Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-31 / 22. szám
/‘.r 8. oldal KUFSTEINBAN.. Irta: KLAMÁR GYULA Ötszáz valahány lépcső vezet fel a kufsteini várban, helyesebben a vár udvarára, onnan még sokat kell mászni keskeny lépcsőfokokat, hogy v- .. felérjünk a császártoronyba, az egykori Habsburg-birodalom ' • £ politikai börtönébe. Amikor először jártam erre, még csak a gyalogút létezett, ahol Kazinczy, Batsányi és társaik súlyos r X ■! í f vasgolyóval bilincsük végén fel-Klamar yula vánszorogtak börtönükbe. Ma már gyors lift visz fel! Micsoda haladás az idegenforgalom érdekében! Az Inn folyó felől fúrtak hosszú alagutat a hegy belsejébe, majd onnan fel a magasba aknát magasítottak és elektromos áram röpit fel egyszerre tiz-tizenkét embert a várudvarra. Az ut mindössze húsz másodpercig tart, szemben azzal az úttal, amelyet Kazinczyéknak kellett megtenni a deszkával fedett ötszáz lépcsős kálvárián, amelyen a beteges költő: Szentjóbi többször rosszul lett és összeesett, csak úgy tudott élve felérni, hogy rabtársai segítették. Nem tudom, örültek-e odafönt, az eléjük táruló látványnak? Az ablakokból amelyet nem deszkáztak be előttük, ugyanaz a csodálatos látvány tárult eléjük, mint amelyik ma fogadja a látogatót. S ebből a szempontból mindegy volt, kinek melyik cella jutott, mert bármelyik ablakon kitekintve Tirol varázsos táját pillanthatta meg, a hegyeket hókoszoruval a fejükön, a méltóságos Amióta a Watergate-sztori elkezdődött, Nixon elnök most világította meg először a Fehér Ház szerepét a szomorú ügyben. A magyarázattal együtt sajnálatát fejezte ki, hogy munkatársai túllépték megbízatásuk keretét. A magyarázkodással és a sajnálkozással az elnök nem tett pontott az ügy végére, mert a különböző szenátusi bizottságok kihallgatásai állandóan uj bűnrészeseket és adatokat dobnak be a köztudatba. Atyaisten! Mi lesz ebből! Hogy idézzük a nagy költőt: “. . . elrepül a nagy kő, ki tudja hol áll meg ki tudja hol áll meg s kit hogyan talál meg . . .” =•= A kezdeti nehézségek után a három űrhajós. Conrad, Kerwin és Weitz rákapcsolt a “Skylab” ürlaboratóriumra. Egyideig félő volt, hogy a billió dolláros kísérlet csakúgy mint á legutolsó szovjet próbálkozás a veszteséglistára kerül. Azonban az amerikai “know how” elhárította a katasztrófát. Feltételezzük, hogy a misszió most sikeres befejezést nyer. Reméljük, hogy igy lesz, azonban sokan vagyunk akik feltesszik a kérdést: kell ez nekünk? ... jó ez nekünk? . . . =•= Az űrhajó-krizisnél sokkal közvetlenebbül érinti az átlag amerikait a gazolin-krizis. A nagy olajvállalatok kvótára tették a független gazolin állomásokat. A szegény kisvállalkozó issza meg a levét annak, hogy a nagy-vállalatok nem növelték idejében olajfinomító kapacitásukat. Kongresszusi körökben már olyan hangok is hallatszanak, hogy az egész gazolin-krizis arra megy, hogy a nagyvállalatok, amelyeknek hatalmas gazolinkuthálózataik vannak kiszorítsák a független kuttulajdonosokat a piacról. =•= A Watergate TV-show junius 5-ikén folytatódik. Várjuk a politikai operett második felvonását . . . fenyőket, a sebesen rohanó Inn folyót; nyáron a zöld réteket, amelyek felhuzódnak a hegyek oldalára, hátukon a tarka tehenekkel. Télen persze