Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-01 / 1. szám
18. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, January 1, 1973 A repülőgépek tervezésekor elsőrendű követelmény a repülési biztonság, de nagy gondot fordítanak arra is, hogy az utastérben és a pilótafülkében a hőmérséklet és a légnyomás megfelelő legyen, és ne haladja meg az előirt mértéket a zaj és a vibráció (a gép rázkódása) sem. Jóllehet a légitársaságok mindent elkövetnek, hogy az utazás kényelmes legyen és biztosítsa az utasok jó közérzetét, annak senki sem tudja elejét venni, hogy a repülés során némely ember ne szenvedjen enyhébb vagy súlyosabb ártalmakat. A repüléssel kapcsolatos leggyakoribb ártalom a félelem és. a szorongás. Ez leginkább azokat fenyegeti, akik még nem ültek repülőgépen. Ez persze nem jelenti azt, hogy minél többet repül valaki, annál kevésbé vesz erőt rajta a félelem, mert vannak olyan emberek, akik sokat repülnek, mégis minden alkalommal görcsösen kapaszkodnak az ülés karfájába, és vannak olyan “újoncok” is, akik ügyet sem vetnek a repülésre, sőt egyenest élvezik azt. A félelem, a szorongás kialakulásában a körülményeknek lehet döntő szerepük. A félelem és a szorongás rendszerint már a repülés napját megelőzően szokott jelentkezni, s a repülés napján és közvetlenül az indulás előtt a legerősebb. Kialakulásában mindenképp szerepe van az “utazási láz”-nak, amely az emberek java részét elfogja, ha utazásra kerül sor. Az útra való felkészülés, a csomagolás és a vele járó gond (mit és hová csomagoljunk, nem marad-e otthon valami stb.), a repülőtérre utazás bonyodalmai (nehéz a bőrönd, idejében érkezünk-e ki stb.), a repülőtéri formaságok intézése és a gép indulásával kapcsolatos esetleges küllemetlenségek (indul a gép, nem indul a gép, van-e és ha van, mekkora a késés stb.) mind izgatottságra, idegességre vezethetnek, és ebben a “felajzott” állapotban az ember hajlamosabb a félelemre. A repülőuttal kapcsolatos félelem elsősorban halálfélelem :életét féltve az ember mihamarább szeretne túl lenni az utón. Meg kell állapítanunk, hogy a több közlekedési eszközön bekövetkező balesethez képest nagyon kevés a repülőgépszerenesétlenség, de ha ilyesmi bekövetkezik, ez leginkább a fel- és leszállás során történik. Ezért a félős ember főként ekkor van “görcsös” állapotban, de ugyanakkor itt a legerősebb az életösztöne is: bízik abban, hogy a balesetet —a viszonylag kis UTAZÁSI “LÁZ” VAGY FÉLELEM . Ki utazhat repülőgépen? magasság miatt — ép bőrrel ússza meg. Természetesen az ember az egész ut alatt félhet, nagy magasságban azonban némi beletörődés lesz úrrá az emberen: tudja, hogy az itt bekövetkező balesetet túlélni nem lehet. A félelem és a szorongás — amint már volt róla szó — minden emberben kialakulhat a repülés előtt vagy alatt, leginkább azonban a szív-, a keringési és az érrendszeri betegségekben szenvedőket fenyegeti veszély általuk. A félelem megnöveli a percenkénti szívösszehúzódások számát és a vérnyomást, hatására a légzés kapkodóvá válhat, és az ember megizzadhat, nem egy esetben hideg veríték lepi el az arcát és a tenyerét. Mindezeknek a nem kívánatos szervezeti reakcióknak a kialakulását a hozzátartozók (esetleg a kezelőorvos) megnyugtató szavai, illetőleg az orvos rendelte gyógyszerek megakadá ly ózhatják, vagy legalábbis számottevően csökkenthetik. Olyan példákat is ismerünk, amelyekben az utas nem az életéért izgul, nem a katasztrófától fél ,hanem NEM FONTOS, DE ÉRDEKES Befellegzett a világhírű olasz makaróninak. Ma már az olaszok is amerikai spagettit esznek — irta a Spiegel. — Az olasz piacot lépésről lépésre elhódítja a külföldi tőke, élén az amerikaiakkal, akik a legtöbb pénzt fektetik be Itáliában. * * * Európa leghosszabb hidját, a svéd szárazföldet Öland szigetével összekötő építményt, az elmúlt héten adta át rendeltetésének a svéd trónörökös. A most felavatott hid G070 méter hosszú, egyik szakasza 40 méter magasra ivei, hogy a legnagyobb tengerjárók is átjuthassanak alatta. A hidat több mint 4 és fél évig építették és 135 millió svéd koronába került. • Kétféle jég van a Marson állítja B. Murray, a californiai műszaki egyetem munkatársa, a Mariner tipusu amerikai űrhajó készítette fényképfelvételek alapján. Szerinte az egyik jég vízből képződött, a másik széndioxidgázból. • A párisi tűzoltók a legújabb statisztikák szerint az elmúlt évben 179 macskát és 36 madarat mentettek ki a lángok közül, 125 macskát és kutyát húztak ki kutakból és csatornákból. Foglyul ejtettek hét szökött hüllőt és 35 elszabadult majmot. Az állatbarát testület tagjai mellékesen 10,364 tüzet is eloltottak. • A néhány éven át Görögországban működő Bundzsák Dezső, a Vasas egykori huszonötszörös válogatott fedezete lett az élvonalba visszakerült Szeged edzője. Bemutatkozása váratlan sikert hozott, hiszen a Tisza-partiak a Népstadionban raboltak pontot a Ferencvárostól. Megalakulásának hetvenöt éves jubileumát ünnepelte a Műegyetemi Atlétikai és Football Club. Az ünnepélyes alkalomra kiállítás nyílt meg a Műegyetem aulájában, és díszközgyűlésen emlékeztek meg a jubileumról. — Az olasz főiskolákon megkezdik a kínai nyelv oktatását. Az oktatás egyelőre kísérleti alapon folyik három főiskolán. "ÉLT 26 ÉVET"... “Elhunyt 34 éves korában, élt 26 évet” — ezt a gyászjelentést adta ki családja Miguel Martinez, a spanyol Atlético Madrid egykori sztárjának halálakor. Martinez csapata dél-amerikai portyája során 1964-ben egy montevideói mérkőzésen fejsérülést szenvedett, majd nemsokkal később szállodai szobájában összeesett. Azóta 8 éve nem nyerte többé vissza eszméletét. Az uruguayi fővárosból egy madridi kórházba szállították, ahol haláláig intravénásán táplálták. Az elmúlt héten bekövetkezett halálának közvetlen okaként az orvosok vese-elégtelenséget állapítottak meg. Nem sokaki azután, hogy Martinez nyolc éves “halálálma” megkezdődött, fia született, akit már nem ismerhetett meg. attól, hogy a repülés során kellemetlen émelygés, hányinger támadja meg, amely végül is hányásra készteti őt, szüksége lesz a “zacskó”-ra, és “mit szól majd a többi utas” ... Itt tehát egy előzetes szégyenérzet a félelem okozója. Amig azonban a ihalálfélemet a repülést megelőzően és alatta is állandóan érezhetik, a “zacskó”-tól való félelem általában csak a repülőgép fel- és leszállása idején támad. (Akik sokat utaztak repülőgépen, elmondhatják, hogy általában sima, zavartalan az utazás. A legnagyobb ritkaság hogy valaki hány vagy rosszul van.) A repüléstől való félelmet a legtöbben úgy szüntetik meg, hogy elterelik a figyelmüket a repülésről olvasnak, beszélgetnek. A repülés során a légnyomás megváltozása is hat szervezetünkre. A légnyomás