Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

1973-02-15 / 7. szám

to. oldal MAGYAR HÍRADÓ A^AA^AA^AA^AA^AA^AA^AA^AA^AA^AA^A^A^AA^AA^4A^Aj^A4^AA^44^ti^44^Af44^AA^44^AA^4A^AA^AA^AA^AA^AA^AA^AA^AA^AA^AA^AA^A ATi A POROS AKTÁK MESÉLNEK: A GYILKOS HASZNA 12 KORONA (Folytatás) Ausztria elvesztette a háborút Napóle­onnal szemben. Az Oroszországgal és Po­roszországgal kötött békeszerződés értel­mében Napóleon Varsói Hercegség néven lengyel államot alapított saját alkotmány­nyal, hadsereggel. A wagrami győzelem után, 1809-ben Napóleon a Varsói Herceg­séghez csatolta azt a területet is, amelyet korábban Ausztria tartott megszállva. A hercegséghez tartozott Bemék faluja, Slab­­kowice is. Az elnyomott Lengyelországban a polgá­ri és kisnemesi otthonokban kialakult po­litikai vitafórumoknak, amelyek a nemze­ti öntudat ébrentartását tűzték ki célul, az lett az eredménye, hogy a lengyelek tö­megesen jelentkeztek a győztes Napóleon alapította hadseregbe, hogy hazájuk teljes felszabadításáért harcoljanak. Az alig 15 esztendős Bem József is e szellemben ne­velkedett és elhatározta, hogy otthagyja az iskolát, elmegy katonának. Apja bírót szeretett volna nevelni fiából, akit azonban nem vonzott a bírói talár, mert úgy érez­te, igazán csak Napóleon oldalán harcol­hat hazája felszabaditásáérdt, független­ségéért. A fiatal Bem 1809-ben a tüzériskola hall­gatója lett. Itt képezte magát a haditudo­mányokban. A varsói arzenál épületében működő iskolában mindössze 48 tiszt szá­mára volt hely, tehát csak a legrátermet­tebb fiataloknak sikerült bejutni az iskolá­ba. Bem a tüzériskolában nem lett hűtlen ko­rábbi kedvenc tantárgyaihoz, továbbra is érdeklődik a matematika és a haditechni­ka iránt. Roppant energiával tanulmányoz­za a tüzérség és a katonai mérnöki tudomá­nyokat és társai között a legkitűnőbb fel­készültségű. Hamarosan felfigyelnek rá parancsnokai. Életrajzírói feljegyezték ró­la, hogy nem elégedett meg az iskolai tan­anyaggal, esténként idegennyelvü szak-' könyveket tanulmányozott. - Parancsnokai elismerték fölényes tudását és 1810 áprili­sában, tizenhat éves korában, megkapja a hadnagyi rangot. A fiatal, jó felkészültségű tisztet a lo­vastüzérséghez osztják be. MacDonald had­testében résztvesz a Riga körüli harcok­ban, majd Gdansk — a már akkor is köz­ismert tengeri kikötő — védelméhez kül­dik. Bem számára a körülzárt Gdansk vé­delme, a hosszú ideig tartó ostrom rendkí­vül sok tapasztalat forrása lett. Napóleon az erődítményt francia és lengyel katonák­kal töltötte meg, hogy ezáltal sakkban tart­sa Poroszországot. Az iskolában elméleti­leg kitünően felkészült hadnagy itt adta első tanúbizonyságát határozottságának, önállóságának. A körülzárt Gdansk a hosz­­szu, heves harcok után, amikor a kiéhezett katonák már nem bírtak ellenállni a szün­telen támadásnak, kapitulálni kényszerült. 