Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

1973-02-22 / 8. szám

e. oid*i TÁRSADALMUNK: MEG LEHET-E ÁLLÍTANI AZ ELSŐ ÍZBEN BŰNÖZŐT A LEJTŐN? BOSTON — Az elmúlt jú­nius egy forró északéján Pat Green elvesztette uralmát kis Volkswagenje felett és egy kanyarban majdnem elütött két nőt. Mindketten rendőrfe­leségek voltak. Férjeik azon­nal letartóztatták Pat-et, ve­szélyes vezetés, támadás és testi sértés vádjával. A 19 éves Pat egyetlen börtönben töltött éjszakáján meg volt győződve, hogy tárgyalása lesz, elitélik és börtönbe kül­dik. De nem igy történt. Még tárgyalásra sem került sor. Közbelépett egy uj szerve­zet, a Boston Court Resources Project és ajánlatot tett Pat­­nek, amit ő boldogan elfoga­dott. Tárgyalás előtt adott Csak röviden Évente 20 millió békára van szükség az amerikai or­vosok és biológusok egyete­mi képzésében — azonban eddig ismeretlen ok miatt pusztulnak a kísérleti álla­tok. A béka-hiány súlyos gon­dokat okoz az orvosképzés­ben. • A jógázók világszervezete felhívással fordult “minden békeszerető’’ emberhez: vé­gezzék gyakorlataikat napon­ta. A jógázás olyan kiegyen­súlyozottságot kölcsönöz, — aminek következtében min­denki szeretni fogja feleba­rátját, s agresszivitásukat elhagyják. • PÁRIS — A február 26-án kezdődő békekonferencián az Egyesült Államokat Rogers külügyminiszter fogja képvi­selni. Érdekes, hogy 1954-ben ugyanezen céllal tartott kon­ferencia Eisenhower erősza­kos k ü 1 ü g y miniszterének, Dullesnek az ellenállása mi­att eredmény nélkül végző­dött. • LOS ANGELES — Joyce Williams 23 éves színésznő a bíróságon megismételte vád­ját Alan Granston szenátor fia, Robin Granston ellen. Az­zal vádolja a 25 éves Crans­­tont, hogy kábítószert adott be neki, amely részleges bé­nulást okozott. A védelem azt állítja, hogy a színésznő rend­szeres kábitószerélvező volt. • ALAMEDA, Calif. — A le­zuhant katonai repülőgép ál­tal megsemmisített bérház romjai alól 16 halottat húz­tak ki a mentők. neki 90 nap próbaidőt. Szerez­tek neki munkát egy benzin­állomáson és kapott vigasz­taló és gyógyító hatású jó könyveket, miket el is olva­sott. Visszairatkozott a High­­schoolba is. 90 nap elteltével tisztán állott ,mintha sosem lett volna vádolva. Azóta sem került bajba. Nem is akar. Pat Green egyik haszon­­élvezője volt annak az uj pro­gramnak, mely helyébe lépne a tradicionális “tárgyalás és büntetés” módszernek és me­lyet tárgyalás előtti próba­időnek neveznek. Ez abból áll, hogy a még büntetlen elő­­életüeket ne tegyék börtönbe, mert igen sok biró vélemé­nye szerint a börtönök a bű­nözésre nevelés melegágyai. Inkább még a tárgyalás előtt kapnak próbidőt és ha azt kiállják, mehetnek tovább, mint büntetlen előéletüek. Ha viszont a próbaidő alatt elkö­vetnek valamit, még mindig meg lehet tartani tárgyalá­sukat első bűncselekményük­ért is. A bíróság már régen külön­leges elbánásban részesítet­te a szellemileg visszamara­­dottakat. Most ezt kiterjesz­ti az eddig büntetlen előéletü­­ekre első törvényellenes csele­kedetük elkövetésénél. Ez a program még nincs elterjed­ve egész Amerikában, de mind nagyobb tért nyer, mert határozott eredményeket tud felmutatni. A munkaügyi Hi­vatal, mely munkát ad a tár­gyalás előtti próbaidősöknek, kimutatta, hogy legalább 70 százalékban a vádat el lehe­tett ejteni, mert a próbaidőt kiálották és az igy elbocsáj­­tottaknak csak 12 százalékát kellett letartóztatni újra egy éven belül. Amellett ez a program ol­csóbb is, mint a börtönbe zá­rás. A három hónapos idő­szak 1,000 dollárba kerül, mig ugyanennyi időt a börtönök­ben 1,500 dollár. Jellemző ezekre a tárgya­lás előtti próbaidőszervezetek­re, hogy, mint Bostonban is, önállóan és függetlenül mű­ködnek. Még az elfogott fiatalok is önkéntes jelentkezők a tár­gyalás előtti próbaidő vál­lalására. Akik velük beszél­nek és igyekeznek meggyőzni őket ennek a programnak elő­nyeiről, rendszerint volt bör­tönlakók. ök mondhatják: “Mi megértjük.” És saját jó útra tért életük példájával jobban meg tudják győzni a fiatalokat, kik első büntettük elkövetése után még nem ne­vezhetők bűnözőknek, mint azok, akik sosem bűnöztek, sosem voltak elitélve. Mr. Childs, aki egyik volt bör­tönlakóból megtért legjobb tanácsadója a programnak, mondja, hogy igyekszik meg­értetni “klienseivel”: saját ér­dekük, iha a jó útra térnek. Sokkal súlyosabb a kábító­szerek fiatal rabjainak esete. Ezek részére a program kü­lön központokat létesített Philadelphiában, Wilmington­­ban és Clevelandban. Ezek­nek ügyét legtöbbször tárgya­lásig viszik, de az ott mű­ködő tisztviselők szerint a bírák sokkal elnózőbbek és megbocsájtóbbak azokkal szemben, akik szerencsésen átestek a próbaidőn. Egy másik változata a pro­gramnak egészen fiatalkorú bűnözőkkel foglalkozik, akik még nem követtek el nagyon súlyos törvénysértést. Ezek­nek munka helyett rendsze­rint csak nevelést és tanácso­kat adnak. Ha még nem is tud túl sok eredményt felmutatni a Bos­­ton-program, de már eddig is éppen elég kezdeti bűnözőt téri tett a jó útra ahhoz, hogy kiérdemelje létjogosultságát. Itt van pld. Kevin McCarthy esete. Kevin ma 25 éves. Cél­talanul és unottan ment egy munkahelyről a másikra, mig végül is letartóztatták mari­juana használata miatt. Az első tárgyalás előtti pró­baidőt nem állta ki. A tárgya­lása után elitélték, de két év próbaidőt kapott. Letörve at­tól, hogy hiába próbált mun­kát kapni, visszament Boston­ba, próbaidejét ott töltötte, mint a program résztvevője. Ma egyik legsikeresebb ta­nácsadóként működik. “Úgy hangzik, mint egy tündérme­se, de nekem életcél és a leg­szebb valóság” — mondja Kevin. HUMOR Két milliomos bemegy az autószalonba, ahol Luxus Ca­­dillac-eket árulnak. Az egyik megkérdezi az eladót: — Mibe kerül a legújabb modell ? — Tízezer dollár. A texasi már nyúlna is a zsebébe, de a társa vissza­tartja: — Szó sincs róla, most raj­tam a sor. Te a konyakot fi­zeted ! • — Doktor ur már biztosan nem emlékszik rám. — Őszintén szólva . . . — Két évvel ezelőtt járt nálam, s azt mondta, marad­jak ágyban, amig újra nem jön. De azóta nem jött el. — És miért járkálunk? Miért járkálunk?! ORVOSI PROBLÉMA: Érdemes mghosszabbitani a gyógyíthatatlanok életét? MIAMI — Öt évvel ezelőtt kezdte meg Dr. Walter Sackett “méltósággal meg­halni” (Death with dignity) hadjáratát. Ma postájában tiz az egyhez arányban érkez­nek a levelek, melyek kedve­zően nyilatkoznak törvényja­vaslatáról, mely a mongoloid gyermekeknek és más, gyó­gyíthatatlan és elviselhetet­len fájdalmakat okozó beteg­ségekben szenvedőknek élet­megszüntető orvosságok ada­golását ajánlja. Dr Sackett szerint legalább 5 billió dol­lárt lehetne megtakarítani a következő 50 évben, ha a mongoloid gyermekeket csak hagynák meghalni tüdőgyul­ladásban, melyre egyébként is hajlamosak. Nemrég mondott beszédében a Miami-i orvos hangoztatta, hogy az állami kórházakban ápolt 1500 szel­lemileg visszamaradt beteg­nek 90 százalékát hagyni kel­lene meghalni. Néhány szülő erősen ellen­zi Sackett javaslatát, melyet az év első felében fog benyúj­tani a floridai törvényhozás­ba, más szülők viszont “ál­dásinak mondják. “Hosszú időbe és költséges orvosi kezelésbe került mind nekem, mind feleségemnek, mig hozzászoktunk a kis Ro­­binhoz” —- mondja egy apa, kinek mongoloid lánya ma 3 éves. “Bár kevés a valószínű­ség, hogy másik gyermekük is mongoloid lesz, de mégis rettegünk még a gondolattól is, hogy újra gyermekünk le­gyen.” “Nem látok semmi célt egy gyermek életében, aki képte­len bármilyen emberi meg­­nyitlakozásra és nem bán­nám, ha kislányom meghal­na” — mondja egy másik, Sackett törvényjavaslatát tá­mogató anya. Evvel szemben Marie Dec­ker, akinek mongoloid unoká­ja ma 11 éves, azt mondja, hogy naponta hálát ad Isten­nek, amiért van valakije, akit csodál és szeret. Mr és Mrs. Robert Norberg Miamiból szítén azt állítják, ha 9 éves mongoloid lányuk meg­halna, nagy veszteség lenne mindkettőj üknek. Dr. Sackett szerint nincs probléma, mert törvényja­vaslata szerint senki nem állna kényszer alatt. Ha meg akarja tartani mongoloid gyermekét, senki abban meg nem gátolja, de ha a szülők azt kérik: életben kell-e tar­taniuk mongoloid és gyógyít­hatatlan gyermeküket, felel­hesse azt a doktor: nem! NEM AKARNAK SOK GYERMEKET NEW YORK — A Gallup közvélemény kutató intézet legújabb jelentése szerint mind többen vesztik el hitü­ket abban, hogy a sokgyerme­kes család az ideális család. Az utolsó két évben a szüle­tések száma egyre csökkent és megközelíti a mélypontot. A megkérdezettek közül főleg a nőknél állt be nagy változás a feleletekben. Úgy­szintén a katolikusok sem favorizálják már olyan mér­tékben a nagy családot, mint még néhány éve. De beszél­jenek maguk a számok arról, hogy a lakosság hány száza­léka részesíti előnyben még mindig a 4 vagy több gyerme­ket. 1967 1973 Csök­kenés A lakosság általában 40 20 20 Férfiak 34 18 16 Nők 45 21 24 30 év alattiak 34 12 22 30-tól 49 évesig 40 22 18 50 éves kortól 42 24 18 Protestánsok 37 20 17 Katolikusok 50 23 27 Egyetemisták, főiskolások 34 12 22 Középiskolások40 19 21 színházban JOBB KÖZÉP LÁTCSÖVEK l / // WZMEROK/ 1 r^. ARUHATÁRBAN 1 itKAPHATOK %Si í/cÁarvfi Műsort, aszpirint tessék

Next

/
Thumbnails
Contents