Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-07 / 23. szám

I 4. oldal UTIJEGYZETEK: délamerikai útjáról RIO DE JANEIRO — Wil­liam Rogers külügyminiszter a legragyogóbb modorú em­berek egyike. Végtelen ked­vességével elbájol mindenkit Délamerikában is, abban a világrészben, ahol sokat ad­nak a külsőségekre. Ha Ro­gers egy ünnepi vacsorán ép­pen Cuba képviselője mellé kerülne, egész biztosan talál­na valami barátságos és kö­zömbös társalgási témát. Szü­letett diplomáciai érzéke al­kalmassá teszi, hogy minden helyzetben megfelelően visel­kedjék. Délamerikai útja során egyik megállója Columbia. Hi­deg és esős az idő a hegyek között. Bogota körül a lege­lők füve friss zölden ragyog, mint az emerald, melyet olyan bőven találnak ebben az or­szágban. Bogotában az eső el­lenére baloldali diákok ame­rikai zászlót égettek el. Ro­gers és kísérete kocsijai el­kerülték azt az utat és más, kevésbé forgalmas utón ha­ladtak a város felé. Rendőrök állnak sorfalat a hotel körül, lustán és unatkozva ásitoz­­nak az esőben. Szerencsére nem volt dolguk. Mexicoban az első, ami szembetűnik a repülőről le­szállóknak : a szegénység. Hosszú ut vezet a repülőtér­ről a városig, csúnya, piszkos és unalmas ut. Annál nagyobb az ellentét, mikor a kocsi beér Mexico City szivébe. Az ut­cák kiszélesednek, az elegáns üzletek ragyogó kirakataiban drága áruk várnak vevőikre. De kilátó ellentéte a fénylő belvárosnak az a rongyokba burkolt fiatal asszony, aki a járókelők felé nyutja kezét egy pesoért könyörögve. Ha valaki adni akar, apró kis­lánya settenkedik elő anyja szoknyája mögül, hogy elve­gye a pénzdarabot. AZ ARANY ÉS TÁRSAI: MI TÖRTÉNT AZ EURÓPAI PÉNZRÖRZÉKEN? William Rogersnak pedig Mexico City legimpozánsabb szállója ad nyugalmat éjsza­kára. Nicaragua repülőterén ereszkedik le a hatalmas fe­hér-kék kép. General Anas­­tasio Somoza teljes katonai parádét rendelt el a fogadásá­ra, mely rendszerint csak kor­mányfőknek jáj; ki. A két éves szárazság és szörnyű földrengés után úgy sincsen sok alkalma és kedve máskor valamit ünnepelni Nicaragua erőskezü vezetőjének. Az utak mentén autóbuszok sorakoz­nak fel, melyen Somoza által kirendelt tömeget szállította. Jöttek Rogerst üdvözölni. Mindegyik kezében amerikai és nicaraguai kis papirzász­­lók, integetnek vele Amerika mosolygó külügyminiszteré­nek. Az autók gyakran meg­állnak, Rogers kiszáll és ke­zet fog a szívből ünneplő ba­rátságos nicaraguai néppel. Mire a sajtó kocsijai is arra haladnak, a tömeg már elfá­radt a melegtől és unatkozik. Végeredményben Rogerst jöt­tek üdvözölni, szívesen meg­tették, a többi már nem ér­dekli őket. LONDON — Az arany un­ciánkénti ára az elmúlt héten Európában 100 dollár fölé emelkedett. A dollár ismét problémákkal küszködött. A multheti aranyláz néhány va­lószínű oka a következőkben foglalható össze: Az aranynak két szerepe van. Egyik történelmi, amely szerint az arany volt a pénz támasza hiszen a pénzérmék annyit értek, amennyi súlyúk után aranyban is be lehetett cserélni. Manapság a papír­pénz világában még mindig sok helyütt a világon csak annyit ér a pénz, amennyi aranyat lehet érte kapni. Ha a papírpénz értékbe vetett bizalom megrendül akkor min­denki azon igyekszik, hogy pa­pírpénzét aranyra “váltsa be”. Az arany másik szerepe, hogy mint semleges árucik­ket bárhol szabad piacon le­hessen cserélni. Amikor töb­bet rendelnek belőle, akkor magasabb az ára. Az arany ára két év óta folytonosan emelkedik. A dollár gyengülé­se miatt többen és többen ha­tározták el, hogy dollár tarta­lékaikat aranyra váltják be. Ez aztán láncszerűen gyengí­tette a dollárt és drágította az aranyat. Múlt héten Európában to­vább csökkent a dollárba ve­tett hit a Watergate botrány miatt. Közelkeleti befektetők, nagy európai vállalatok, kis emberek és nem utolsó sor­ban spekulátorok használták ki a lehetőséget. Ilyenkor persze az arany­termelő országok visszatart­ják aranytartalékaikat, hogy később még magasabb áron bocsáthassák a világpicra. A nyugati államok vezető arany­termelője: Dél-Afrika, mig a kommunista országok közül a Szovjetunió vezet az arany­­termelésiben : Az arany ára persze csak addig megy felfelé, amig a nyugati államok el nem ha­tározzák, hogy más módszert találnak ki pénznemeik “fe­dezésére”, — márpedig ezen régóta