Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

1973-02-15 / 7. szám

8. oldal TELLER EDE ATOMHÁBORÚJA Irta: SÁGI PÁL Teller Ede, a magyar atomfizikus, az atom­bomba egyik feltalálója Thailand kérésére azzal a tervvel foglalkozik, hogy a Kra-szorosnál csa­tornát vág a tengerbe. A szá­mítás szerint mindössze 500,000 dollárba kerül és 6 hónap alatt kész. Azért olcsó és azért gyors, mert atomrobbantással csinál­nák meg. Lehet, hogy mire ezt az Írást kinyomtatják, már megegyeztek. Lehet, hogy ad­digra egész Amerika teli lesz az irányított jajveszékeléssel: Teller jön az atombombájával s ^szennyezi a világot, rászabadítja az emberiség­be a rádioaktiv sugárzást. Máshol is, de különö­sen és hangsúlyozottan Amerikában “divatos” té­ma a környezet szennyeződésének problémája. Itt Amerikában hivatalok, szervezetek, bizott­ságok fölösszámbn foglalkoznak vele, roppant ármával, rengeteg vitával és kevés eredménnyel. Néha olyan ötletek vetődnek fel, hogy az egy­szerű ember azt hiszi magáról: nem józan, rosz­­szul érti, amit mások mondanak. Én például úgy SÁGI PÁL A nemzetközi pénzpiacon megint vitustáncot járnak a dollár körül. Ezúttal nemcsak a speku­lánsok, az alkalmi pénzváltók, hanem az olajmil­liomos arabok, a nemzetközi bankárok és a nagy­­vállalatok is segítenek a dollár értékének a le­rontásában, részint gyors haszon reményében, ré­szint önvédelemből. Teljesen mindegy az ok, az uj sffenziva a dollár vásárlóereje ellen még jobban iláássa az amerikai egyensúlyt a nemzetközi pia­­són. 1972-ben hat és félbillió dollárral keveseb­bet adtunk el külföldön, mint amennyit vásárol­unk. Ehhez a deficithez nagyban hozzájárultak íz amerikai turisták, akik rekordöszegeket köl­nitek a világ minden részében. A Nixon admi­­lisztráció egyik fő gondja lesz nemzetközi part­iereinket rávenni arra, hogy szabadabb teret en­gedjenek az amerikai áruknak. Főleg Japán és -íyugat-Németország segítsége szükséges az uj nllárkrizis megelőzésére . . . Még néhány nap és Párisban uj konferencia cezdődik a végleges vietnami békeszerződés ki­­iolgozására. Az érdekelt nagyhatalmak tudatá­én vannak annak, hogy a békediktátumok kor­­zaka lejárt. Csak nemzetközi együttműködés és óakarat biztosíthatja a tartós békét. Az Egye­­ült Államok nem vállalhatja egyedül a felelős­éget, csak nemzetközi garanciával lehet a fegy­­erszünetet átcserélni tartós békére . . . Nixon elnök második négy éve a belföldi fron­­on nem ígérkezik harmonikusnak. Az adminiszt­­■áció bizonyos tekintetben tulment a határon a akarékosságban. Olyan csökkentések történtek, melyek érzékenyen érintik a kongresszus érdek­­őreit. A demokrata többség sok borsot fog törni z adminisztráció orra alá. Mint mindig, a tör­­ínyhozók és a Fehér Ház közötti harcából az iófizető polgárok húzzák a rövidebbet. A Stennis szenátor elleni rablótámadás nyo­­lán támadt felháborodás kezd lecsendesedni és gy látszik, minden marad a régiben. Az uton­­lók még vakmerőbbek, mint valaha és az áldo­­itok száma uj rekordot jelent a bűnözés törté­­etében. Amig fővárosunk, csakúgy mint New ork, Cleveland, Chicago, Detroit és Los Ange­­s szabad vadászterülete az emberi fenevadak • ük, ne várjunk javulást a statisztikában. értem, hogy Lindsay newyorki polgármester és a rock