Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-19 / 16. szám
lő. oldal magyar híradó SZÉP ÉLET A JUHÁSZÉLET . . . AKIK SZERETIK A BIRKÁT ÉS ÉRTENEK HOZZA Méhkerék, Békés megye .. Túl a lírai hangulaton — ami annyiszor elönti az embert a végtelennek tűnő határ láttán, s a bárányok hol könyörgő, hol követelő “meleg” bégetése hallatán — a valóság az, hogy mára modernizálták a hodályokat, villany ég, és vízvezeték szolgáltatja a mindig friss, tiszta vizet. Nem kell már két-háromszáz vödör vizet felhúzni egy juhásznak naponta, s uj betonút vezet ki a faluból. Megérte a befektetés az 1300 anya, a 340 növendék, s a mára 1600 bárány “otthonába!” Az, hogy négy juhász van, ez magában még nem sokat mondana, de az, hogy két szakiskolát végzett fiatal juhász is visszajött dolgozni, azt jelenti, hogy túl azon, hogy szeretik a birkákat és értenek hozzá, anyagilag is meglelik a számításukat! Egy juhásznak nak 31—37 ezer forint között váltakozik a jövedelme. Mit értettek meg azonnal a méhkerékiek az “idő szavából?” A tarka kisbárányok elárulják. Bezzeg nem “bilyog” már a tarka bárány, sőt: előny. Vagyis, a régi — hétköznapi nyelven mondom — a fehér magyar és a fekete fajtát keresztezték, s ez a “hibrid” kitűnő husbárányt nevel és ráadásul sok az ikerellés, sőt a hármas ikrek sem ritkák. A mesterséges megtermékenyítést alkalmazzák, de igen kitűnő az apaállat-állomány is. — Annak, hogy nagy hasznot hoznak, egyik titka a jó husbárány, de emellett persze a bitkát nagyon kell szeretni! — mondja Martyin György, a “legöregebb” juhász, aki szinte mindmegannyi anyát, növendéket és kisbárányt ismer. Előttem pár perc alatt kiválasztotta az ezernél több bárányból az egyik hármas ikrek egyikét. Az én szememben olyan egyforma tarka valamennyi ! Azt mondják — és ez igaz is —, hogy a birka a legigénytelenebb állat, hiszen olyan sziki legelőn is megél, ahol más jószág éhen pusztulna. Mégis úgy kell abajgatni, mint egy gyereket. A tiszta vizet igényli, a meleg almot, a száraz szénát, és hát persze1 ezekem túl a bárányokat pár napos korukban már takarmányra fogják. — így csináltam régen is — mondja. — Ezért , van hogy a választott bárányok átlag 30 kilósak. Kilója 35 forint. Főképpen a franciák nak, olaszoknak, görögöknek exportáljuk. Kár, hogy a hazai vevőközönség nem nagyon kedveli a tápanyagokban gazdag, és egészséges birkahúst. Egyébként egy birka évente 4—5 kiló gyapjút is ad, 60—70 forint kilója, minőség szerint. A téesznek 870 hold lege-A MAVAD 1072-ben csaknem harminc százajékkal több kutyát adott el külföldön, mint 1971-ben, s várhatóan az idén és a következő években tovább nő a kutyaexport. A legkeresettebb kutyafajta a vizsla, melynek két fajlője van, nagyrészt szikes — mint általában a tiszántúli legelők —, és ezt a területet ez évben 300 holddal növelik. De mivel a sziki gyep általában csak junius közepéig ‘él’ s ha jön a szárazság, kiég, öntözni akarják. Egész nyáron át legeltetéssel oldják meg a takarmányozást, de emellett még borsó termesztését és etetését is szorgalmazzák. A borsó megint csak az a növény, amely jól terem a gyenge minőségű földeken. A borsót nemcsak az anyákkal, tíe a bárányokkal is etetik télidőben. A külföldi érdeklődők egyegy alföldi vagy bükki vadászaton ki is próbálhatják az eladásra kínált vadászkutyákat. Egy vadászvizsla ára 500 és 1200 dollár között van. Egyre többen érdeklődnek a fehér és fekete pulik, a kuvaszok és komondorok iránt is. A MA VAD már az idén is több ilyen házőrzőt küldött a kaliforniai farmereknek. Több megrendelés érkezett Dániából és Angliából is, náluk a vizsla és a komondorkölykök a legkedveltebbek. Tavaly elsőizbem vettek kuvaszt és boxert a