1813 tele rendkívül zord volt. Előbb a jég­torlaszokkal, a vastag jégpáncélokkal kel­lett vieskodniuk, majd a minden oldalról iájuk zuduló támadásokkal. Bem és tüzér­sége — a többször megkísérelt kitörésnél — rendkívüli erőfeszítéseket tett, amikor pedig bekövetkezett a visszavonulás, az utóvéd szerepét töltötte be. £*eaaayj» tácsapj» A lengyel katonák áldozatos harcának mégis meglett az eredménye, mert Napó­leon bukása után; 1815-ben, a bécsi kong­resszus hozzájárult ahhoz, hogy Lengyel­­ország saját alkotmánnyal és hadsereggel rendelkezzék. Mivel ezt a bécsi kongresszus hozta létre, Kongresszusi Királyságnak ne­vezték. Az ifjú Bem rögtön belépett a had­seregbe, azonban fegyelmezetlensége miatt — vagyis azért, mert nem értett egyet a fővezér brutális eszközeivel —, büntetés­ből egy kis faluba száműzik. A kényszer­tartózkodás egy eldugott fészekben és a szigorú felügyelet elvette Bem kedvét a to­vábbi katonai szolgálattól. Felmentését ké­ri. 1817 márciusában meg is kapja és apja birtokára vonul vissza. Bemék otthonában azonban megváltoz­tak a korábbi harmonikus életkörülmé­nyek. Anyja meghalt, apja újra megnősült. Mostohaanyja nem fogadta örömmel, az örökség, a vagyon miatt is viszály támadt közöttük. Bem mostohaanyja miatt apjá­val is összetűz. Ismét a katonai élet felé fordul. Ugyanaz év szeptemberébén már visszatér a had­seregbe. Idejét tanulással, csapatának ki­képzésével tölti. Piotr Bontemps, a tüzérség vezérkari fő­nöke figyel fel rá elsőnek, segédtisztjének nevezi ki, ezzel minden továbbtanulási le­hetőség megnyílik előtte, s megbízza, hogy előadásokat tartson a varsói tüzérségi is­kolában. A fiatal tüzértiszt figyelmét elsősorban a rakéta alkalmazása és tökéletesítése kö­ti le. Bem nemcsak elméletben foglalkozott a modern haditechnika vívmányaival, ha­nem laboratóriumában kísérletezik is. 1819 áprilisában kísérletezés köziben robbanás keletkezik a laboratóriumában és majdnem életét veszti. Bem arcán örökre ottmarad­nak az égési sebek nyomai. De ez sem vet­te el kedvét a további kísérletező munká­jától. A hosszú, fáradságos kísérletezés ered­ményeit tudományos munkában foglalta össze. Most már azok figyelme is feléje irá­nyult, akik eddig nem hittek Bem kísérle­teiben. A lengyel hadseregben ezután nem­sokára bevezették a rakétavető ui alakula­tát. Az 1820-as években a hazafias lengyel if­júság egyre kinzóbbnak érezte a cári el­nyomást. A. fiatal katonatisztek soraiban is egyre merészebben bontakoztak ki az összeesküvés szálai. Lukasinski megszerve­zi a Nemzeti Hazafias Társaságot. Célja az volt, hogy erőszakkal döntsék meg a cár uralmát és a látszat-szabadság helyett nem­zeti függetlenséget harcolnának ki a len­gyel népnek. Bem Józsefet is a hazáján va­ló segíteni akarás vitte a Lukasinski-féle összeesküvésbe. A cári rendőrség az össze­esküvés szálait hamar felgöngyölítette. — Bem Józsefet is elfogták, tiszti rangjától megfosztották és egyévi börtönre ítélték. Kiszabadulása után egy kis faluban élt, szigorú rendőri felügyelet alatt. Később, amikor áthelyezték, engedély nélkül, titok­ban be-berándult Varsóba. A fiatal, heves vérü, könnyen indulatba jövő Bemnek egy­szer becsületbeli ügye támadt. Az akkori szokásnak megfelelően párbajt vívtak, s el­lenfele belehalt a párbajba. A bonyodalmak arra kényszeritették Be­met, hogy otthagyja a katonaságot és Ga­líciába menjen. Az egyik leggazdagabb lengyel mágnás, Potocki egyik birtokának intézője lett. Az egykori tüzértiszt a föld­művelés gépesítésével és műszaki tudomá­nyokkal foglalkozott. Lvovban 1828-ban a gőzgépekről irt munkája a műszaki embe­rek kézikönyve lett. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents