Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)

1972-08-17 / 33. szám

ERDÉLYI RIPORT: A IVIAROSVÁSÁRHELYI TELEKI-TÉKA "A Teleki Thékában kedvesen lehet elálmodni az alig kiállható, kedvetlen életet — írja János fiá­nak Bolyai Farkas, 1853-ban. — Tsak a belső szem előtt a külső nyissa fel például La Place Mechanique Celeste ... s több hasonlókban ezer évek gyönyöré­nek forrása van...” A marosvásárhelyi Teleki-téka ma is jó hely az elálmodásra. Még'annak a látogatónak is, akinek nincs érkezése felnyitni a könyveket, csak a gerin­cüket látja végtelen sorokban az üveg mögött a pol­cokon, vagy fedelüket, esetleg szétnyitott lapjukat a tárlókban. A’ könyvszekrények, a polcok rendje, beosztása semmit sem változott azóta, amióta Teleki Sámuel — aki 1739—1822-ig élt — megalapította. Egy teljes élet minden odaadásával 40 ezer kötetet gyűjtött össze Teleki Sámuel. Köztük hetven ősnyomtatványt, több unicumot és editio princepsct. Elgondolása kezdettől fogva ez volt: közkönyvtár legyen a Teleki­téka. A felvilágosodásnak ez a nagyszerű alakja hat évtizeden át ennek a célnak szentelte európai szintű műveltségét. Baselben, Utrechtben, Rotterdamban, Párisban, Bécsben tanult, nagy tudósokkal kötőit személyes barátságot, nagy könyvtárakat tanulmá­nyozott. Amikor 24 évesen hazatért, 1500 könyvet hozott magával, és hatalmas szorgalommal, hozzáértéssel kezdett a vásárhelyi téka megalapításához. Évekig lárgyalt híres építészekkel, hogy a református kollé­gium szomszédságában levő kastélya új szárnyát a többihez stúlusosan és könyvtárnak alkalmatosán készíttesse el. A század végére meg is épült a könyv­tár. Négykötetes katalógust, szervezeti szabályzatot készített Teleki Sámuel —, több volt, mint könyv­­gyűjtő: megszállottja a művelődésnek, mint annyi más erdélyi honfitársa. Az egyik XVI. századi ősnyomtatvány szerzője Galeotto Marzio; a másiké Terentius. Hallatlan E?,.. cldal ' ^ MAGYAR ÖRÖKSÉG: A BLASKOVICH KÚRIA A tápiószelei Blaskovich-kuria klasszicizált stí­lusú épülete 1966 óta állami múzeum. A család utol­só sarja, János, ekkor hagyományozta a műtárgy­gyűjteményt a Magyar Népköztársaságra. Nem kért érte semmit, csak hogy lakását megtarthassa, a gyűjteményt megmutathassa az érdeklődőknek és hogy halála után is maradjon együtt az egész. Egy év múlva, 1967-ben, 84 éves korában be is fejezte életét; ugyanebben az évben meghalt a leánya is. Az örökös, az állam, 800 ezer .forint költséggel rendbehozatta a viharvert kúriát és 600 ezer forint­ért jó utat épített a múzeumhoz. Némileg rendezték az anyagot és most az egész újra látható. A Blaskovich-gyűjtemény legeredetibb tárgyai a családi istálló szeme fényére, a hazai lótenyésztés büszkeségére, a Kincsemre emlékeztetnek. A Blas­kovich nevet nem a főispáni dédapa tettei, de a csodaló, a Kincsem tette híressé a nagyvilágban. Mégy év alatt ötvennégyszer futott a múlt szá­zad hetvenes éveiben és ötvennégyszer győzött Euró­pa versönyparipáival szemben. A csontváza Pesten van, a Mezőgazdasági Múzeumban. Ott vannak nyer­gei, szerszámai, a zsokéruhák. Mindenesetre sok pénzt hozott a boldog Blaskovich családnak. Mire a két fiú, György és János megszülettek, a Kincsem fénykora leáldozott, de egész kis kincset hordott össze gazdáinak. Ebből vették a századfordulón a kedves tápiószelei kúriát is. A két fiú szeretett utazni is, vadászni is; kedvel­te a lovat, a fegyveres cserkészést az északi hegyek­ben. De mindennel > job ban kedvelték a művészetet. MAGYAR HÍRADÓ rendben sorakoznak szakok szerint a természettudo­mányok és a társadalomtudományok, Mórus Tamás. U tópiájának 1518-as baseli