Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-01 / 1. szám

5. oldal BERLINI LEVÉL: A HÁZASSÁG ISKOLÁJA - NÉMET MÓDRA Berlin, december hó . . . Hogyan talált ránk ? — tet­te fel az első kérdést, ezúttal nem az újságíró, hanem Scheffler asszony, a Halle me­gyei Aschersleben szakközép­­iskolájának titkárnője. A kérdés jogos volt. Az ascher­­lebeni házasságiskola ma még nem tartozik az NDK-szerte ismert intézményék közé. E sorok írója egy drezdei szállo­dában, elalvás előtti olvasni­valót keresve, bukkant a nyomára. Szeme megakadt a Vöröskereszt folyóiratának címlapján. A cimfotó erre az újszerű intézményre hívta fel a figyelmet, egy cikk pe­dig a kezdeményezés jelentő­ségét méltatta. A vállási statisztika az utóbbi években az NDK-ban sem valami biztatóan alakult. E jelenség és az egész társa­dalomra káros velejárói sok gondot okoznak nemcsak a társadalmi és az állami szer­veknek, hanem minden egész­ségesen gondolkodó ember­nek is. Ilyen ember Erika Sciheff­­ler, aki sokáig áruházi eladó­ként végezte munkáját, s csak néhány éve dolgozik a szakközépiskolában titkárnő­ként. Mellesleg, több mint két évtizede asszony. De ha nem mondaná, senki sem gyaní­taná, hogy nemcsak anya és feleség, hanem boldog nagy­mama is. Arra a kérdésre, hogy szerinte mi jellemzi a boldog házasságot, némi töp­rengés után ezt felelte: — Ahhoz sók minden kell, amit nem könnyű szavakba önteni. De a sajátját — ez kiderült — gondolkodás nélkül ilyen­nek jellemezné. A házassági iskolájának megalapításához tehát nem a saját tapasztalatain, hanem mások kárán, ókulva jutott el. Néhány évvel ezelőtt, a libe­rális demokrata párt — mely­nek Scheffler asszony is tag­ja — a járásbíróságba dele­gálta őt mint ülnököt. A bíró­ság elnöke jónak látta, ha a válóperekkel foglalkozó.uj­­donsült ülnöknőnek lehetővé teszi az uj tisztség betöltésé­hez szükséges ismeretek meg­szerzését. Ezért bízták rá rögtön az első héten, a lezárt válóperes ügyek több évre visszamenő statisztikai feldo­­gozását. A számoknak arra a nap­jainkban oly gyakran elhang­zó kérdésére kellett választ adniuk: mi a leggyakoribb válóok? A százalékos ará­nyokra, mint mondotta, már nem emlékszik pontosan, de arra viszont igen, hogy a já­rásukban felbomlott házassá­gok esetében a válóperi okok között első helyen a iházas­­ságtörés állott. Azt követte a férj iszákossága és a meg­értés hiánya. Ez utóbbi — a más-más okokra visszavezet­hető — teljes elhidegülésig vezetett el. Annyi szomorú sorsot ta­lán egész életében nem látott még, mint akkor, az alatt az egy esztendő alatt. A nyers valóság annyira megdöbben­tette, hogy azonnal tenni akart valamit. A férjével és a munkatársaival folytatott beszélgetések rávezették ar­ra is, hogy ez a valami nem kezdődhet a bíróságon. Az el­szaporodott válások és kö­vetkezményeik ellen, már a házasság megkötése előtt kell küzdeni. Amikor ezeket a gondola­tokat kifejtette az iskola ak-Hosszu ideig tartott az épít­kezés. 