muzsikára tábori szexezést rendező hippik és yippik le akarják szállítani Amerikát az au­tóról és biciklire akarják ültetni. Persze ütődött vagyok, ha ezt nem értem: miért gyártson a vi­lág első autóipara autókat, gyártson biciklit és szekeret, járjon biciklin és szekéren, az autógyár­tást és az autón-járást engedje át a Szovjetunió­nak. Teller Ede nem. magamfajta tréfás ember. — Szembenéz a tényekkel. Egy tudományos folyó­iratban tudóshoz illő komolysággal fejtette ki vé­leményét arról a problémáról, amibe beletartozik a thailandi csatornarobbantás terve is. Sokan azt mondják, hogy az atomenergia békés célokra va­ló felhasználása is nagyfokú rádioáktiv sugárzást okoz, ami minden más szennyeződésnél veszé­lyesebb. Teller Ede szerint azonban a nukleáris energia felhasználásának több a jó, mint a rossz oldala. A rádioaktiv sugárzás ellen már most is tudunk védekezni és a védekezést nagy mérték­ben fokozni is tudjuk. Nem is a sugárzástól félti az életünket, hanem, elsősorban a szemmel nem látható, parányi élő szervezetektől, a baktériumoktól és a vegyi anya­goktól. Ezért a nukleáris energia-termelés hive. Ha a villanyáram termelését atomreaktorok veszik át és az áram elég olcsó lesz, teljesen áttér­hetünk a villanyfütésre. Ez megszabadít bennün­ket a szén és az olaj elégéséből származó szeny­­nyeződéstől és amit már én teszek hozzá: nem kell például már kora ősszel hivatalos nyiatkoza­­tokkal rémitgetni a nagyváros lakóit, hogy télre nem lesz elég villany a fűtéshez, nyárra nem lesz elég villany a hűtéshez. Teller azt mondja, a köz­lekedést is átalakíthatjuk villanyerőre. A mai piszkos vasgyártás helyett pedig tiszta gyártási módszerekkel termelhetünk alumíniumot. Az atomenergia révén egyre tisztább lesz a környe­zetünk. Igaz, hogy a tisztasággal együtt növe­kedni fog a rádioaktiv sugárzás is, ezt azonban megfelelő óvintézkedésekkel korlátok közé lehet szorítani. Az atomenergia azonban nemcsak elektromos árammá átalakítva szolgálhatja az emberiséget, — folytatja a professzor. Nukleáris robbantások­kal közvetve más energiákat is kihasználhatunk. Egyik a földgáz. Ennek óriási előnye, hogy alig van benne kén és ezért az egyik legtisztább ké­miai üzemanyag. A ma ismert forrásokon kívül egyelőre hozzáférhetetlen helyeken évtizedekre elegendő természetes gáz található az Egyesült Államok területén. Ha sokszáz méter mélység­ben atombombát robbantanánk, ez meglazítaná a kőzetet és a törmeléken keresztül szivárogni kez­dene a gáz a föld felszínére. De a földgáz felhasználását másként is tudjuk fokozni — állítja Teller és valósággal technikai kalandregénybe kalauzol bennünket. Technikai kalandregénybe: Amerika gazdasági jövőjének helyes útjára. Teller Ede úgy mondja, hogy atomrobbantásokkal óriási földalatti üregeket is lehetne vágni és azokban tartalékolni a földgázt. Azonfelül hajókon szállított, mélyre hütött csepp­folyós gázt is lehetne üregekbe tölteni. A sok­száz méteres mélységben az ilyen “fagyasztott gáz” felmelegszik és újra gáznemüvé változik. Az atombomba békés felhasználásának más le­hetőségeiről is ir. A Föld mélyében jelentős hő­források vannak, például az Egyesült Államok Csendes-óceáni partvidékén, ahol sok a kialudt vulkán, hatalmas hőtartalékok rekedtek meg a