Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-24 / 21. szám
8. oldal HOLD, FÖLD, SZERELEM... Irta: SÁGI PÁL Ha a múltkoriban nem kelt feltűnést az a hir, hogy James Irwin, az Apollo 15 fiatal holdutasa kézilabdázás közben szívrohamot kapott, ma már talán senki sem beszélne az űrrepülőkről ami eddig 26 és fél billió dollárunkba került Megérte? Sokan azt mondják nem. Mert mindössze pár mázsa port és követ hoztunk le, abból vizsgálgatjuk, 4 vagy 5 billió éves-e a Hold és legfeljebb még következtetéseket tudunk kihámozni a Föld keletkezéséről. Mások — és alighanem ezek közelitik meg jobban az igazságot — úgy gondolják, az eddigi űrkutatás nem csak űrkutatás volt, hanem megvalósitása mérföldes lépésekkel vitte előre a technikát, a tudományok egész sorát és amellett az sem utolsó, hogy a törénelemből sohasem lehet kitörölni: amerikai ember tette a lábát elsőnek egy idegen égitestre, amerikai az első, ákinek csillagporos lett a talpa. Mi is lett az űrrepülőkkel, hol vannak, hová kerültek. 73 pilótát és tudóst jelöltek ki űrrepülésre. Ezekből ma már csak 39 aktiv. 3 halálraégett az Apollo 11 kapszulájában, másik 5 tréning vagy autóbaleset során halt meg. Sokan magángazdaságban vagy állami állásban helyezkedtek el. A legmagasabb katonai rangot Alan Shepard érte el: altengernagy lett és az űrhajózási hivatal főnöke. Még asztronauta korában kitűnő bank és ingatlan üzleteket bonyolított le. Most Houstonban, a milliomosok negyedében él. Frank Bor-A dollár zuhanása, a két és félbillió dolláros “Skylab” kudarca sem tudta háttérbe szorítani Watergatet. Vannak, akik azt tartják, hogy Watergarte ártani fog az Eigyesült Államok presztízsének. Mi nem értünk egyet ezzel a felfogással Véleményünk szerint az amerikai demokrácia érvényességét és erejét semmi sem demonstrálta jobban ebben az évszázadban, mint éppen a Watergate-i affér. Csak Amerikában lehetséges, hogy még a legfelső hatalom sem tudta megakadályozni a botrány kirobbanását. Ez nem gyengeséget, hanem erőt bizonyít. Ideológiai ellenfeleink két világháború után bizonyára megtanulták a leckét és nem téveszti meg őket Watergate: Ha ezt a nagyszerű országot bármilyen külső veszély fenyegetné, Watergate ide, Watergate oda, az amerikai nemzet vezetőit nem hagyja cserben. A dollár nem olyan gyenge, mint ahogyan az aranypiac kalózai feltüntetik. Csak vásárolják össze az aranyat és verjék fel az árát. Mint minden spekulációs mámor után jön a kijózanodás: a dollár megint felülkerekedik és a pénzváltók fognak beleesni a verembe, amelyet a dollárnak ástak. A két és félbillió dolláros “Skylab” csődje önkéntelenül felveti a kérdést: kell ez nekünk ? Nem jobb volna ezt a tömérdek pénzt az emberiség legnagyobb ellenségei, a rák, a szívbaj és más betegségek ellen és az emberi éelt meghosszabbítása érdekében elkölteni? Nixon elnök javaslata 6 évre bővítené az elnöki állást. A gondolat jó, mert négy év nagyon kevés ahhoz, hogy az elnök meg tudja valósítani programját. Viszont négy év elteltével élőiről kezdődik a választási harc minden piszkos trükkjével, amely sem a Fehér Ház tekintélyének, sem a két-párt rendszernek nem válik előnyére. man, Nixon elnök kedvence, aki az űrben Karácsony este a Bibliából olvasott fel, az Eastern Airlines repülővállalat alelnöke 6 számjegyből álló fizetéssel. William Anders a minisztériumi rangban lévő repülésügyi tanács vezető titkára. Michael Collins a Smithsonian Intézet uj repülő és Űrrepülő múzeumának igazgatója. Don Eisele Délkeletázsiában a Peace Corps igazgatója. Walter Cunningham Houstonban az 1 billió dolláros Green way Plaza komplex igazgatója. Neil Armstrong, aki elsőnek lépett a Holdra, nyugalmas hivatást választott. 3500 dolláros fizetéssel a Cincinnati Egyetem tanára. Magányos, visszahúzódó, alig érintkezik valakivel, megtartja az óráját, hóna alá csapja a könyvét és anélkül, hogy valakire ránézne az utón, egyenesen hazasiet. Nem ő az egyetlen, akin igy vagy úgy, de valami nyomot hagyott a nagyszerűségében félelmetes érzéseket kiváltó Űrrepülés. Például sokáig titokban tartották, hogy Armstrong utitársa Edwin Aldrin az utazást követően egy időben San Antonioban a katonai kórházban ideggyógyászati kezelés alatt állt. Most Californiában él, Hidden Hillsben, szakáit növesztett, zubonyt visel, nyakában kereszttel. Egyébként társszerzővel éppen könyvet ir az Űrrepülésről. James Irwin a Holdutazás után lemondott tiszti rangjáról és utazó evangélista lett. Közülök Edgar Mitchell meg is jegyezte: «“Senki sem tud berepülni az űrbe és látni egy másik planétát anélkül, hogy ez mélységesen ne érintené.” Az Űrrepülők családi életében is jócskán következett be változás. Nem kevesebb, mint 6 elvált: Edgar Mitchell, John Young, Alfred Worden, Gordon Cooper, Scott Carpenter, Donn Eisele, az utóbbi három azóta már újra meg is nősült. Pszichológusok, ideggyógyászok, társadalomtudósok és kulcsregényekre, kulcsszindarabokra készülő irók rágódnak azon, hogy volt-e valami köze a férj Hold-repülésének a váláshoz. Ekörül nagy a vita. Van aki előbb az egésznek az alapját vizsgálja és azt mondja, az ürrepülő-házastársak válási arányszáma alacsonyabb, mint az országos százalék hiszen 31-re csak 6 jutott. Ehhez még hozzáteszik, hogy a válások rejtett oka már az Űrrepülés előtt is megvolt. A másik tábor szerint ez nem igy van, mert a válás luxusát az asztronauták 1969-ig nem gyakorolták. A Hold-program első 9 évében nem került sor válásra. Az Űrrepülők között akad, aki ebben a tekintetben teljes őszinteséggel beszél. Rengeteget voltak távol hazulról. Californiában az űrhajók építését tanulmányozták, Arizonában a sivatagban a Holdon való járást gyakorolták, Cape Kennedyn missziójukra készültek elő, a NASA utasítására nemzetközi konferenciákon, Rotary Club diszebédeken vettek részt. A gyermekek lassan elidegenedtek a ritkán látott apától, a feleségek gyanakodtak rájuk, ‘‘idegen nőt szagot” éreztek rajtuk, mert tudták, hogy férfiak és azt is tudták, hogy sok kisértésnek vannak kitéve. A házasság feszült kötelék lett és mint Mitchell mondta: “a válás fenyegető veszélye nehezedett ránk.” Egy angol ujságiró-együttes Journey to Tranquility, Utazás a Nyugalomba címmel könyvet irt az Űrrepülőkről. Azt is megírták, hogy hősnek tekintették, bámulták őket és Cocoa Beach hölgyei jóformán vadásztak rájuk. Az egyik hölgy nyíltan dicsekedett azzal, hogy 4 Űrrepülő volt a szeretője — írták az angol újságírók és mgg hozzáfűzték, hogy akik ismerték Cocoa Beach belső köreit, el is hitték neki. Nem akarok frivol lenni, de ha a Hold befolyással volt itt a Földön házaspárok és nem házaspárok szerelmi életére, milyen lesz a Hold befolyása a szerelemre a Holdon élőkre. Az Űrrepülés programja ugyanis nem ért véget. Minden eddiginél nagyobb tervek élnek, amelyeknek csak egyik állomása lesz az ötemeletes ház nagyságú ürlaboratórium, 1975-ben az amerikai-orogz találkozás az űrben és a