9.7 millió munkaóra alatt, 23,000 tonna acélt és több mint 180,000 köbméter betont használtak fel. Az épít­kezés 370 millió márkának megfelelő összegbe került és a Sokka Gakkai neo-buddhis­­ta szekta 20 millió hive most annak is örvendezhet, hogy “uj korszak kezdődött a világ épitőmüvészetében”. A cél­juk az volt, hogy a szent Fu­­zsijáma hegység lábainál emelkedő uj templomuk, a So-Hondo, méreteiben és pom­pájában felülmúljon minden más templomot. “Kitárt szárnyú, repülni készülő pompás daruként, a So-Hondo az egész emberiség jobb jövőjének fénylő jelké­pe’’ — hirdette a szektapro­paganda, amikor a templom­komplexumot október 1-én a világ minden részéből érkezett 8000 meghívott vendég jelen­létében, harsogó fuvószene kí­séretében, felavatták. A Japán Times is úgy vé­lekedett, hogy valami nincs rendjén ezeknél az emberek­nél és “Japán félelmetes har­madik erejének” nevezte a szektát. Félelmetes, mert fél­­hivatalos politikai szárnya, a Koméi to Párt (“párt, egy ma­kulátlan kormányért”) mind az alsó-, mind a felsőházban kori igazgatójának és taná­ri karának a többség egyet­értett vele. így került sor az­után rá, hogy a tanrendben szereplő Állampolgári jogok és kötelességek cimü tan­tárgy keretében Scheffler asszony előadást tarthatott a bírósági gyakorlat során szer­zett tapasztalatairól. Az ér­deklődésből és a feltett kér­désekből arra lehetett követ­keztetni, hogy a fiatalok sok­kal többet szerettek volna tudni a házasságról, mint mint amennyit az akkori elő­adások adhattak. 1971. szeptemberében — majdnem ötévi kísérletezés és előkészület után — a városi kulturszövetség klubházában nyitották meg a házasság is­kolájának első évfolyamát Ez akkor természetes is volt, mert a szakközépiskolában tanulható szakmák miatt — fodrász, szabász, áruházi el­a harmadik legerősebb frak­ciót adja. Félelmetesnek tűnik a Sok­ka Gakkai vallási és világi karrierje is. Egyes adatok szerint a világi szervezetnek, mindössze 26 év alatt, 7.5 millió családot, azaz 20 mil­lió embert sikerült szent bűv­körébe vonnia. A japán értelmiségiek kö­rében a szekta nem örvend közkedveltségnek. A máskép­pen gondolkodókkal szemben türelmetlennek, fasisztoidnak és harciasnak tartják. A szek­ta valóban katonailag szerve­zett. Téritő buzgalma olykor tettlegességgé fajul s a hívők­től megkövetelt erények — makulátlanság, szorgalom, szövetségi hűség, önfegyelem, engedelmesség — nemcsak a japánokat emlékeztetik el­múlt, vészterhes időkre. Az 1946-ban ujjáalapitott szekta harmadik világi veze­tőjét, a 44 éves Ikeda Daisza­­kut ellenségei fasisztának és demagóg buddhista pápának nevezik, ő azonban tevékeny­sége legfőbb céljáként az egyesek boldogságát és az em­berek békéjét hirdeti — pa­cifista eszményeképek, ame­lyekért években át szállt sik­­ra a “nagyjapán” időkben. Ikeda szerint, a Sokka Gak­kai “Japán Napja és a világ adó — a diákok, egy-két ki­vételtől eltekintve, szintén lányok. A házasság iskolájá­nak kapui azonban nyitva áll­­nák minden fiatal előtt, aki 16. életévét betöltötte. Az elnevezésből — a házas­ság iskolája — egyesek arra következtethetnek, hogy va­lamiféle szabályos, államilag szervezett és anyagiakkal is támogatott iskoláról van szó. Pedig ez valójában nem más, mint egy jói szervezett tan­folyam. Hallagtói kétheten­ként találkoznak, és az 'elő­adók segítségével — akik kö­zött éppúgy van tanár, or­vos, pszichológus és jogász, mint lakberendezési szakem­ber és szakács — ismerked­nek azokkal a problémákkal és örömökkel, amelyek a há­zasélet velejárói. A tematiká­ból is látszik, nem kerülnek meg semmilyen lényeges kér­dést. A szexuális életről ép­pen úgy szó esik, mint a kö­zös érdeklődés formálásáról, a kereset beosztásáról, a