mindent hó borított akkor is, éppenugy, mipt manapság. Jóval tovább tart errefelé a hó mint egyebütt: még május eleje körül is vidáman síeltek a hegyoldalakon készített sípályákon. Kazinczy cellájának ablakából nézem a vidéket, majd a szembefekvő cella-ablakán tekintek alá: ebben a tortaszelet alakú helyiségben nem kisebb személyiség töltött éveket, mint maga a legendás betyár: Rózsa Sándor, aki valószínűleg a 48-as szabadságharc után kerülhetett erre a helyre, mint “politikai” rab . . . Ezt a díszítő jelzőt a szabadságharc alatt érdemelte ki az általa alakított szabadcsapat vezéreként. Az idegen látogató csakis Rózsa Sándorról szerez tudomás};, mert maga a vár-személyzet sem tud sokat, sőt inkább semmit, a magyar jakobinusokról. Ki volt Kazinczy? Ki volt Batsányi? és kik voltak a kemény vár magyar fogoly-női: Teleki Blanka grófnő, Leövey Klára, a jeles nevelő és az első magyar ujságirónő? Se a kulcsár, se a várbeli múzeum vezetője nem tudja, legfeljebb csak anynyit, amennyit a magyar látogatók elmondanak róluk. Rózsa- Sándor persze más. Ő képviseli itt a romantikát. Képe megfestve ott szemlélhető a cella falán; oda a falra van felerősítve egy zárt szekrényke is, benne a betyárvezér faragásaival, merthogy ezzel szórakozott magányában. Kufstein nemcsak a magyaroknak volt a börtöne. A falakon látható márvány táblák feliratai szerint raboskodtak itt lengyelek, olaszok, sőt franciák is, akiket az osztrák csapatok fogtak el és az önkény idezárt a kerektoronyba évekre, évtizedekre. A cellák előtt áltható rögtönzött kis muzeum azt is megmutatja, hogyan éltek az akkori politikai rabok? A cellákat berendezhették, — Teleki Blanka és Leövey Klára közös cellája amint Teleki Blanka tollrajza mutatja — elég lakályos lehetett, szófával, asztalkákkal, képekkel sőt virággal az asztalon . . . Olvashattak. írhattak, látogatókat fogadhattak, ha volt pénzük, maguk kosztolhatták magukat, csak éppen a szabadságuktól lettek megfosztva ‘Kufsteinben eltöltendő börtönbüntetésük” által. A rabok — a magyarokról beszélek csupán — mind túlélték a császár torony fogságát, az egy Szentjóbi kivételével, aki sohasem örvendezhetett többé a szabadságnak olyan sirógörcsös ámulattal, mint ahogy a többiek tették, amikor kihirdették előttük a szabadulást . . . Kazinczy falra illesztett levélmásolata tanúskodik erről, de még ő sem képes leírni az érzést, csak azt írja valamelyik jó barátjának, hogy “elképzelheti Kegyelmed, mit érezhettem, amikor a parancsnok elé vezettetvén egyik napon, az közié velem hogy mától kezdve szabad vagyok . . .” Persze, a csószártorony nem lehetett semmiképpen sem kellemes hely. Az oszlopokon függő kinzószerszámok mutatják, hogy adott esetekben ezek alkalmazására is sor került. De talán a legkinzóbb a hosszú tél alatt a hideg volt, amely szabadon sivitott be a széllel együtt a torony minden résén, repedésén. A kerek torony közepét egy hatalmas vaskos oszlop foglalja el. E körül helyezkedett el az őrség elég tágasan, majd a cellasor belső fala következik. Minden két cellához egy bejárat szolgál, onnan ágazik el a fal jobbra-balra. Két-két cellának volt egy kaminja, ebből az egyből szolgált egy-egy szélesebb rés jobbra-balra és szolgáltatta az akkori idők központi