kiadása, Rotterdami Erasmus könyve Hans Holbein illusztrációival; Jrancis Bacon összes művei latinul; Rousséau Con­­trat socialja, Voltaire Candid-je, Descartes Geomet­riája, Newton Philosophiae naturális principia mathematica-ja, Laplace, Kepler, Lavoisier egykori művei, Benjamin Franklin könyve az elektromos­sággal kapcsolatos megfigyeléseiről és kísérleteiről, Linné Természetrajza, XVII. és XVIII. századi technikai könyvek. Tizenegy kötet hatalmas, kézzel színezett térképmetszetekkel tele atlasz, amelyeket a XVII. században adtak ki Amszterdamban. És itt áll a Magyar Logicatska egyetlen létező példánya, "mellyel a kitsindedek számára írt Apát­­zai János, egy, a tudomány dolgában megkívántatott Tanáts-sal egyetemben”, nyomatott Gyulafehér­váron, 1654-ben. "Feyedet mynden kéth awagy három hétben megh mosassad eczer,..” — javasolja többek kö­zött a legrégibbi magyar nyelvű orvosi könyv szei­­zője; Csapó József, a Kis Gyermekek Isputáljában. Méliusz Juhász Péter Herbáriuma “az fáknak, fü­veknek nevekről, természetekről és hasznairól” tá­jékoztat. Korának legfrissebb tudományos eredmé­nyein imponáló frissességgel tartotta rajt szemét Teleki Sámuel. Meghozatta a külföldi akadémiák közleményeit. A pétervári akadémia 70 évnyi, XVIII. századi közleménye sorakozik itt 39 hatalmas kötet­ben, a Londoni Királyi Társaságé 32, a göttin- 41 kötetben. És ott áll a francia felvilágosodás ne­vezetes dokumentuma, a Diderot és D’Alambert szerkesztette 22 kötetes Enciklopédia ... Csakugyan kincsesbányája ez a tudományok történészeinek, nem csoda, hogy minden korban bel- és külföldről sereglettek ide az olvasók, a nagy műveltségű és nagyvonalú főúr könyvtárába. S persze hogy itt talált szellemi enyhülést Vá­sárhely két nagy fia is, a két Bolyai. Az ő kéziratai­kat is őrzi a könyvtár, éspedig Farkastól 5000, Já­nostól 13.000 kéziratot. Ma az ő nevüket is viseli a könyvtár, amely azóta 200 ezer kötetre bővítette a Telekitől örökölt 40 ezres állományt. Vmennvir** pénztárcájukból telt, összevásároltak a pesti pipakészítők és régiségkereskedők java porté­káját. Ezek nem kincsek, értékük nem vetekedhet kisebb Esterházy-gyűjteménnyel sem. Inkább a vá­lasztékos Ízlés és a magyar múlt titkai iránti érdek­lődés teszi vonzóvá. János emlékét — egyebek kö­zött — a falon függő két medvebőr is őrzi; Visken ejtette el a két hatalmas bundást. Györgyről többet tud meg a látogató. A vékonydongáju legény­ről festette a nagybányai iskola kitűnő mestere, Réti István 1910 körül egyik híres portréját. Értel­mes, rokonszenves arc. A lóversenyek és a művésze­ti árverések közönsége annakidején gyakran láthat­ta. De talán a bizalmas barátai tudták csak, mi mo­toszkál örökké a fejében. A Blaskovichok abban a korban éltek, amikor az emberek jobban hittek Jókai romantikájának, mint a geológusoknak és régészeknek. A Hunhal­mok alatt képzeletük gyersan felépítette a patak mentén a legendák Hunni-várát. Volt valami pén­zük, és feszült bennük a tettvágy— nagyot akartak alkotni... Hatvan évig ásták a Tápió vidékét és keresték ott Hunni-vár nyomait és Attila király sírját. Tápió­­szentmártonban közben rábukkantak a Nemzeti Mú­zeum egyik legnagyobb értékű honfoglalás előtti emlékére, a szkita aranyszarvasra. Találtak száz sírt, gazdag lelettel. De a céljuk a legendás hármas koporsó volt, amelyet a legenda szerint a Tisza tá­ján tettek a mélybe és a sírásókat a hunok halomra ölték: soha ne zavarhassa meg senki a nagy fejede­lem nyugalmát. És Blaskovichék mégis kutattak, amíg volt miből, és akkor is, amikor már alig vitte őket a sajgó lábuk és 650 forint volt a havi járadé­kuk. így gyűlt