test­ápolásról vagy a csecsemő­gondozásról és a lakás korsze­rű berendezéséről. reménysége”. Az igaz tanok­nak, Japánból kiindulva kell meghódítaniuk az egész vilá­got, mert e tanoknak Japán “az igazi főhadiszállása, a ja­pán nemzet pedig az ég által küldött hadnép”. Japán határain kívül Nicsi­­ren “hadnépe” természetesen nem nagy vonzerőt gyakorol. Noha a szekta 70 országban tart fenn fióklétesitményeket — a legerősebbet az Egye­sült Államokban 200,000 hí­vővel —, a Düsseldorfban le­vő központ egyik funkcioná­riusa mégis igy kesereg: “A csoportszellem és az engedel­meskedés egy vezéregyéniség­nek, már nem tetszik a fiatal nemzedéknek.” Szervezetileg a szekta úgy fest, mint Poroszország egy­kori hadereje: a főhadiszál­lás, a “szogohonbu” alá meg­számlálhatatlan, vertikálisan tagolt családi és körzeti szá­zad tartozik, ezenkívül a hívő­ket horizontálisan “tömbök­be” szervezik, lakókerületek­nek megfelelően. A csoport­­kényszer megakadályozza az engedelmeskedni nem akaró tagok kilépését. A világi kaszt felső régiói­ban — a papök és a barátok távol tartják magukat a vi­lágtól — a vezérek úgy ural­kodnak, mint egy ipari biro­dalom tulajdonosai. Ikeda el­nök alá rendelve, jóval több mint ezer vezető végez me­nedzseri tevékenységet, a kö­vetkező megoszlásban: egy főigazgató 57 helyettessel, 25 VILÁGBOLDOGITÓ SZEKTA: Félelmetesen terjed a Sokka Gakkai vallás Japánban Ott jártunkkor éppen Scheffler asszony tartott órát. A programfüzet igy ha­tározta meg a témát: “A mé­zeshetek és ami utánuk kö­vetkezik.” Scheffler asszony a bírói gyakorlatból vett kon­krét példákkal illusztrálta, miként romolhat el egy jól induló házasság már akkor is, ha az egyik fél nem tanúsít elég érdeklődést és megértést a másik iránt. A jelenlevők közösei^ vitatták meg: ki, mi­lyen hibát követett el a há­zastársak közül. Jó érzékkel határozták meg azt a pontot, ahol még a minden iránt érzéketlen feleség — akit csak a háziasszonyi teendők érde­keltek — némi igyekezettel megakadályozhatta volna, hogy az egyébként jó­indulatú, a félresikló házas­ságot megmenteni igyekvő férj máshol keressen megér­tést. Az ascherslebeni kezdemé­nyezésnek már követői is van­nak. Nemrég hasonló tanfo­lyamok indultak Berlinben. Hallében, Lipcsében és Des­­sauban. Kanyó András vezérigazgató, 558 igazgató és 591 igazgatóhelyettes. Vég­eredményben, sok pénzzel és nagy hatalommal kell sáfár­kodni. Mivel minden tag szá­mára kötelező a szekta lapjá­nak az előfizetése, négymillió példányszámmal a Szejkjo Simibun, a Sokká Gakkai na­pilapja, Japán negyedik leg­nagyobb újságja. Ikeda már négy évvel ez­előtt követelte, ami annak idején még elképzelhetetlen­nek tűnt: a 800 milliós kínai szárazföld elismerését, ahon­nan egykor a buddhista tanok Japánba áramlottak. A kinai-japán közeledés első félhivatalos tárgyalópartnerei között ott volt Takeiri Yosi­­kacu is, a Koméi to Párt 46 éves eh'öke. A szekta és a párt nem elsősorban a világpolitikai változás miatt fordítja tekin­tetét Peking felé. “Kina a mi számunkra maga a jövő” — árulta el egy Sokka Gakkai­­funkcionárius. “Mao halála után, a harc és az épitőmun­­ka korszakának befejeződé­sével, Nicsiren tanításai a maoizmus ideális helyettesi­tőiként kínálkoznak.” Joseph Black vvwwwwwwwvwtww TERJESSZE LAPUNKAT! WMWHHHMVHWtWWHWV

Next

/
Thumbnails
Contents