jugoszláv kutyatenyésztők, s azóta is fokozatosan nő a magyar kutyák népszerűsége a jugoszláv kutyatartók körében. A kutya-export néha még gondot is okoz a MAVAD-nak mert sok a furcsa, néha teljesíthetetlen kérés. — Több amerikai lefésülteti a komondor szőrzetét, de arra is volt példa, hogy rövidszőrü pulit akartak vásárolni. Elgy belga hölgy levelében azt kifogásolta, hogy itt vásárolt pulikutyája ugatott az utcán. Európa néhány országában pedig kutyadivat hódol, s ennek megfelelően olyan szinü kutyát kérnek, amilyen a vásárló hajszíne. Néha még a csomagolással is baj van: néhány hónapja egy svéd tenyésztő kuvasza hirtelen kiugrott a “csomagból” s csak többórás hajsza után tudta elfogni a MA VAD és a repülőtér személyzete a Ferihegyi kifutópályán. táját, a rövid- és a drótszőBEKÖSZÖNT A TAVASZ A FALUBA Olvad a hó, tavasz akar lenni. Mit tudom én, mi szeretnék lenni I Pehely vagyok, olvadok a hóval, mely elfoly mint könny, elszáll mint sóhaj. Mire a madarak visszatérnek, szikkad a föld, híre sincs a télnek... (BABITS MIHÁLY) Drága, szép, vad hónap, mely még hóval csapkod, De félkézzel már a rügyek selymén kapkod, Nyílik a kénytelen hosszú szobafogság, S édes szájjal kurjant az ifjú Szabadság. (TÓTH ÁRPÁD) KAPÓSAK A MAGYAR KUTYÁK BUDAPEST — A világ szinte minden táján kedveltek a magyar kutyáik — elsősorban a vadászvizslák. Az európai vadászokon kívül észak-amerikaiak, peruiak és venezuelaiak, valamint afrikaiak is vásárolják a magyar kutyákat. Az egyes fajták iránt japán ebtenyésztők is érdeklődnek már. rüt exportálják. A legtöbben természetesen a vadászatokra alkalmas, úgynevezett be - vadászott állatokat vásárolják. Tavaly elsősorban görögök, olaszok és nyugatnémetek vették a beidomitott rutin-vizslákat. Sok külföldi a megvásárlás Után egy időre magyar vadászoknál hagyja kutyáját felnevelésre, bevadásztatásra. Nem akarják, nem is lehet — a végtelenségig növelni a juhállományt. Csak az adott lehetőségeket használják ki, amely lehetőség az elmúlt gazdasági évben másfél millió hasznot adott a közösnek! A méhkerékiek pontot tettek a vitára: birkát tartani hasznos, szükséges és gazdaságos. A fejést azonban még nem vezették be, igy nincs gomolya és juhturó sem, de hát az igényeknek megfelelően majd megoldják ezt is valahogy. Bertalan Ágnes ÓHAZAI KRÓNIKA Kapitális vadkant lőtt a Maros árterületén (Csongrád megyében) Stefán László szegedi vadász. A 170 kilós állatnak 11 cm-es agyara volt. Az előzetes bírálat szerint a trófea ezüstérmesnek minősíthető. —o— Hosszú, súlyos betegség után, 1973 március 29-én elhunyt Zemplén György esztergomi segédpüspök, a Hittudományi Akadémia professzora, a budapesti Központi Papnevelő Intézet rektora. Zemplén György római tartózkodása alatt betegedett meg, hosszú ápolás után, viszonylag javuló állapotban utazott vissza Budapestre, — ahol a Széher úti kórházban ápolták. Állapota fokozatosan fan romlott, s a gondos orvosi segitség sem tudta megmenteni. Az utóbbi napokban egyre gyengült, mig március 29-én csendesen elhunyt. Az esztergomi Keresztény Muzeum gazdag anyagában volt mindmáig egy fa szoborfej .amelynek nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget: másolatnak vélték. A muzeum szobrászrestaurátorának azonban feltűnt, hogy a szobor szokatlanul súlyos. Kiváncsi lett, mit takar az olajmáz, s miután megtisztitotta a szobrot, kiderült, hogy a bevont fa szoborfej alatt egy régebbi alkotás rejtőzött. Megállapitottták, hogy ez a másolatnak vélt női fej még a 15. század elején készült tölgyfából és rendeltetése szerint ereklyetartó volt. Mivel a szobor előlnézetben teljesen ép, restaurálhattál:, s igy a muzeum értékes alkotással gazdagodott.
