Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-15 / 11. szám
1«. oldal BARLANGI GYÓGYÁSZAT MAGYARORSZÁGON A barlangi gyógyászat gondolatát Magyarországon dr. Dudich Endre Kossuth-dijas akadémikus, a barlangkutatás magyar úttörője vetette fel először. A kísérletek egyik kezdeményezője az Aggtelek- Jósvafő határában akkortájt feltárt Béke barlang kutatómunkáinak vezetője, dr. Jakucs László, az aggteleki barlang akkori igazgatója volt. Munkájukról és a magyarországi gyógybarlangok helyzetéről dr. Dénes György, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat főtitkára ezeket mondja: — Jakucs doktor első kísérletei igen eredetiek voltak. Hátizsákjában hágcsón vitt le először egy szamárköhögéses gyermeket a feltárt Béke-barlangba és ott több alkalommal néhány órát tartózkodtak. A föld gyomrában eltöltött idő nem volt hiábavaló. A biztató eredmények társadalmi szerveket, tudományos szakembereket mozgattak meg. A bányász szakszervezet és a borsodi szénbányák az anyagiakat, az ózdi kórház belgyógyász főorvosa, dr. Kirchnopf Márton a tudományos kísérleteket vállalta. Az orvos az Országos Természetvédelmi Hivatal kis faházába költözött, a Békebarlang bejárata mellé. Húsz beteg és az egészségügyi személyzet tartott vele. Később a Borsodi Szénbányák gyógyüdülőt létesített a Jósva völgy ben. Itt dr. Szoboszlai Ferenc főorvos irányításával folyik a gyógyító munka. A turnusokat háromhetenként váltják. Amit a porral, korommal, kórokozókkal teli városi levegőn hónapok alatt sem lehetett elérni, itt három hét alatt valóra vált: a keringési zavarokkal, köhö géssel küzdő emberek állapota lényegesen javult. A vizsgálathoz a járási székhely, Edelény tüdőgyógyintézetének szákemberei is csatlakoztak. A kúra előtt teljes kivizsgálást végeznek, s a kartonokon rögzítik a betegek állapotát. Ugyanezt ismétlik meg a huszonegy nap elteltével. Veszprém megyében, kutatás közben üregre bukkantak, amelynek egy részén száraz lábbal lehetett járni, másik részét viz borította. A természeti érdekességet nem hagyták kiaknázatlanul. Kényelmes bejáratot építettek, s a barlang ma a Balatonkörnyék egyik idegenforgalmi nevezetessége. A tervek azonban ezen túlmutatnak. Az MTA barlangklimatológusának véleménye szerint a klimaviszonyok jók. Több szerv együttesen munkálkodik azon, hogy a természet e ritka ajándékát az egészség szolgálatába állítsa. A Mecsek festői vidékén, Pécs közelében található Abaliget. Ezen a vidéken is van olyan barlang, melyben nemcsak a turista lelheti kedvét. A megye vezetőinek döntése nyomán uj energiával folynak a gyógyászati kísérletek. A barlangterápia résztvevői ma még turistaházban laknak, ám reméljük, hogy 1—2 év múlva Abaligeten is lesz szanatórium. — Mi a magyarázata, hogy a hegyi levegő és a tengerpart mellett a barlangok mélye is felhasználható gyógyításra ? — A havas hegycsúcsok, fenyvesek varázsereje a tiszta, szennyeződéstől mentes levegő. A tengerpart gyógyhatását a hullámzással felvert, sós pára adja, amely BUDAPEST — A Duna— Tisza közén hat megyében javítják és védik a termőtalajt. Innét a nevük is: Duna- Tisza-közi Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat: Székhelyük: Dunakeszi. — Két másik ilyen vállalat dolgozik még az országban: egy a Dunántúlon, Balatonboglár székhellyel és egy a Tiszántúlon, Szarvas központtal. A hat Duna—Tisza közi megyében több millió katasztrális hold sóvárogja a a segítő kémiát. Csak Bácskiskun megyében 86 ezer hold a szikes, Pest megyében viszont 347 ezer a homok. Sajnos a vállalat évenként mindössze 30 ezer hold talaj védelmére, javítására kap megrendelést. Ezeken a rájuk bízott területeken a savanyú földet mésszel “édesítik”, a homokost tőzeggel változtatják szervessé. A kémiai talajjavítás következtében megjavul a föld vízgazdálkodása, viztárolóképessége és ez különösen nagy jelentőségű szárazság idején. A trágya és a műtrágya hatása is hatékonyabbál válik. Rangos megbízatást is végez a vállalat. Mint ismeretes, történelmi borvidékeink kiöregedtek, tönkrementek.. Nemrég elkészült a Tokajbelélegezve enyhén sós borogatás gyanánt nyugtatja a nyálkahártyát. A vizes barlangokban a hegycsúcsok és a tengerpart gyógytényezői egyszerre vannak jelen — mondja dr. Dénes György. — Ahol barlangi patak bukdácsol, vagy vízesés csobog, aerosollal, sőt oldott mész láthatatlan szemcséivel telik meg a portól, koromtól, kórokozóktól csaknem teljesen mentes, tiszta levegő. Hozzá kell tennem, a nagy turistaforgalmu barlangok nem alkalmasak a kezelésre, a