össze Tápiószele értékes régészeti anyaga. - ■■ ■* MEGKÖVESÜLT ARBORÉTUM TATABÁNYA. — Páratlan értékű lelőhelyre találtak Tatabánya-Kert' * ros határában az M—1-es gyors­­forgalmi út építésekor. A földmunkák közben fur­csa formájú, palás szerkezetű agyagrögöket emeltek ki, amelyeken különös rajzolatú mélyedések, lenyo­matok látszottak. Az egyik rajzolatos rögöt átadták a vértesszőlősi múzeumnak, ahonnan értesítették Skoflek István paleobotanikust. Kiderült, hogy a kertvárosi domb mélyebb rétegei megkövesült arbo­rétumot rejtenek. Meleg égövet kedvelő fenyők, pál­mák, páfrányok, babérfák leveleinek, ág- és törzs­részeinek csodálatosan ép lenyomatai maradtak meg a palás szerkezetű, homokos agyagban. Á nö­vénymaradványok egy szubtrópusi-trópusi átmeneti éghajlatra utalnak, ami mintegy 25—30 millió éve uralkodhatott Magyarország területén. Külön érde­kessége a lelőhelynek, hogy a lenyomatok rendkívüli sűrűségben rejlenek a rétegekben. Ez a tény heves lezajlású természeti katasztrófát sejtet, amikor a te­rületen vegetáló flóra rövid idő alatt pusztult el. A kövületek további vizsgálata új megfigyelésekkel gazdagíthatja még az ősföldrajzi, a paleobotanikai ismereteket. Thursday, August 17, 1972-ÖTVEN KILÓ HASIS BlÍDAPEST. — Külföldi kábítószercsempészek ügyeiben ítélkezett a XVIII—XIX. kerületi Bíróság. Anis Sabri Antabli 20 éves libanoni joghallgató két leánytestvérével, Lédával és Nawaléval együtt Beirutból Zürichbe utazott. A Ferihegyi repülőtéren a repülésbiztonsági ellenőrzésnél hat duplafenekii bőröndjükben több, mint 50 kilgramm Hasist talál­tak. A bíróság Anis Sabri Antablit öt és fél évi, Leila és Nawale Sabri Antablit i évi és nyolc hónapi sza­badságvesztésre ítélte. A másik ügy szereplői Mahinud Dib el Osta, 34 éves gumikereskedő és Szalam Antonios Khazam, 24 éves biztosító társasági titkárnő, szintén libanoni állampolgárok voltak, akik Madridból érkeztek, s három kettős falú bőröndben csaknem 25 kilo­gramm hasist rejtettek el. A bíróság Mahmud Dib el Ostát négyévi, Szalam Antonios Khazámot háromévi szabadságvesztésre Ítélte. Ezenkívül elrendelte valamennyi elítélt kiutasí­tását a büntetés letöltése után, és a lefoglalt kábító­szer elkobozását. Az ügyész tudomásul vette a bíró­ság döntéseit, az elítéltek és védőik fellebbeztek. BÉLYEGSAROK: : EMLÉKBÉLYEGEK 1 Augusztusban adták ki a hét bélyegből álló, Székesfehérvár alapításának ezredik évfordulóját köszöntő sorozatot, s ugyanakkorra jelzi a posta­­vezérigazgatóság az Aranybulla kiadásának 750. év­fordulójára szánt blokk megjelenését is. Változatlanul növekszik az olimpiai-bélyeg-döm­­.ping. Cook sziget részére magasugrót, távfűtői és­­ökölvívókat ábrázoló. 10, s 25 és 30 centes' belyége­­ket, s mindhárom értéken a királynő domborművű portréját tartalmazó blokkot adtak ki.- Algéria bélyegen már bejelentette igényét az egyik következő olimpia megrendezésére: a közel­múltban kiadott emlékbélyegén a 70 ezer személyes, nemrég elkészült Chcraga-stadion képe látható, A ciprusi posta e hóra jelezte három értékből álló, modern grafikai megoldású olimpiai sorozata meg­jelenését. -v A VÖRÖSKERESZT Nincs olyan esztendő, hogy néhány ország ne adna ki vöröskeresztes témájú feláras bélyegeket. Mivel a közelmúltban a 83 esztendős Durkó Katalin személyében magyar vöröskeresztes kapta meg az Henri Dunant-emlékérmet, aktuális felhívnunk a: figyelmet a vöröskeresztes témát gyűjtőknek, hogy íövidesen a holland posta ad ki négy feláras bélye­get tartalmazó, a Vöröskereszt különféle irányú te­­- vékenységét szimbolizáló sorozatot,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents