Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-25 / 4. szám
2. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, January 25, 1973 MAGYAR HERALD Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklies Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hirnök) New Brunswick, N. J. Perth Amboy Herald (Híradó) Perth Amboy, N. J„ Free Press( Szabad Sajtó) Passaic, N. J„ Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Híradó) Trenton, N. J. és Hungarian News (Belhlehemi Híradó) Bethlehem, Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Posta elm: Mail Address: P. O. Box 27, New Brunswick N. J. 08903 Irodánk cime — Office Address: 216 SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK. N. J. 08901 Szerkesztőség cime: — Editorial office. 222 Amboy Avenue, Metuchen, N. J. 08840 Telefonszám: (201) 548-1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES, Editor Előfizetési ára: egy évre $12.00; fél évre $7.00. Subscription: $12.00 per year; $7.00 for Vi year. Külföldre $16.00 egy évre. Foreign Countries $16.00 per year. Egyes szám ára 25c. Single copy 25c. Second class postage paid at New Brunswick, N. J. and at additional mailing office MAGYAR VÁROSOK: ISKOLC EGY KORTY BOR TÖBBET ER SOK PIRULÁNÁL Brillat-Savarin ir egy emberről, aki — mikor ebéd után szőlővel kínálták — ezt felelte: “Nem szoktam bort pirulában bevenni.” A ma embere jobban teszi, ha pirula helyett inkább bort iszik. Sok orvos szerint, akik a bor gyógyhatását vizsgálták, a bor sokkal jobb idegnyugtató, mint akármelyik idegcsillapitó tabletta, jobb és nyugalmasabb alvást biztosit, mint az altatószerek. A bor étvágygerjesztő és elősegíti az emésztést, B vitamint, vasat és kalciumot tartalmaz. Antibiotikumként is használható, csökkenti a vér kolesterol tartalmát és ezért vér-A Reménység Hangja “Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói! Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.” Zsolt. 49:2-3. “íme napok jőnek, azt mondja az Ur Isten, és éhséget bocsájtok e földre, nem kenyér után vedé éhséget, sem viz után való^ szomjúságot, hanem az Ur beszédének hallgatása után. És vándorolni fognak tengertől tengerig és északtól fogva napkeletig. Futkosnak hogy keressék az Urnák beszédét, de nem találják meg.” Amos 8:11-12. “Mert mint leszáll az eső és a hó az égből, és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet, és termővé és gyümölcsözővé teszi azt, és magot ád a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek. így lesz az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi amit akarok, és szerencsés lesz ott, ahová küldöttem.” Ésaiás 55:10-11. Mai ingyen ajánlott könyvünk cime: “Jézushoz Vezető Ut” amely egyedül az írott Ige szerint vezet. Kérje a következő címről: A Reménység Hangja, P. O. Box 322, Perth Amboy, N. J. 08861. edény megbetegedéseknél is gyógyszerként használható. A fogyókúrát is kellemesebbé, sőt hatásosabbá teszi. A száraz bor segíthet a cukorbetegségeknél is ,ha részéve válik az étrendnek. Az orvosok már évezredek óta írnak elő kis mennyiségű bort többféle betegség gyógyítására, de csak a modern idők tudósai vizsgálták meg igazán a bor mibenlétét és az alkohol mellett több, mint kórházak, gyógyitézetek, és benne. Felmerül a kérdés, hogy ha a bornak olyan sok jó hatása van, miért nem használják kórházak, gyógyintézetek, sé öreg-otthonok ? Nos, sok kórházban, gyógyintézetben és öreg otthonában ma már a bor hozzátartozik a napi étrendhez. Mások szerint viszont nehéz szervírozni és sokba kerül. Vannak helyek, ahol tilos a bor használata, de ezt még a szesztilalom késői maradványának nevezhetjük. Ma már a kórházi orvosok legtöbbje gyógyszerként ismeri el a bort. Az első kórház, ahol bort szolgáltak fel a betegeknek, San Francisco, Californiában a Mount Zion Hospital, ahol 1955 óta adnak bort az átlagos étrendhez. Némely kórházban a bor nem tartozik ugyan az étrendhez, de a beteg kívánságára szervírozható. Természetesen a bor csak kis mértékben alkalmazva orvosság. Egy, esetleg két kis pohár (2 oz.) bor mindenképpen gyógyszerként is iható. Vigyázni kell azonban arra, hogy a dugó kihúzásánál a dugó részecskéi ne kerüljenek a borba, ha ez mégis megtörténne, jó a bort átszűrni; finom szűrőn, vagy egy tiszta ruhán. A miskolcsi lokálpatriótákat mindig bosszantotta, ha egyenlőségjelet tettek Lillafüred, Tapolca és Miskolc közé. Vagyis a várost úgy tartották számon, mint egy települést, amelyet a bőkezű természet e két festői tájjal áldott meg, hogy legyen mivel büszkélkednie. Büszke is városa környékére a miskolci ember — hiszen éppen eléggé beleavatkozott a természet müvébe alkotásai által, hogy még vonzóbbá tegye —, de úgy vélekedik: Lillafüred is, Tapolca is csak egy-egy része Miskolcnak, s nem általuk nőtt azzá, ami, vagyis az ország legnagyobb vidéki városává. Ez a város az ipar szülötte! S mindenekelőtt az elmúlt negyedszázad iparáé, mert eladdig — bár volták gyárai — rangja nem