Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

1973-02-08 / 6. szám

6. okki ALGÉRIA RIPORT: A XX. SZÁZAD NOMÁDJAI Nemrég tért vissza Bel­giumba egy etnográfiai expe­díció, amely Algéria észak­­nyugati részén lakó tubu ne­vű nomád törzs életét tanul­mányozta. Az expedíció tag­jai a Tanera-sikságon talál­koztak az első tuareg nomád törzzsel, a tubu törzs távoli rokonaival. Bilma a Tanera-sikság leg­nagyobb oázisa, amelyet ka­­ravánutak kereszteznek. Az oázison sólelőihelyek vannak, ezért a tubu törzs tagjai is megfordulnak itt, hogy ugyan csak sóeladás céljából hosszú vándoruton jussanak el Fe­­kete-Afrika dél-keleti részé­ben levő kereskedelmi közpon­tokba. Az expedíció tagjai Bilmá­­ban vertek sátrat, majd be­várták a segítségükre érke­ző két repülőgépet. Érdeklő­déssel várták, hogyan reagál­nak a nomádok a repülőgépek megjelenésekor. A tubuk arckifejezésén nem volt félelem tapasztalható, in­kább csodálkozás és kíván­csiság látszott rajtuk. A tubu nők még mai szem­mel nézve is nagyon szépek. J. Carrol Naish a kiváló film­színész, aki egy tucat külön­böző dialektusban törte az angol nyelvet, 73 éves korá­ban meghalt. 250 filmben ala­kított olasz, mexikói, hindu, spanyol karakterekeit. Vékony, hajlékony alakjukat még 50-60 éves korukban is megőrzik (bár korukat nehéz megállapítani, mert az idő múlását a nap mozgásából számítják ki.) A kutatócsoport tagjai a fő súlyt a táplálkozás megfi­gyelésére fektették. A táp­lálkozás szegényes. Reggeli: füvekből készült tea, ebéd: 2-3 szem datolya, este egy marék köles, amelyhez néha pálmaolajat tesznek és mor­zsolt gyökerekből mártást ké­szítenek hozzá. Miután éh­ségüket csillapították, felöl­­tik teveszőrből készített ru­házatukat, felveszik szalmá­ból készült cipőjüket, száju­kat, orrukat letakarják és rö­vid pihenő után újból hosszú útra indulnak, amely alatt ke­gyetlen széllel, hideg esték­kel találkoznak. A törzs legnagyobb ünnepe a fiugyerek születése. Pihe-Sokan házasodnak Lengyelországban VARSÓ — Lengyelország­ban még egyetlen hónapban sem kötöttek annyi házassá­got, mint a múlt december­ben. Varsóban csupán a köz­ponti házasságkötő teremben, a háromnapos karácsony alatt 120 alkalommal csendült fel a nászinduló. E reprezentatív termet egyébként már októ­berben az év végéig lefoglal­ták a jegyespárok . . . A havi házasságkötési csúcs évi rekorddal is párosul. 1965- ben 200 ezer, 1970-ben 280 ezer, az idén pedig várhatóan 310 ezer házasságot kötnek Lengyelországban, ahol a bol­dogító igent kimondók négy­ötöde 30 éven aluli. A mostani esküvői láz az 50-es évek elején jött demog­ráfiai hullám következménye, amely — várhatóan — 1980- ban 400 ezer jegyespár frigy­re lépésével tetőződik. A 20-29 éves lengyel fia­talok száma az 1965. évi 4.1 millióról 1980-ra 6. 8 millióra gyarapszik. A decemberi esküvői csúcs­ban a népszokások is közre­játszanak. A hagyomány sze­rint ugyanis csak az “R” be­tűs hónapokban — lengyelül március, junius, augusztus, szeptember, október és decem­ber — kötött házasságok sze­rencsések. Ezért aztán Var­sóban novemberben mindösz­­sze 150 esküvőt tartottak. A hagyományokat, sajnos, nem igazolja a gyakorlat. A statisztikai adatok szerint ép­pen a decemberi házasságok közül végződik a legtöbb vá­lással . . . nés után az anyát és újszü­löttjét a legjobb tevére ülte­tik és a karaván folytatja út­ját. Ha útközben valamelyik teve ivadékot szül, három em­ber vele marad, a többi a ka­ravánnal megy. A nomád tubuk naponta 80 kilométert tesznek meg a for­ró, égető napsütésben. Fizi­kai kitartásuk rendkívüli. Amikor az expedíció tagjai még dzsipen is alig bírták az utat, addig a tubuk fel sem vették azt. A legnehezebb út­szakasz megtétele után le­folytatott pulzusvizsgálat szivrendellenességet vagy megterhelést nem mutatott ki. Az expedíció tagjai 400 véranalizist készítettek. Eze­ket visszaérkezésük után ana­lizálják. Talán nem soká nyil­vánvalóvá válik, hogy képes-é a mikroszkóp feltárni a tubuk fizikai és morális kitartásá­nak titkát. Árulkodó doboz KOPPENHÁGA — Egy most előkerült, bádog süte­ményesdoboz leplezett le az ország nyilvánossága előtt egy 1922-ben történt udvari botrányt Koppenhágában. A doboz tetején levő kép Fre­­derik trónörököst, Dánia ké­sőbbi királyát ábrázolja Olga görög hercegnő társaságában. Kettőjük eljegyzése már any­­nyira bizonyosnak látszott, hogy a süteménygyártó cégek sok hasonló dobozt gyártot­tak. Csakhogy — közben Frederick meggondolta ma­gát, és az udvar kívánsága el­lenére, Ingrid svéd hercegnőt választották, semmis itsék meg a dobozokat, helyeseb­ben : a képeket. Csupán egyetlen ilyen doboz “mene­kült meg” — és került most elő egy antikváriumi kiállítá­son. EURÓPA LEGHOSSZABB HÍDJA OELAND — “Ez a hid megmentett minket” — mondják egyes oelandiak. “Ez a hid megmérgezi az életün­ket” — jelentik ki más oe­­landi polgárok. Úgy! tűnik, semmi nincs, aminek minden­ki örül. Oeland svéd sziget, mint­egy száz kilométer hosszan, alig hat kilométer szélesség­ben húzódó sziget a Balti­­tenger délnyugati térségében. Nemrég ünnepélyesen felavat­ták a szárazföldről a szigetre, közigazgatásilag az ország legkisebb tartományába, veze­tő hidat, amely Európában a leghosszabb: 6070 méter, vagyis valamivel több, mint 4 mérföld. A huszonnégy tartomány legkisebbike, de a svéd szi­getek közül a második leg­nagyobb, állandó gazdasági gondokkal küzd, lakói már ré­gen a Svéd Királyság mosto­hagyermekeinek tekintik ma­gukat. A népesség jelentős ré­sze még a múlt században Amerikába vándorolt ki és a folyamat azóta sem szűnt meg, csak éppen az uticél lett sokkal közelebbi, a svéd szá­razföld. A hatóságok a hídtól nem utolsósorban azt remélik, hogy az a mintegy húszezer ember, aki még Oelandon ma­radt, most már nem is hagyja el a szigetet. Amikor kiderült, hogy az építkezés 135 millió koronába került, meglehető­sen nagy volt a felzúdulás or­szágszerte. Egy tekintélyes lap valóságos szenzációként tálalta szakértőjének azt a számítását, mely szerint ahat kilométeres hid árából pon­tosan százhúsz kilométeres első osztályú műutat lehetett volna létesíteni. Az oelandiak közül azok szidják a hidat, akik éppen a csendet, a nyugalmat szeret­ték szigetükben. Az országos átlagnál jóval szegényebben élő szigetlakok többsége vi­szont éppen ezért hálás a nemzeti ajándékért: a csen­det ugyanis a tudristák özön­­lése szüntette meg máris Oe­landon. Az első tapasztala­tok nyomán egymillió látoga­tót, vagyis negyed millió au­tót jósolnak 1973-ra. A svéd városokban falragaszok hir­detik a sziget Bergman-filmibe illő hangulatát, sajátos állat- és növényvilágát. “Éppen ezt teszik tönkre majd a látoga­tók és főleg autóik” mondják a szkeptikusok. De a hidpártiaknak a turis­tákon kivül is nyomós érveik vannak. A sziget eddig leg­nagyobb jövedelemforrása a konzervipar volt. Csakhogy az árut be kellett hajózni, majd hat kilométerrel odébb a zö­mét ki kellett raikni és vas­úton, gépkocsin tovább szál­lítani. Egy tonna eljuttatása a hazai címzetthez átlag hu­szonöt koronába került — most, a hid segítségével, egy koronáért megoldható. Ahol dolgoznak a nők TOKIÓ — A japán nők, úgy látszik, jobban érzik ma­gukat a munkahelyükön, mint otthon. Egy japán nagy­­vállalat megszavaztatta női alkalmazottait, akarják-e az ötnapos munkahetet, vagy sem? A szavazás eredménye megdöbbentő volt. A nők szí­vesebben dolgoznak a hiva­talban, mint otthon. Úgy tű­nik, a nők nem szeretik elég­gé a házimunkát, vagy a há­zastársukat. Megtalálták Abritust TÖRTÉHELMI aláírás SZÓFIA — “Herkules tisz­teletére, Antonius Pius és Lu­cius Verus egészségéért emel­ték ezen áldozati oltárt a ve­teránok, a római polgárok és a telepesek Abritus tábor­ban.” Ezzel a szöveggel került elő az időszámításunk szerin­ti 138-160 közötti évek egyik áldozati oltára a bulgáriai Razgrad mellett. A lelet hosz­­szu régészeti vitára tett pon­tot: a szakemberek ugyanis' évtizedek óta keresték a ró­mai kori Abritus városának helyét, minthogy a fennma­radt kevés feliratból csak a nevét tudták. Az áldozati ol­táron kivül talált tárgyakból most az is kiderült, hogy Ab­­ritus gazdag kereskedőváros volt, s részben helybeli trá­­kok, részben pedig romát te­lepesek lakták. William P. Rogers State Dept. feje és Nguyen Duy Trinh észak vietnami külügyminiszter Párisban aláírják a békeszerződést.

Next

/
Thumbnails
Contents