földkörüli űrállomás megvalósítása. A világsajtó nagy érdeklődéssel ir John Howell houstoni egyetemi tanár terveiről. Ezeket a NASA megbízásából dolgozta ki az eljövendő Hold-településekre. Howell professzor tervei szerint egy 12 tagú támaszpont személyzete már a század vége előtt elfoglalhatja helyét a Holdon és ne feledkezzünk meg arról, hogy addigra alig 30 esztendő van hátra És mire leírjuk a 2000-t, legalább 180 ember él majd a Hold-településen. Az óriási költségek miatt nemzetközi összefogásra lesz szükség, tehát nemzetközi kolóniát létesítenek saját kormányzattal. Az élelmiszer és az anyag utánpótlást eleinte a Földről küldik fel. Később azonban a tudományos feladatok elvégzésén kívül a lakosság mást is csinál: az élelem egyrészét ott termeli meg. Howell professzor azt sem hallgatja el, hogy a Holdon nők is élnek, aminek természetes következménye lesz a szerelem és hogy holdbébyk születnek. A szerelem tehát bevonul a Holdra. Gondolom, a Holdon a szerelmespárok majd Földfényben andalognak a csillagos éjszakában . . . ANGLIAI RIPORT: CHECKPOINT CHESTER - A BERLINI FAL ÖSE Minden angol iskolásgyerek tudja, hogy hazája legérdekesebb és legmonumentálisabb római maradványának, a nagy Hadrian-falnak az volt a stratégiai célja, hogy római Britanniát megvédje a barbár pictek és skóttal szemben. Amint most kiderült, több, mint valószínű, hogy minden angol iskolásgyerek rosszul tudja. Eric Birley professszor, a neves történész, a Durham-egyetem tanára, a Történettudományi Társaság előtt most ismertetett tanulmányában kifejtette elméletét, amely szerint a falnak, amelynek építését Hadriai császár Krisztus után 122-ben rendelte el a mai Anglia és Skócia közötti határvonal mentén, Wallsend-től Bownessig, 80 római mérföld hoszszuságában, nem az volt a rendeltetése, hogy mindazokat, akik a falon kívül - voltak, kint tartsa, de az, hogy azokat akik a falon belül voltak: bent tartsa. Római Britannia különböző népcsoportjai távolról sem alkottak harmonikus egységet, Hadriannak azonban eltökélt szándéka volt, hogy mindazokat, akik a faltól délre laktak (akár tetszett nekik, akár nem) romanizálja, beoolvasztja a római birodalomba és ezért hermetikusan elzárta a külvilágtól. Az analógia kézenfekvő: Hadrian fala volt az első berlini fal a világtörténelemben, az első vasfüggöny, amely egy imperialista koncepció céljainak megfelelően népeket ejtett foglyul. Birley professzor nem elhamarkodottan jutott erre a következtetésre: egész eddigi, több évtizedes tudományos munkásságának középpontjában a fal tanulmányozása állott .ásatások vezetése és a felszínre hozott maradványok interpretálása. Ismeri a fal teljes anatómiáját, föld felett és föld alatt húzódó vonulatainak összefüggéseit és azokat összehasonlította a rómaiak által épített többi mesterséges határerőditményekkel, elsősorban a hires algériai Fossatum Africae-val. Történészek és régészek már korábban fölfigyeltek arra, hogy katonailag és stratégiailag a fal meglehetősen sajátos építményt képez: minden egy római mérföld távolságra őrtornyok állottak és azokon kívül, egymástól szabályos távolságra erőditményszerü garnizonok. Összesen 16 ilyen erődítmény volt a fal hosszában és ezek közül nyolcnak a maradványai máig világosan láthatók. Ezek között a legérdekesebb a Chesters-i erőditmány, ott ahol a fal a skóciai North Tyne-on húzódik át. Birley fölveti a kérdést: ugyan mi tette szükségessé erődit(Folyt, a 10. oldalon)