gondolkoznak. Ugyan­csak zuhanhat az arany ára, ha Dél-Afrika és a Szovjet­unió elhatáipzza, hogy piacra bocsátják kitermelt arany­­tartalékaikat. Különböző nemzetközi pénz­ügyi lépések miatt ma már valószínűtlen, hogy a dollár ára ismételten csökkenjék. A multheti aranyláz egyetlen érezhető eredménye az lesz, hogy az ékszerek ára ismét emelkedni fog. Na persze nem olyan arányban, amilyen arányban az arany ára emel­kedett az elmúlt héten, hi­szen egy ékszer árában nem­csak az arany hanem a mun­ka is benne foglaltatik. Az persze nem biztos, hogy csök­keni fog az eljegyzések szá­ma. Lima az első igazi délameri kai város. A levegő felfrissi­­tően hűvös. A keskeny utak mentén utcai árusok kínálják portékáikat. A házak még ma is az inkák békés geometriai vonalait hirdetik. Rogers külügyminiszter ta­lálkozik Peru baloldali kato-Svájc már nem anti-katolikus GENF — A svájci szava­zók megszavazták két régi ka­tolikus ellenes törvény meg­semmisítését. Az egyik tör­vény kitiltotta a jezsuita ren­det Svájcból, a másik pedig megtiltotta uj szerzetesházak és kolostorok felállítását. Bár a svájciak 55 százaléka még mindig protestánsnak vallja magát, a lakosság valódi val­lási számaránya most a kato­likusok javára billen, mert nagyon sok idegen származá­sú munkás dolgozik Svájc­ban, akiknek legnagyobb ré­sze katolikus. A kormány ál­tal sponzorált, a parlament ál­tal bemutatott és a protestáns svájci egyházak szövetsége, valamint minden nagyobb po­litikai párt által póváhagyott törvény-változtatás nem vál­tott ki szervezett ellenállást. Az elhatározás megadja a jo­got Svájcnak, hogy aláírhas­sa az Emberi Jogok Európai Kartáját. nai elnökével, Juan Valesco­­val. Valesco csak nemrég épült fel nagy betegségéből, melynek következtében egyik lábát le kellett operálni. Ne­hezen tartja össze kormányát jelenlegi állapotában. A talál­kozó alatt főleg betegségéről, operációjáról beszélt és nem győzte hangoztatni, hogy Ro­KÍNAI ÉLETKÉP: Cantonban minden csendes... Canton, 1973, május ihó . .. Ez a kínai város mindössze két órai vonat járásra fekszik Hong Kongtól, ahol szabad kereskedelem virágzik és rengeteg külföldi fordul meg. Mégis, amikor a látogató Cantonba ér, rögtön érzi, hogy egy egészen más világba csöp­pent. De nem csak ő az, aki bá­mul. őt is bámulják. A ját­szadozó gyermekek abba­hagyják a játékot és tágra­­nyilt szemmel nézik az ide­gen ruhát, cipőt, táskát ka­lapot és természetesen azt, aki viseli őket. A férfiak és nők, fiatalok és öregek meg­fordulnak utána az utcán. És ez mindannak ellenére, hogy Canton az a kínai város, ahol a legtöbb külföldi megfordul. Elképzelhető tehát, hogyan bámulhatják a külföldit más városokban. Pedig valamikor, a kommunizmust megelőző időszakban, Canton adott he­lyett a legnevesebb és legtöbb külképviseleteknek, kereske­delmi kirendeltségeknek, dip­lomáciai hivataloknak, öreg cantoniak még jól emlékeznek erre az időre, de hát hosszú évek teltek el azóta és a kül­földi ma már az ő számuk­ra is kuriózum. Shameen, a városihoz tartozó kis folyami sziget még őrzi a múltat. Eu­rópai stilü villák és hivatali épületek emékeztetnek arra az időre, amikor itt még fej­lett kereskedelmi és diplomá­ciai tevékenység folyt. Itt van többek között egy római katolikus katedrális is, amely­nek impozáns épülete uralja a szigetet. Ez a gyönyörű templom most . . . raktár. Gépalkatrész eket tárolnak benne. A főbejárat folyosó­ján hatalmas Mao Tse Tung portré függ a falon, kívül pedig egy figyelmeztető táb­la, miszerint az épületbe csak hatósági írásos engedéllyel szabad belépni. A brit konzu­látus épülete pedig a vámhi­vatal szolgálatot teljesítő tisztviselőinek szálláshelye jelenleg. Az egyik középüle­ten hatalmas felirat: “Le az amerikai imperializmussal és a vezető imperialista kutyák­kal!” Különben Cantonban min­den csendes. AZ UJ VISZONY ELŐŐRSEI Huang Chen pekingi követ és kísérője megérkeznek Washing tonba. A formális diplomáciai kapcsolatok előkészítésére az Egyesült Államok is küldött megbízottat Pekingbe. gers külügyminiszter milyen kitűnő színben van. Rogers viszont később megjegyezte, hogy megkapó, milyen kedves fiús mosolya van Valesco el­nök tábornoknak. Úgy, mint egy másik elnök tábornok, Eisenhower is kedves fiús mosolyával nyerte meg az em­bereket.

Next

/
Thumbnails
Contents