Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-18 / 3. szám

A. oldal A BOLDOGTALAN DOLLAR BILLIOMOS A világ leghíresebb em­berkerülője, akinek vagyo­nát körülbelül háromezer millió dollárra becsülik: Ho­ward Hughes, a rejtélyes amerikai, megérkezett Lon­doniba és a Hyde Park men­tén húzódó Park Lane egyik előkelő hoteljának kilence­dik emeletén, lakosztályának lefüggönyözött ablakai mö­gött, átmeneti tartózkodásra rendezkedett be. A megszo-A "tisztító" pénz TOKIÓ — Az uj év első két napján ünneplő japánok milliói keresték fel a sintoista szentélyeket és templomokat, hogy a hagyományoknak megfelelően kisebb-nagyobb pénzösszeggel vásároljanak békét és nyugalmat az 1973- as esztendőre. Az áldozati pénzek befogadására szolgáló faladikák mellett őrködő rend­őrök müanyagálarccal véde­keztek a röpködő érmek ellen. A nagy tömeg miatt ugyanis sokan nem tudtak a perse­lyek közelébe kerülni. Az ilyen türelmetlen adako­zók a távdobás módszerét al­kalmazva juttatták el pénzü­ket a perselyekhez. A temp­lomok papjai az éjszakai hi­deggel is hősiesen dacoló új­évi látogatókat forró rizsbor­ral vendégelték meg. Elte­kintve a bőséges adakozó kedvtől, a szentélyek jelentős bevételre tettek szert azoknak a fából készült nyilveszőknek a kiárusításából, amelyek a néphit szerint elűzik a go­nosz szellemeket. A tokiói újév hagyományai közé tartozik a császári pa­lota kapuinak megnyitása ja­nuár másodikén azok előtt, akik boldog uj évet szándé­koznak kívánni Hirohito csá­szárnak és családjának. Ezút­tal több mint százezer ember árasztotta el a palota udva­rát. kott, sürü homály veszi körül érkezését: nem lehet tudni, miért jött, meddig marad s még azt sem, hogy honnan jött. A legutóbbi időkig a földrengés-sújtottá Nicara­gua fővárosában ,Managua­­ban lakott, az Intercontinen­tal Hotel hetedik emeletén, egyes riportok szerint a föld­rengés előtt egy nappal elre­pült Managuából, mások érte­sülése szerint csak a föld­rengés után, de Londonba ér­kezése állítólag nincs össze­függésben Managua tragikus pusztulásával és az angliai Rotschild-bankház, amellyel Hughes összeköttetésben áll, már hónapokkal ezelőtt lefog­lalta lakosztályát. Tiz szemé­lyes magánrepülőgépen érke­zett a Gatwick-repülőtérre, érvényes útlevél nélkül, de a londoni amerikai nagykövet­ség érintkezésbe lépett illeté­kes hatóságokkal s Hughes, kíséretével együtt, gyorsan esett át a formalitásokon. A Rools Royce-convoy nagy se­bességgel suhant a londoni hajnalban a hotel felé. Ez a különös ember, akit közvet­len környezetének tagjain kí­vül tizenhat esztendeje senki sem látott és akiről (bár ri­porterek hada szünet nélkül vadássza ) huszonöt éve nem készült egyetlen fényképfel­vétel : most hatvanhat esz­tendős. A szédületes Hughes­­vagyont apjának találmánya alapította meg: a Harvard­­diplomás mérők 1909-ben sza­badalmaztatta kupalaku, 166 metsző-élü olajfúró-berende­zését, amelynek alkalmazásá­val tárták fel azóta a világ olajkutjainak hetvenöt száza­lékát. A Hughes-vállalatnak minden ilyen olajkút jöve­delméből részesedés jár. Az apai örökséget azonban Ho­ward Hughes ezerszeresére gyarapította. Vállalatainak, érdekeltségeinek számát való­színűleg ő sem tudja.Egy idő­ben övé volt a világ legna­gyobb légitársasága, a Trans World Airlines. Filmeket fi­nanszírozott, Las Vegas-i já­tékkaszinókat, repülőgépeket tervezett. Howard Hughes nem élt mindig remeteéletet. Saját konstrukciójú repülőgépeit valaha ő próbálta ki, bravú­ros pilóta volt, repülő-rekor­dokat döntött meg, 1938 jú­liusában gyorsabban repülte körül a Földet nyugat-keleti irányban, mint előtte bárki más: három nap, 19 óra és 17 perc alatt. És abban az időben nem okozott gondot a fotografálása: luxus-étter­mekben, night-clubokban, ol­dalán filmcsillagokkal. Világ­­hirességek, mint Lana Tur­ner, Linda Darnell, Bette Da­vis, Ginger Rogers és rajta kívül sztarlet-ek galaxiája. Gavallér volt, de nem tékoz­ló. Jane Russellei volt a leg­bőkezűbb. Személyi szerző­dést kötött vele, heti ezer dol­lár gázsival. Máig kapja. De utolsó felesége, Jean Peters, akitől hivatalosan tavaly vált el, meg elégedett évi 12 ezer dollár életjáradékkal. Hogy mi történt Hughes­­zal és több, mint 25-éwel ez­előtt miért vonult vissza a vi­lágtól lefüggönyözött ablakok és testőrök által éjjel-nappal vigyázott hotel-lakosztályok ajtai mögé, azt sokan és sok­féleképpen magyar ázzák. Annyi bizonyos, hogy 1946- ban repülőszerencsétlenség ér­te és elvonultságát egyesek azzal hozzák