hágott ilyen magasra. Vannak a városnak — Dayka, Gvadányi és mások révén — kultúrtörténeti tradíciói, vannak sok évszázados építészeti műemlékei, amelyek a hagyomány folyamányaként pilléréül szolgálnak általános, dinamikus fejlődésének, de a város története leginkább az iparhoz kötődik, s jövőjének is ez a meghatározója. De hát milyen lesz ez a jövő? Azt a város mai arculata is érzékelteti már. S némi történelmi visszapillantás ' csak erősiti a meggyőződést, hogy Miskolc, a csodálatos környék ölében elnyúló város nem szendereg, álmatagon cirógattatva a természet kezétől, hanem nagyon is pezsgő életet él — és nem az idegenforgalma, hanem az ipara által. A városnak 1780-ban 13,148 lakója volt. A népszaporulat fejlődését Marjalaki Kiss igy vetíti elénk: 1869- ben 30,700, 1930-ban 93,900, 1949-ben 109,146. A legutóbbi számláláskor a lélekszám megközelítette a 180 ezret, s valószínűleg nem várat magara sokáig a 200 ezredik miskolci lakos sem. Miben rejlik a gyors szaporodás titka? Az iparosodásban. “A vasipar első nyomai a keltákig, az időszámításunk előtti évszázadokig mutatnak” — Írja Marjalaki Kiss Lajos. Azonban “Miskolc ipartörténetének szilárdabb szakassza csak a honfoglalás után, jó későn, a 14-ik században bontakozik ki.” S végül “a 19-ik század tőkés termelési rendszere átalakította Miskolc kézműiparát. Az önálló kisiparosok is egyre jobban rászorultak a bankhitelre. Mig legvégül aztán “Miskolcon az ipartörténjet régi szakasza 1938-ban lezárult, és 1945-ben uj fejezet kezdődött el.” És vele együtt elkezdődött egy olyan urbanizációs folyamat, amely által naggyá nőtt Miskolc. Huszonhét — de különösen az utóbbi 10-15 — év alatt sok-sok billió forintot emésztett fel a városfejlesztés. Az átutazó, aki Tapolcára vagy Lillafüredre haladván, sebtében körültekint, nem láthat meg mindent. Nem láthatja a régi, elavult s az uj ellentmondását. Látószögéből kiesnek — vagy csak pillanatfelvételként tűnnek elő — a modern lakónegyedek, s azok az épületek, köz- és kulturális intézmények, amelyekre méltán büszkék a miskolciak. Ez a körülbelül 20 kilométer hosszúságban elnyúló város valósággal elnyeli, elrejti mindazt, ami uj. S éppen a város elhelyezkedésénél s az ezáltal meghatározott lehetőségeknél fogva, sokkalsokkal drágább az építkezés, mint máshol. Itt már voltaképpen nincs szabad terület. Megépülés előtt áll a diósgyőri városközpont, beépült a Győri kapu, a Csabai kapu, a Selyemrét, a Szentpéteri kapu — hogy csak néhányat soroljunk fel-, kezdődik a belváros rekonstrukciója, épül az Avas-déli lakótelep. Minden van Miskolcon, ami ma megtalálható a nagyvárosokban: magas épületek, gyárak tucatszámra, kórházak és műemlékek, sportcsarnok és szupermodern szökőkút, zsúfoltság és közlekedési dugók, fürdők és — bár ritkán — virágos parkok, egyetem, középiskolák, szinház, könyvtárak, vár és olyan vasútállomás, amelynek forgalma felülmúlja a budapesti Keleti pályaudvarét. És van zaj és szmog is. Mindenféle nagyvárosi kellékkel rendelkezik. Rosszal is, jóval is. Van szemetes és van tiszta része. Vannak csúnya negyedei, amiket nem szívesen mutogatnak, és vannak szépek, amelyek rászolgálnak az elismerésre. Mindezek ismeretében a városba látogatónak tudnia kell: egy gyors ütemben fejlődő nagyvárosba érkezett, amely kétségtelenül viseli az ellentmondásokat, de az ellentmondások keveredésében már korántsem a régi dominál, hanem az uj, észre kell venni. S aki tudja, hogy ez a város nem csupán a rangja szerint az ország második városa, hanem azzá teszi való élete: dinamikusan fejlődő arculata, szellemi pezsgése, “feljövő” kultúrája, az ország szempontjából is nagyon fontos szerepe s — mondjuk ki bátran: munkásváros lévén — politikai tekintélye, akkor összegezésként igy könyvelhető el ismereteink tárában: Miskolc egy, az ipara által gyorsan formálódó, s öregségéből megifjodó nagyváros, amelynek — Móricz Zsigmond négy évtizede megjósolta — jövője van. És az — egy-két évtized múlva minden bizonnyal mondhatjuk — külön szerencséje ennek a nagy iparvárosnak, hogy olyan szép “háttérrel” rendelkezik, mint amilyen Lillafüred és Tapolca, ahová érdemes kirándulni a város megtekintése után. “Hungarian Industrial Chemistry” címmel angol, orosz, francia és német nyelven megjelenő tudományos folyóiratot ad ki Veszprém négy tudományos intézménye. BÉLYEGGYŰJTŐK. FIGYELEM! Mindenféle bélyeget adok, veszek. Legritkább magyar bélyegekkel is rendelkezem. Araim méltányosak. írjanak, vagy telefonáljanak: L. I. DIENES 222 AMBOY AVENUE Meiuchen, N. J. 08840 Tel. (201) 548-1369 MAGYAR-ANGOL, VAGY ANGOL-MAGYAR HITELES FORDÍTÁSOKAT úgyszintén NÉMET és ROMÁN nyelvű okiratok, bizonyítványok angolra fordítását, vagy bármilyen hivatalos amerikai okmány gyors, pontos, szakszerű hitelesitését vállalja lapunk KÖZPONTI IRODÁJA 218 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK, N. J. TELEFON: VI 6-9707 LÁSZLÓ I. DIENES n. j. állami közjegyző—notary public of n. j.
