az az elvük, hogy nekik épp olyan joguk van szabadon szeretkezni, mint a férfiaknak és nem akarják a következményeket elszenvedni, házasságok felbomlanak, mert a nő — épp úgy, mint a férfi — kilép, megunja a bilincseket, hiszen maga keresi kenyerét, nem szorul a férfi támogatására. A Life magazin beszámol asszonyokról, akik odahagyták otthonukat, szerető férjüket, apró gyermekeiket, hogy uj életet éljenek önállóan, valami szervezetbe tömörülve, szabadságukat és jogaikat hangoztatva. Ez már az anyai ösztönnel is ellentétben áll, hiszen még egy emlős állat sem hagyja el kicsinyeit, mig azoknak szükségük van rá. A nők megvadultak és a másik túlzásba csaptak át, nem gondolva arra, hogy középen van az igazság. Mind ahogyan Edith Deen mondja “The Bible’s Legacy for Womanhood” cimü könyvében: “A nő fő hivatása, isteni rendeltetése, a teremtés történetében áll. Arra született, hogy lelkileg tökéletes legyen, mig végre Istennel, Alkotójával egyesülhet . . Mint ahogyan Madách festi a nő erkölcsi portréját: “Szerelem, költészet, ifjúság nem tője tár utat örök honomba; — E földre csak mosolyom hoz gyönyört, ha napsugár gyanánt száll egy-egy arcra.” ISTEN LEGSZEBB AJÁNDÉKA A mostani karácsonyi ünnepeken a világ különböző tájairól érkezett zarándokok között Betlehemben ott volt James Irwin űrhajós, az Appolio- 15 legénységének egyik tagja. Egy kórust dirigált a Születés bazilikája előtti téren. James Irwint, aki vallását tekintve Baptista, ez alkalommal körülvették az újságírók és különböző kérdéseket tettek fel neki. Többek között megkérdezték: mit érzett a világűrben? — Nem egyszer szögezték nekem a kérdést, hogy féltem-e? — mondotta. — Igen, féltem, de bizakodtam Istenben ... A Holdon tett utazásom, megértette velem, hogy Isten legszebb ajándéka a Föld. BUDAPESTI LEVÉL: MILYEN VOLT A KARÁCSONY AZ ÓHAZÁBAN? Újjáéledtek a karácsonyi, újévi népszokások. Betlehemesek járják az utcákat, újév-köszöntők kopogtatnak be az ajtókon ... és a vallásos ember lelkiismerete parancsának megfelelően tartották meg az ünnepeket. Tudvalevő, hogy Magyarországon a hívők közül számszerint a katolikusok vannak legtöbben, igy a karácsonyi ünnepek is őket érintette leginkább. A katolikus templomok éjféli miséi jellemzik legjobban az ünnep egyházi hangulatát. Az idén a szokásosnál is nagyobb fénnyel ünnepelték a karácsonyt azokban a katolikus templomokban, amelyek a centenáriumát ünneplő Budapesten már száz évvel ezelőtt is álltak. Ilyen például a legismertebbek közül a budavári Nagyboldogasszony templom. Vannak, ákik eredetét Szent István korába vezetik vissza. Egy 1269-ből származó okmány tanúsítja, hogy a templom akkor már állt. Nemzeti zsinatot tartottak benne, királyokat koronáztak. Hunyadi János 1444-ben itt tart hálaadó istentiszteletet, Budavár visszafoglalása (1686) után a jezsuiták kezén van. Ezt követően a templomot rendkívülien megviseli az idő. Éppen Pest- Buda egyesítésekor indul meg az országos mozgalom, hogy a templomokat ne csak egyszerűen tatarozzák, hanem eredeti stílusában építsék újjá. Schulek Frigyes műépítészt bízzák meg a munkával, mely Pest-Buda egyesítése után, — 1874-ben megkezdődik. A II. világháború alatt tönkrement templomot mára a régi fényében állították helyre, mint a következő többit is. A Várból a Krisztina felé tekintve a szemlélő e’é magasodik a krisztinavárosi plébániatemplom karcsú tornya, őse a hajdani fogadalmi kápolna egy szőlőskert közepén. 1751-ben oly sűrűn látogatták a kápolnát, hogy uj templom építését határozták el. 1797. aug. 5-én Havas Boldogasszony tiszteletére szentelik. 1821-ig szerzetesek (ferencesek, karmeliták) vezetik. Pest-Buda egyesítésekor már a főegyházmegye papjai látják el itt a hívek lelki gondozását. A templom belsejét időközben átépítették. Értékesek a Dunaiszky Lőrinc kezéből kikerült fehér faszobrok, amelyek a neoklasszikus kor kiváló alkotásai közé tartoznak. Az óbudai plébániatemplom nevezetes elődje a hajdani Szent Péterről elnevezett prépostság. Az 1822. Canonica vizitáció hivatalos feljegyzései szerint a plébániatemplom 1749-ben épült. Nevezetessége a szószék, valamint a Kiscelli-Mária kegyoltár.' A budai oldalon 1872-ben Pest-Buda egyesítésekor e nevezetesebb templomok álltak. Budáról a főváros egységét megjelenítő és megvalósitó hidak egyikén átmegyünk a pesti oldalra. Leróva kegyeletünket a margitszigeti Árpádházi Szt. Margit életét őrző romok előtt —, a Margit-hidon (Folytatás a 15-ik oldalon Heti fohász Mennyei Atyánk! A te igéd igazság! Általa örök életre hívtál bennünket. Könyörülj rajtunk, hogy addig is, amig e világban élünk, megmaradjunk. az örök élet bizonyosságában. Ebből a te nagy ajándékodból hadd fakadjon mindennapra való engedelmesség akaratod iránt. Kegyelmed újítsa és gazdagítsa népedet áldott szolgálatra, ámen.