összefüggésbe. Nagybátyja, Rupert azonban másként vélekedett. Azt mon­dotta az akkor negyven esz­tendős Hughesről: — Nagy Sándor körül­belül ugyanilyen idős korá­ban fakadt sirva, mert ráesz­mélt, hogy kifogyott a világ meg nem hódított területei­ből. Januárban — tizenhárom éve először — a Bahama­­szigetekről távinterjut adott hét amerikai riporternek, két órán át válaszolt a telefonon föltett kérdésekre, hogy le­leplezze Clifford Irving iro­dalmi szélhámosságát, az úgy­nevezett őszinte életrajzot, amelyről Irving azt állította, hogy Hughes hozzájárulásá­val és közreműködésével irta. Irvinget később a New York-i STOCKHOLM — Magas, szőke és tej-fehér bőrű — ilyen a tipikus svéd. Felnövő­ben azonban egy uj svéd ge­neráció, amelynek más a bőr­és hajszíne. Évről évre mind több színes bőrű kisgyerme­ket adoptálnak ugyanis svéd családok. 1965-ben kezdődött, ami­kor svéd szülők tizenkét ko­reai gyermeket fogadtak örökbe. Azóta egész sereg in­diai, egyiptomi, iráni, thai­földi, perui, Fülöp-szigeti, görög, de még egyesült álla­mokbeli (főleg fekete) gyer­mek is érkezett svéd adop­táló szülőkhöz. Milyen okai vannak az adoptálási hullámnak? Egy­felől a nemi felvilágosítás és a fogamzásgátló szerek elteje­­dése következtében mind több a gyermektelen házas­pár, a gyermekszületések szá­ma tehát csökken. Ennek következtében csökken az adoptálható svéd gyermekek száma is. Másfelől sok házaspár sze­retne gyermeket, de biológiai okokból ez nem lehetséges. Számukat tiz százalékra be­csülik, ami azt jelenti, hogy évente hatezerrel nő a gyer­mektelen — utódot létrehoz­ni képtelen — házaspárok száma. Vannak azonban olyan há­zaspárok is, akik képesek len­nének ugyan utódok létreho­zására, s ehelyett választják inkább az adoptálást, mond­ván: “Éppen elég gyermek született már erre a világra, akinek szüksége lenne szülőre és nincs neki. Ezeket a hi­ányzó szülőket kívánjuk pó­tolni.” S végül vannak több gyer­mekes svéd családok is, ame­lyek úgy döntenek: “saját” gyermekeik mellé még egy vagy két másikat örökbe fo­gadnak. Miért előszeretettel a har­madik világrészben született s lehetőleg színes bőrű gyerme­kek adoptálására vállalkoz­nak ? Mert azoknak van a leg­nagyobb szükségük jó életkö­A KIS ÚJSZÜLÖTT A/ katowicei (Lengyelország) kórházban hozták életre a képünkön látható csecsemőt. Úgy súly, mint nagyság tekintetében a világ legkisebb újszülöttje. rülményekre és mert a bőr­szín különbsége miatt eleve kizárt az az eset, hogy a gye­rek felnőtt korábban, “vélet­lenül” tudja meg, hogy nem is “igazi” gyermeke szülei­nek, ami már sok konflik­tust, lelki defektust okozott. Az utóbbi időben már ál­lami adoptálási központot is létrehoztak, hogy szervezet­ten harcoljanak a törvényileg tilos — de sajnos, létező — gyermekkereskedelem, gyer­mekekkel való üzletelés ellen. Az örökbefogadásra készülő házaspárok anyagi segítséget is remélnek e központtól. A távoli országokból érkező gyermekek útiköltsége ugyan­is elég magas, s azok a leendő szülők, akik ilyen távoli vi­dékről kívánnak gyermeket adoptálni, remélik, hogy majd az állami központ finanszí­rozza az útiköltséget. így a kevésbé jómódú há­zaspárok is —, akik eddig szerették volna, de nem en­gedhették meg maguknak — adoptálhatnak harmadik vi­lágrészbeli gyermeket. "Varázsló" orvosok NAIROBI, Kenya — Szo­ros szövetségben kell fellép­nünk a modem, tapasztalati orvostudomány képviselőinek kritikája ellen — szólítja fel kollégáit Ouma Jathim Ma­­kadudi, Kenya államilag en­gedélyezett “varázsló orvosi” szövetségének titkára. A titkár szerint a szövet­ségben tömörült 5000 csoda­doktornak, kuruzslónak, te­nyérjósnak és asztrológus­nak a nagy nyilvánosságban kell dolgoznia, nem pedig titkos gyakorlatot folytatni a dzsungelben. wwwwwvwwwvwww TERJESSZE LAPUNKAT! LONDONI POSTA: bíróság két és félévi börtönre Ítélte. Howar Hughes tehát most itt van Londonban. Állítólag uj vállalatokat, érdekeltsége­ket keres, többszáz millió dolláros befektetéseket mérle­gel. Riportereknek érdekes penzum, bizonyos, hogy a lon­doniakon kívül számos külföl­di újságíró és fotóriporter szövi ezekben az órákban egyéni stratégiáját. Hiszen a magányos vad ilyen ember­közelbe évtizedek óta nem merészkedett. Vajon: elegen­dő bátorságot gyüjt-e össze ahhoz, hogy egy pillantást vessen lakosztályos függönye mögül a Hyde-parkra? Hány millió dollárt érne meg neki egy gondtalan séta a decem­beri ég alatt, a tó partján, közönyös emberek között? Vándor Péter SZÍNES svéd generáció

Next

/
Thumbnails
Contents