felszínről behozott szennyeződés miatt. Tavaly nemzetközi barlangterápiai konferencia ülésezett Magyarországon. A nyugat- és keletnémet, osztrák, cseh, román és lengyel szakembereket meglepte, hogy az ünnepélyes megnyitót az-egészségügyi minisztérium illetékes osztályvezetője tartotta, jelezve, hogy a magyar gyógybarlangok helyzetével kormányzati szinten is foglalkoznak. Érdekesség, hogy a gyógybarlang fogalom a világon először magyar jogszabályban kapott helyet. hegyvidék generál-rekonstrukciós terve. A kivitelezést rájuk bízták. Idén már több százezer köbméter földet mozgatnak, vizvezetőket készítenek, terasziroznak. Abasáron a Gagarin Hőerőmű sokat elvett a szőlőtermő területekből. A vállalat dolgozói a vulkanikus Sárhegy oldalán készítenek szőlőművelésre alkalmas teraszokat, s a munka olyan jól sikerült, hogy a nemrég Magyarországon járt külföldi szakemberek is tanulmányozták a magas cukorfoku szőlőt termő teraszokat. Legújabb vállalásuk nemzetközi tekintélyüket tovább öregbítette. A szászhalombattai hőerőmű meleg vize eddig a Dunába folyt. Most a dunakesziek 44 millió forintos munkamegrendelést kaptak az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezetétől, a FAO-tól: építsenek 70 holdas tavat, készitség el annak csőrendszerét, szabályozóját, duzzasztóját és keltetőházát. A FAO ebben a rnelegvizü tóban tervezi a növényvédő halak szaporítását, illetve a szaporítás iskoláját, itt tanulják majd a harmadik világ fiataljai a halbiológiát. A vállalat emberei közben Bács megyében utakat épite-Sárközi Mária MAGYAR VIDÉK ÉDESÍTIK a termőföldet ÓHAZAI ARCOK: A habán és remekművei Az utolsó szekszárdi "habán" Szekszárd, 1973, március... Azt hitte, hogy százéves a családi cég. Tévedett. Steig István fazekas, aki kerek 50 éve lett önálló, az előkerült, megsárgult céhlevélből megtudta: dédapját 1852-ben, tehát 121 éve fogadták be a fazekasok. A népművészet mestere már nyugdíjas, de szekszárdi műhelyében mégis serény munka folyik. — Mind több árut kér a háziipari szövetkezet — mondja. — A vevőket nem érdekli, hány éves vagyok. Akár hiszi, akár nem, az én koromban már nem pénzért dolgozik az ember. A család is sokszor veszekszik velem, mert még vasárnap is belopakodom a műhelybe és valamilyen soha nem próbált darabbal bibelődöm. Azt hittem, hogy fél évszázad alatt már minden fazekasmunkával megpróbálkoztam. Legutóbb a művelődési ház vezetője arra kért, hogy egy okarinát készítsek, a népi zenekarnak. Tudtam, hogy ez egy ősi, cserépből készült népi hangszer, de a készítéséről eddig nem is hallottam. Napokig bíbelődtem vele, amig úgy sikerült, hogy hangot is adott. Az idős ember humorát is rávési müveire: a most divatba jött szekszárdi boroskancsókra magafaragta rímeket vés: ilyeneket: “Még ez ám a szép feleség, Kiben lakik szent békesség”. A megrendelő először kifogásolta a “szent” szót. Mire a mester: — Mi ebben a rossz? Hiszen a katonakönyvben is ott nek, szabályozzák az Ipolyt, a Zagyvát, a Galgát. Alvállalkozásokban pedig uj gátrendszereket építenek, s részt vesznek a Tisza H. Jászsági Főcsatorna öntözőfürtjének kialaki tásában. van, hogy a haza védelmében mindannyiunk szent kötelessége . . . Jó fazekas sok van Magyarországon, de Steig István a habánok utolsó élő képviselője. (A habánok a 16. századból Morvaföldre, majd Magyarországra vándorolt fazekasok voltak, akik aztán a habán-fajansz edényekre magyar motívumokat festettek.) Négy évig tanultam apám mellett a habánkerámia módszereit—mondja az idős mester. — Éhnek az a különlegessége, hogy — mivel az edények ónmázasak, és a rákerülő színek takarják egymást — ami szin egyszer a habán edényre kerül, azon már változtatni nem lehet. Ehhez a munkához olyan türelem kell, ami ritka a mai fiataloknál. Steig István szigorú oktató. Eddig 28 ipari tanuló dolgozott nála, de szerinte csak kevés vált olyanná, hogy az általuk készített edényre, a mesterségalapitó dédapa is azt mondta volna: Ez igen! A fazekascégbe került fiatalok közül ketten a családba tartoznak: az egyik a mester Ágnes lánya, a másik a veje, Jaszenovits Géza, aki benősült a családba. Munkáikat látva megállapítható: jó kezekbe került a Steig família népművész “stafétabotja”. — Ivott-e annyi jó szekszárdi bort, mint ahány féle kancsót készített a kedvelt nedűhöz? — kérdeztük a jókedvű fazekast. — Nem a mennyiség a fontos — kezdte, majd egyik legszebb zöld korsójára vésett mondókájával folytatta: — “A szekszárdi bikavér, Orvossághál többet ér, Aki isza, hóttig él!” Jónás Miklós