fűtését. Bizonyára sok meleget nem adott, annál több füstöt, ha a szél éppen úgy fújt a hegyek felől, vagy az Innről. A fűtést az őrség táplálta és ez azért volt jó, mert — hogy divatos kifejezéssel éljünk, — maguk is érdekeltek voltak abban hogy szorgalmasan rakják a hasáb fákat a rácsokra. Lengyel, olasz táblák a vastag falakon, de a legtöbbje magyar. Ez is azt mutatja, hogy a magyart kellett a legkeményebben büntetni és tőle kellett a leginkább őrizkedni. Az egyik rózsaszínű márványtáblát még 1937-ben a soproni liceum leánynövendékei ajándékozták, belevésetve 94 magyar rab nevét. Más magyar táblák is láthatók, sőt az egyikről, amelyet 1949-ben állított a “kufsteini magyarság’ tehát azok akik a második világháború után kerültek Tirolba és azóta is ott élnek. A várudvaron most barátságos asztalok, székek. Hosszuhaju pincérek, csinos lányok hordják a sört, a feketét, a limonádét; igy szelídült puszta idegenforgalmi látványosságá az egykori deszpotizmus fellegvára .. . A TÖBBI FEHER HÁZ Mostanában sok szó esik a washingtoni Fehér Házról. Ez az igazi. Azonban a washingtoni mellett három másik nyaralószérü “Fehér Ház” is van. Van Maryland államban, Thurmont falucskában egy kisvendéglő, amely arról nevezetes, hogy Winston Churchill egyszer itt ebédelt. Nem véletlenül: ez a helység az “utolsó postája” az innen tiz mérföldre lévő egyik fiók Fehér Háznak, Camp Davidnek. Ez van a legközelebb az igazi, a washingtoni Fehér Házhoz, és Nixon szivesen emlegeti, hogy itt hozta meg leglátványosabb döntéseit. A Catoctin-hegységben megbúvó elnöki üdülő környékén először “Megállni szigorúan tilos!” táblákkal találkozik az autós, majd megpillantja a szögesdrótos csillogó sisakját. A sajtó a szögesdrót közvetlen közelében állomásozik, barakkszerű épületekben. Ha az elnöknek, illetve szóvivőjének valami mondanivalója van számukra — de csak akkor —. különbuszok szállítják az újságírókat egy kimustrált hangárba a briefingre, vagyis tájékoztatóra. Nixon több időt töltött ebben a rusztikusán berendezett fiók-fellegvárban, mint a másik két elnöki pihenőhelyen összesen. Camp Dávidét egyébként Roosevelt elnök 1941-ben építtette és szellemes-stilszerüen Shangri La-nak keresztelte el. Amikor Eisenhower unokája, Nixon lányának férje. David megszületett, elnevezték a helyet Camp David-nek. így vonult be egy szovjetamerikai csúcstalálkozó nyomán ‘‘a Camp David-i szellem” kifejezés a nemzetközi szóhasználatba. A másik fiók Fehér Ház sokkal messzebb, a floridai Key Biscayne-ban Nixon saját birtokán van. Legjobb barátjától, a floridai ingatlanügynök Bebe Rebozótól vette 1969-ben, mintegy négyszázezer dollárért. A birtokon — eukalyptus-fák, kókuszpálmák és más trópusi növények buja sűrűjében — három egyemeletes villa áll. Az egyikben maga az elnök, a többiben a család lakik. A harmadik Fehér Ház a califomiai San Clemente. amit az elnök “a Csendes-óceán leheletéért” szeret. Itteni rezidenciája tizennégy szobás. H-U-M-O-R EMLÉK A turisták nagy élvezettel próbálják ki a hires visszhangot. Egyiküknek feltűnik: — Mi ez az emléktábla itt? — kérdezi az idegenvezetőt. — Mert évekkel ezelőtt itt őrült meg egy turistanő. — Úristen! Mibe? — Azt akarta, hogy mindig övé legyen az utolsó szó.