rendszeresen a tengerszint feletti magasság függvénye: minél magasabbra megyünk, annál kisebb a légnyomás. Az első jel, ami a megváltozott levegőnyomást mutatja — a fül eldugulása. Ez azért következik be, mert száj üregünkben és a középfülben (a dobüregben) levő levegőnyomás egyensúlya megbomlik. A legmodernebb repülőgépeken, a legtökéletesebb zajszigetelés és rázkódáscsillapitás ellenére is van némi zaj és rázkódás. A zaj és a vibráció többféle ártalmat okozhat: közülük a vérnyomás növelését említjük meg, ami elsősorban a magas vérnyomásu emberek számára kedvezőtlen. A félelem, a szorongás, a gyorsulás és a fékezés, a fel- és leszálláskor bekövetkező nyomásváltozás, a zaj és a vibráció egyenként és együttesen légifoetegségre vezethet. Ennek jellemző tünetei: a szédülés, a hányinger, a hányás, de olykor a gyengeség vagy a hasmenés is. A légibetegséget a repülőgép mozgása, — re több síkjában történő mozgása — is okozhatja, de a kialakulását segítheti a meleg, az étkezés, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a láz is. Minthogy azonban lelki okok is előidézhetik, az, aki tudja magáról, hogy gépkocsiban vagy hajón is rendszeresen rosszul érzi magát, ne üljön repülőre, vagy vessen előre számot a várható következményekkel. Ma már vannak olyan gyógyszerek, amelyek kel a légibetegséget okozó elsődleges tüneteket, illetőleg a rájuk való érzékenységünket számottevően csökkenthetjük. Végül meg kell említenünk, hogy a repülés — különösen a földrészek közötti repülés — megbonthatja az ember megszokott napi ritmusát (a 24 órás vagy biológiai ritmust). Akár a Föld forgásával egyező, akár vele ellentétes irányban repül a gép, több óra után olyan helyzetbe kerülhet az utas, hogy a felszállás óta mindössze néhány óra telt el, és a célállomásra mégis más időpontban érkezik, mint az a szervezet számára “természetes” volna. Lehet olyan a repülőút, hogy az ember reggel 8 órakor indul, és ötórás repülés után helyi idő szerint este 10 órakor érkezik meg, tehát a valós idő a vacsora ideje, miközben a gyomor csak delet “harangoz” ! Ha a napi ritmus megbomlik, a szervezet rendes működése mindaddig nem áll helyre, amig az ember nem alkalmazkodik az uj környezethez. Ehhez — a mérések szerint — általában hét napra van szükség. A napi ritmus megváltozása elsősorban a cukorbajos, a fekélybeteg, az epilepsziás és némely szívbeteg emberben okoz zavarokat. A cukorbajos embert az a veszély fenyegeti, hogy nem a megszokott időpontban veszi be a vércukor tabletát, vagy adja be magának az inzulininjekciót, s ez a vércukortartalom túlzott csökkenésére vezethet, ami eszméletvesztését is okozhatja. Milyen betegnek nem ajánlatos repülőgépre ülni? Mindenekelőtt azoknak, akiknek gyakori és nagy fájdalommal járó szivkoszoruér-betegségük, súlyos szivritmuszavaruk, akiknek fertőző betegségük és nagy lázuk van, de azok is kérjék ki kezelőorvosu véleményét, akiknek heveny gyomorbélrendszeri betegségük, egyensulyérzési zavaruk, vérszegénységük, vagy súlyos magasvérnyomásuk van. A repülésnek nem akadálya az életkor. A 60-74 éves hivatásos pilóták baleseti kockázata alig különbözik a 30-59 évesekétől, és kedvezőbb, mint a 18-29 év közötti korcsoporté. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az idős emberek is jól viselik el a repülést. Dr. Farkas Andor Terjessze lapunkat'