föld felszíne alatt. A meleg kőzeteket atomrob­bant? ssal hozzáférhetővé tehetjük Hideg vizet kell pumpálni a m iybe, ahonnan elmek «redve, gőz formájában áramlana vissza a felszínre. Meg­felelő biztonsági rendszabályokkal megakadályoz­ható ,hogy az atomrobbantás színhelyéről rádio­aktiv sugárzás hagyja el a gigászi méretű hőki­cserélő rendszert. Hát az úgynevezett “civilizációs hulladék”, — ahogy mostanában az ipari és háztartási szeme­tet emlegetik ? Teller Ede erre a kérdésre is fe­lel. A szilárd kőzetbe vágott többszáz méter mély­ben lévő üregekbe mindenféle szemetet be lehet sülllyesztni, beleértve a cseppfolyóst is. Az üre­gek azokat az anyagokat is befogadnák, amiktől a legjobban félünk: az atomreaktorok sugárzó hul­­ladókanyagait. Ha a szemétlerakodó telepeket ezer méter mélységben létesítjük, akkor egymil­lió évig sem okoz zavart a szemét, a sugárzó anyag. Az emberiség robbanásszerű szaporodásával egyre nehezebb megoldani az élelmiszer - ellátás problémáját. Jajveszékelés helyett mit lehet ten­ni? Teller professzor erre a kérdésre is választ ad. A túlnépesedett Földet csak az mentheti meg az éhínségtől, ha több élelmiszert produkálunk. Az élelmiszer termeléshez nagyarányú mezőgaz­daság ,a mezőgazdasághoz pedig rengeteg viz kell. A földalatti robbantások üregeiben mérhe­tetlen mennyiségű vizet tárolhatunk. A sós vi­zet a mélyben a Föld belső melegével lehet desz­tillálni. Harsog a jajgatok kórusa, hogy az élelmiszer­­hiány és a környezet szennyezése az emberiség életét fenyegeti. Teller Ede az atombombát ajánl­ja gyógyszernek. Nem könnyű a dolga. Az atom­energia felhasználását elsősorban egy előítélet gátolja, a második világháború végén ledobott két atombomba emléke kisért. Ezért sokan hal­lani sem akarnak atomrobbantásról. Közben meg­feledkeznek valamiről. A világ legfejlettebb tech­nikai állama a Szovjetuniótól vesz földgázt. Ame­rikának már az idei télre sincs elég olaja üzem­anyagnak és ha — tegyük fel — hirtelen kitörne gy háború, nincs amivl hadianyagot és a had­erőt szállítani lehet. Teller Ede békés atomhá­borút hirdet. Ha Amerikát akármilyen célú cso­port is süketté teszi, az Egyesült Államok köny­­nyen gazdaságának és politikai világhatalmának Waterloojához érkezett. FALU TAMÁS: KI A KÖLTŐ? Költő az, aki azt mondja ki, amit még nem mondott ki előtte senki. Költő az, aki azt mondja ki, amit már kimond­ták előtte, de ezt újjá teszi a maga teremtette formával. Költő-e az, aki azt zengi, amit már sokan el­zengtek előtte, s ehhez is csak elavult formát talál? Költő ez is. ők maguk állítják, ők pedig sokan vannak. Ki a költő? Költő, régi megállapítás szerint az, aki rímek­ben fejezi ki gondolatait. Ma azonban már a szabad vers, a prózavers korát éljük. Ha tehát egy prózavers-költő véletlenül rimes müvet alkot, vers ez? Ez nem vers, hanem próza. Minden kezdet nehéz. Régi igazság ez, de csak a könnyű faj súlyúak közé tartozó. Mert lehet újrakezdeni, akár száz­szor is. Példát mutatnak erre a kezdő költők, akik addig kezdenek, mig csak pártfogóra nem talál­nak egy szerkesztőségben. Valóban nem a kezdet nehéz, hanem a befeje­zés. Mert a befejezéshez hely kell. Hely pedig nincs. A legtöbb költő nem is végez, csak egyszerűen 'tűnik.

Next

/
Thumbnails
Contents