Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-24 / 21. szám
20. oldal MAGYAK HÍRADÓ BEM APÓ (Folytatás) Ezt az időt felhasználva Bem is igen előnyösen felállittatta ütegeit az utón és az utszéli dombokon. A császáriak e szerint a rendetlenül szétszórt tömeg helyett egy igen tekintélyes csapatot láttak maguk előtt jó rendben és előnyösen elhelyezve”. Puchnert meglepte a gyorsan kialakult helyzet, hiszen ő egy felbomlott sereg maradékát akarta megsemmisíteni. Ijedten vette észre, hogy hamarosan körülkerítik és súlyos helyzetbe kerülhet. Bem szuronyrohamot rendelt el. Puchner derékhada megkezdte a visszavonulást. Uj támadásba lendültek a huszárok is. A menekülő Puchner Szászvárosig meg sem állt. A súlyos harcban a magyar sereg győzött. A veszteség mind a két oldalon nagy volt. Bem nem pihent meg, másnap elfoglalta Szászvárost, majd Sászsebesnél csap össze az osztrák seregekkel. Február 14-én a Nagyküküllő völgyében fekvő Medgyesre vonul be, ahol végre megpihennek a katonák. Bem Összpontosítja erőit, hogy Szeben ellen vonuljon és leszámoljon Puchnerrel. Nem kerül rá sor, mert Urbán ismét betör az ország' ba és Désnek nyomul. Bem éjjel-nappal menetelve február 20-án érkezik Beszterce alá. Az emlékirók szerint négy nap alatt a dermesztő hidegben 150 kilométer utat tettek meg. A besztercei ütközet mégsem tartott sokáig. Bem a császári seregek viszszaverése után megütközik Urbánnal, a határig űzte. Március 2-án Medgyesnél harcolt Puchner csapataival. Öt órán át tartott a harc. Az első nap győzelmet hozott ugyan Bemnek, de nagy árat fizetett érte. Puchner másnap ismét megindította a támadást. A magyar seregnek azonban elfogyott a lőszere. Bem kénytelen volt Segesvárra visszavonulni a vert sereggel. Puchner meg akarta kerülni, hogy rajtaüssön a magyar csapatokon. Bem átlátta az ellenség tervét, gyorsan Medgyes felé indult, hogy elfoglalja Nagyszebent. Közben az osztrák csapatok megérkeztek Segesvárra. A városban egyetlen magyar katona sem volt. Medgyesről viszont menekült az osztrák védőőrség, mikor hírét vette Bem közeledésének. Bem nem táboroz le, rövid pihenő után indul Nagyszebenbe. Március ll-én már a cári csapatokkal harcol. A Vöröstorony-szoros felé űzi őket. Bem bevonul Nagyszebenbe. Puchner Bemet akarta csapdába ejteni, s maga esett bele. Puchner veresége bénító hatással volt a császári seregekre, de a reakciós szászokra is. A tábornok a győztes csaták után jutalmazott is. Jól ismerte katonáit, akik roppant áldozatot hoztak a győzelemért, amikor étlen-szomjan, fagyban, jeges szélben menetel-X' —> ' JBEM JÓZSEF / ^. vv-_ .Pt rT-Jzat/f/y/feS/t. M.y> /.// *rrrV.4. VW.// -v--Í&W'J J • —' AtTABWfiVtr drtffr* i'MVd. . ' \ . W;,* ,* /#>/*>/ t/‘yt t/ **''■- \ y *********' A*'4*6^ **^'**tf •*' mmfpm ^ ■' • ryff* UZ*VKfAf*f/f*/ Vyy»«X* • /ff. ^n-/w(M .V /%'-»/ L___ A kinevezési okirat tek, űzték az ellenséget, nyugtot egy pillanatra sem hagyva nekik. Most gondja volt rá Bemnek, hogy előléptesse a a vitézeket, a csatában kitünteket és érdemrendeket oszszon ki az arra érdemesek között. Bem a tavaszi sikeres hadjárat után megerősítette seregét és Kossuth parancsára a Bánátba siet, hogy szétverje az összesereglett osztrák erőket. Temesvár ellen indul, de útközben, Karánsebesnél meglepi a császáriakat és megveri. Április 19-én Bem bevonul Lúgosra és jelentést ir Kossuthnak: “Elnök ur! Lúgoson vagyunk. Óriási lelkesedésről tanúskodik az, hogy a főpapság bennünket a nyilt utcán térdelve fogadott és felszabadítóként üdvözölt. Az ellenség közeledésünkre futva menekült Temesvár felé és oly mester a futásban, hogy legnagyobb sajnálatomra nem vagyok képes utolérni. Azonban gondoskodni fogok, hogy két tűz közé kerüljön!” Újabb győzelmeket arat. Három hét alatt kiveri az ellenséget a Bánátból. Nagy tervek foglalkoztatják, de megvalósítását lehetetlenné teszi a tábornoki kar közötti hatalomért való küzdelem és a cári beavatkozás. Kossuth aggódik, hogy 14,000 embert kivont Erdélyből. A Bánátból visszatérő Bem apó rögtön a fenyegetett területre siet. Nagyváradon június 19-én találkozik Kossuth Lajos kormányzóval és elmondja tervét Kossuthnak. Húszezer főnyi sereggel még feltartóztathatja az ellenséget, ha azt három megfelelő helyen helyezi el, úgy, hogy szükség esetén azonnal egyesíteni tudja őket, ha döntő ütközetre kényszeritenék. Egy mozgó hadtestet arra használni fel, hogy észak és dél között tartsa az összeköttetést és mindig odasiessen, ahol a legnagyobb a veszély. Bem Nagyváradon ígéretet kap a kormánytól arra, hogy Kazinczy ezredes tizenkétezres hadtestével azonnal elindul Ungvár mellől, csatlakozik Bem seregéhez, hogy a Bukovina felől özönlő csapatokat megállítsa. Bem julius 17-én elindult Csíkszeredáról a Kászon völgyében Kézdivásárhely felé, majd Maksán elhelyezte az újjászervezett főcsapatot, hogy onnan indítsa meg a támadást Brassó bevételéért. Közben a szebeni helyőrség Medgyesre vonult vissza, és igy a Vöröstoronyi szorost védelmező csapat magára maradt, és julius 20-án az ellenséggel vívott csapatok igy már a Vöröstoronyi szoroson át is özönlöttek be az országba. Bem ugyanezen a napon kettős támadást indított: az osztrákok és a cáriak ellen. Az ellenség meglepődött, meghátrált. Bem elfoglalta SepsiszentgyÖrgyöt. Julius 31-én Bem felveszi a harcot a többszörös túlerővel rendelkező cári sereggel. A csata folyamán Bem maga irányítja az ágyukat. A szörnyű ágyúzás a szüntelen megismétlődő rohamok nem hoznak eredményt. A túlerőben levő ellenség három oldalról indul a magyar csapatra. Vissza kell vonulni. De ez a visszavonulás a hatalmas záporban, mely az egész napi pokoli hőséget kisérte, meneküléssé változott. A vesztett csata estéjén Bem is elveszett. Menekülés közben lovát lelőtték, órák hoszszat feküdt az országút árkában. A keresésére indult huszárok eszméletlenül találták w .s4i; Bem József (Gyalókay Lajos honvédőrnagy, Bem segédtisztje festménye) meg. Amikor magához tért, Kereszturról kocsiján Marosvásárhelyre hajtatott, hogy ott gyűjtse össze szétfutott seregét. Akkor tudja meg, hogy a segesvári csatában elesett Petőfi Sándor is, akit szinte fiaként szeretett. (Folytatjuk)
