Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-25 / 4. szám

16. oldal Debrecen, 1973, január hó . . . A magyar tájak közül nem­zetközi hírnevét jóformán csak a Hortobágy szerzett. Közép-Európa legnagyobb fü­ves pusztája még a jelenlegi, erősen átalakulóban levő álla­potában is szinte egyedülálló idegenforgalmi attrakció. A világ minden részéből vonzza magához azokat, akik kere­sik az egyre fogyó természeti tájakat, az ősi népélet, az el­haló pásztorvilág környeze­tét, másfelől azokat, akik a tudományos érdekességeket keresik a szűzi érintetlenségé­ben megmaradt ősgyepen. A Debrecen tőszomszédsá­gában elterülő Hortobágy va­lóban rendkívüli táji élményt nyújt. Itt még valóban érzé­kelni lehet a végtelent, az eke fel nem törte határrészeken nincs egy halom, egy facso­port, egy árva kutgém sem, csak ritkás gyepű őslegelő a távoli égaljig. “Az ember úgy érzi magát itt, mint széles tenger közepén — írja a Hor­­tobágyról Jókai. — A teljes semmi uralkodik itten.” Egy­­egy pásztortanya, sárból ké­szült karám, kontyos nád­kunyhó tűnt csak fel itt-ott jó félnapi járásra. Aztán megint csak a komor fenségü őspusztaság, amely még a 30- as években is ilyen élményt kelt Móricz Zsigmondban: OHAZAI KRÓNIKA közúti forgalom a külső sá­von bonyolódik. A gyalogo­soknak szintén épül járda: erre csigalépcsősoron lehet majd feljutni. • Ismét megszólaltak a pus­kák a borsodi nagyvadas te­rületeken. Több mint tiz va­dásztársaság legjobb puská­sai kezdték meg az özek és szarvasok selejtezését. A ter­vek szerint mintegy 250 szar­vastehén és borjú, valamint 150 őzsuta kerül puskavégre. • Galambkiállítás nyílt a nyíregyházi Kisállattenyész­tők Klubja rendezésében a városi művelődési központ­ban. A kiállításon 64 tenyész­tő 26 fajtából 300 galambot mutat be. Galambkiállítást rendeztek Békéscsabán is. A megye galambászai hús-, rög- és diszgalambokat állítottak ki. • Flamingóvirág, a dél-ame­rikai trópusi erdők jellegze­tes és egyik legszebb növénye nyílik az uj szegedi botanikus kertben. A meleg égövi nö­vény nemesitett hibridjei, az orchideákhoz hasonlóan, egyes kertészetekben megtalálha­tók. A magyar szürkegulyát télen is szabadban jártatják Válasz több olvasónk kérdésére Social Security átutalás az Óhazába i hogy korrekt és megbízható tanácsot kapott. Hosszabb tartózkodás az Óhazában Számos olvasó aziránt is érdeklődött, hogy mik a le­hetőségek arra, hogy egy amerikai nyugdíjas állampol­gár huzamosabb időre az Óhazában maradjon. Ennek a tartózkodásnak az lehetett a célja, hogy a hazatelepülni szándékozó személy megtud­ja, hogy valóban visszatud­­na-e alkalmazkodni a hazai körülményekhez, hogy meg­tudja: vajon le tudna-e vég­legesen is telepedni az Óha­zában. Erre ismét csak az a válaszunk, hogy ilyen termé­szetű kérdést csak személyes érdeklődés utján lehet meg­határozni. Erre a kérdésre a iegmegfelelőbb szerv itt az Egyesült Államokban a Ma­gyar Népköztársaság külkép­viselete, azaz a washingtoni magyar nagykövetség. Az olvasó tehát személyes esetével legjobb ha a wa­shingtoni magyar nagykövet­séghez fordul, ahol erre a kér­désre konkrét választ kaphat. Adj ki minden hangot, lantom. Ami benned még maradt... A nap is midőn leinégyen Pazarolva földön, égen Szétszór minden sugarai. S szólj erősen, lantom, hogyha Már utolsó e daiod: Hirtelen ne haljon ő meg' Zengjék vissza az időnek Bércei, a századok. SZABADSÁG, SZERELEM! Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. Szerelmemért föláldozol'’ Az életet. Szabadságért föláldozom Szerelmemet, MAGYAR VIDÉK: HORTOBÁGY “Megrendítő, mikor az em­ber megáll a közepén s kö­rülnéz. Az ősidők végtelensé­ge, komor vigasztalansága békességgel, tömör nyugalom mai. Az ég tiszta, és valam: véghetetlen mélységű. Szé­dület és álomhoz hasonló ér­mely azonban nem lehangoló, hanem fölemelő. Az ember először nagyot lélegzik. Tele­­szivja a tüdejét szabadsággal, Számos olvasó azzal a kér­déssel fordult hozzánk, hogy milyen feltételek mellett me­het vissza Magyarországra egy nyugdíjas amerikai ál­lampolgár. Ha hazatelepül mik az esélyei arra, hogy az amerikai Social Security nyugdíj folyósítást otthon is megkapja. Nos a jelenlegi törvények szerint, általában Magyaror­szágra is átutalható az ame­rikai Social Security járulék, de ez személyenként más és más feltételek mellett törté­nik. A legjobb ha minden ha­za települni szándékozó nyug­díjas személy előbb alaposan körülnéz, kivizsgálja saját egyéni helyzetét és csak utá­na dönt. Személyes és részle­tes felvilágosítást éppen ez­ért minden kedves olvasó a területi, illetékes Social Se­curity irodánál szerezzen. Kérje meg a helyi irodát, hogy ügyét vizsgálják át, és csak megnyugtató válasz ese­tén döntsön a végleges haza­­településről. Tehát konkrét tanácsunk az, hogy minden érdeklődő személyes esetével a helyi Social Security irodá­hoz forduljon, mert csak eb­ben az esetben lehet biztos, zés fog el, s le kell dőlni, le kell heverni a száraz fűbe, s bele kell borulni a léleknek ebbe a rettenetes nagy égbe, mely uralkodik és minden pó­rusunkat magához ragadja...” A Hortobágy azonban nem volt mindig puszta. A török idők előtt viruló, gazdag táj, melyet népes falvak ülnek meg. Viz járta legelőin tiz­­ezerszámra hízik a szürke ma­gyar marha, és tömött erdő­ségek láncolata húzódik mind porrá égtek a hódoltság ide­jén, az erdőket rendre kiir­tották, de a vizek még sokáig tovább öntözgették a tájat. Fazekas Mihály a múlt szá­zad elején még Kánaánnak mondja a Hortobágyot, ahol a pásztornépségnek “szép zöl­dellő mezőben legel a mar­hája”. Ezért született 1968-ban kormányhatározat a Hor­tobágy jelentős részének nemzeti parkká alakításáról. A nemzeti park bizonyos nem­zetközi normáknak megfelelő természetv é d e 1 m i terület; olyan ősi, eredeti állapotban megtartandó tájegység, mely­nek földrajzi sajátossága, nö­vény- és állatvilága különös­képp jellemző egy bizonyos országra. Államilag védetté nyilvánított kisebb-nagybb terület hazánkban már eddig is több van — a Tihanyi-fél­sziget, a Badacsony, a Kis- Balaton, az aggteleki csepp­kőbarlang, a szegedi Fehértó —, de nemzeti park valóban egyedül a Hortobágyból for­málható. Erre a célra az UNESCO keretében működe World Wildlife Fund (Nem­zetközi Természetvédelmi Ala­pítvány) megfelelő anyagi tá­mogatást helyezett kilátásba: ezzel is jelezve, hogy a pusz­ta védelme nemcsak hazai ügy, nemzetközi érdeklődés kiséri. Oltalmat adna a Hortobágyi Nemzeti Park az ősi magyar háziállat-állománynak, amely legnagyobb létszámban itt maradt meg napjainkig. A Hortobágyon él ma is a ha­talmas termetű, villás szarvú, szürkésfehér magyar szarvas­­marha, amely a honfoglalók­kal került a Kárpát-meden­cébe, a pödrött szarvú racka juh, a sárga, a fehér és a ken­dermagos szinü magyar tyuk. A rezervátumban helyet kap­nak a magyar kutyafajták: a komondor, a kuvasz, a puli és a pumi is. Az Országos Természetvé­delmi Hivatal még ebben az évben nemzeti parkká nyilvá­nítja a Hortobágyot. A meg­maradt puszta egyedülálló eu­rópai érdekesség és tudomá­nyos kincs; még fellelhető és konzerválható természeti nép­rajz, népművészeti, népi épí­tészeti értékeinek megmenté­sére irányuló munkánkat ért­hető, hogy nemzetközi figye­lem kiséri. Az előkészítő mun­ka befejezéshez közeledik, és igényessége biztosíték arra, hogy a Hortobágy a hires nemzetközi parkok rangsorá­ba fog emelkedni. Antalffy Gyula Az egykori Duna-menti In­­tercisában, a mai Duna-ujvá­rosban körülbelül harmincöt hektáron terül el a kőből emelt római katonai erőd. Ezt nevezik Castrumnak. A Du­­na-part közelében sikerült fel­tárni az egykori római erőd délkeleti sarokbástyáját. Ez már a harmadik. A mai római körút két oldalán temetőrészt találtak, ide általában a pol­gárság szegényebb rétegeinek földi maradványait temették fakoporsókba, vagy vályog­tégla-sírokba. A kétszáznegy­vennél több sírban sok edényt, égetett kerámiát és üveget találtak. A legértékesebb lelet egy talpas üvegkorsó. • Budapest legszélesebb köz­úti hídja az újpesti Árpád útnál épül. A csaknem 20 méter széles felüljáró Újpest és Rákospalota közt teremt közvetlen kapcsolatot. A felül­járó belső útpályáján villa­mosok közlekednek majd: a EMLÉKEZÉSÜL NAGY KÖLTŐNKRE: Petőfi Sándor VZ ÉY V ÉGÉN {Réssíet)

Next

/
Thumbnails
Contents