Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-08-10 / 32. szám
12. oldal MAGYAR VIDÉK: Omladozó falak Az alföldi tanyáknak kereken két évszázados történetük van, irta Erdei Ferenc a Város és vidéke cimü könyvében. A 18-ik század második felében kezdődött az akkori városok és községek lakóinak a “kitelepülése” pusztává lett tágas határaikba, most pedig a különös települési rendszer megszüntetésének a korszakában élünk. Bács megyében 1949-ben a lakosság 41.8 százaléka, csaknem negyedmillió ember élt a külterületeken, 1960-ban már 36.1 százalékra csökkent a külerületi lakók száma; 211 ezer lakossal, 1970-ben csak 164 ezer ember élt a tanyákon és 1975-ben még kevesebben, 132 ezren lesznek a tervek szerint. Jelenleg még 50 ezer tanya van a megyében, főleg a Homokhátságon. Dr. Gajdócsi István Bács- Kiskun megye tanácselnöke igy beszél a tanyavilágról: — Pusztul, omladozik, de egyelőre még fontos szerepe van a tanyáknak az ország életében. A mi megyénkben a baromfi, a tojás, a sertés 70 százalékát még mindig a tanya adja. És a munkaerő utánpótlásnak is egyik legbiztosabb alapja a tanya. A tanyák szerepe tehát jelentős, ennek ellenére nem aáarjuk ezt az életformát konzerválni. A tanyákat fokozatosan felszámoljuk. De amig eljutunk odáig, hogy teljesen megszűnjék a tanyavilág — talán 50 esztendő múltán —, addig mindent megteszünk azért, hpgy a tanyán élek emberi módon élhessenek. Ennek a legfontosabb feltétele, hogy kijusson a villany a határba, hogy fény gyűljön a sötétben. A villany lehetővé teszi a tanyai háztartások gépesítését, az egészséges ivóvízellátást és a televizióhálózatba a kultúrába is bekapcsolja a tanyaiakat. A feladat tehát a korszerű tanya, a villamosított tanyabokor megteremtése, a tanyai iskolák modernizálása, kollégiumok építése és tanyai kulturközpontok létesítése. Minden tanyához nem érhet el a villanyvezeték, ám az iskolákat mind villamosítani kell, mert a mostani tanyai iskolák szervezeti formája, de tárgyi és személyi feltételei sem adnak lehetőséget a korszerű követelményeket kielégítő oktatáshoz, ■ Száz tanyai iskola működik' Bács megyében. Ezek közül 19 megszűnik azokon a helyeken, ahol a tanyai élet fel-MAGYAR HÍRADÓ v ' Thursday, Aiigust 10, 1972 a tanyavilágban j bomlóban van. A megmaradó 81 iskolát villamosítják. Ahová elér a vezeték, társadalmi munkával oszlopokat állítanak, ahová nem juthat el a távolság miatt, oda áramfejlesztőket szerelnek fel. A felső tagozatos iskolákat körzetesitik, sokfelé iskolabuszokat állítanak forgalomba. De a rossz tanyai utak miatt nem mindenütt járhat autóbusz a tanyai diákokat szállítva. Ilyen vidékeken előtérbe kerülnek a tanyai kollégiumok. Sok uj diákotthon létesült a megyében. Jelenleg 1193 kollégiumi férőhely várja a tanyai iskolásokat, akik közül ebben az iskolaévben még mindig csaknem háromezren nem jutottak be helyhiány miatt egyik kollégiumba sem. Közülük 1533 diák gyalog jár most is a körzeti iskolába, a busszal járók száma 1303, a vonattal és kerékpáron járóké 105. Télen, hóesésben, hideg fagyban a diákok egy része nem is tudja az iskolát látogatni. A tanya és a város között egyébként egyre szorosabb baráti kapcsolat alakul ki. Ma már tucatjával vannak fiatalok, akik az ismeretség révén indulnak el a tanyákról és eljutnak a gyárba, üzembe segédmunkásnak, vagy akik ott tanulnak, hogy szakmunkásokká váljanak. Aki egyszer elindult, az nehezen tér vissza a tanyára. Azok az emberek, akik a városba, üzembe járnak dolgozni, látják a különbséget. Egy évig, kettőig visszatérnek, még két-három naponként, — hiszen a tanya az otthonuk — hazalátogatnak szombatonként, aztán egy szép napon megáll a tanya előtt az üzem tehergépkocsija, felrakják rá a bútort, felkapaszkodnak a gyerekek és elindul a család, az uj életbe. A tanyai lakosság elköltözését hivatalosan is segítik, aki ott akarja hagyni a tanyát, az olcsó házhelyet kap, kölcsönt is folyósítanak számára, kedvező feltételekkel és biztosítják a házépítéshez az anyagot, a munkaerőt. Gondolnak azonban azokra is, akik még maradnak. Az ő életükön is javítani kell. Az egy-egy iskola körül kialakuló kulturális központok mellett a termelőszövetkezetek válnak nagy gazdasági központokká, a régi, elhanyagolt majorhelyeken pedig lakótelepek alakulnak ki. RIPORT KÁRPÁTALJÁRÓL: LÁTOGATÓBAN UNGVÁR0N Kaposvárra, Pécsre emlé-1 keztet Ungvár, a Kárpátalja terület székhelye. Az óváros — az Ung folyó két partján áll, s magán viseli a korabeli magyar reneszánsz építészeti stilus jellemzőit. A sétáló utcákban — mint a pécsi Király utcán, a budapesti Váci utcán — egymást érik az üzletek, eszpresszók, s mindig nagy a forgalom. Főként ezekben a napokban, amikor szinte megkétszereződött a mintegy 60 ezres város: bélés külföldi turisták özönlik el az utcákat. Ha jó az idő, az ungváriak inkább az Ung két partján húzódó, fákkal szegélyezett sétányokat keresik fel, ha esik az eső, otthon maradnak. Egy étterembe, vagy egy kávézóba a turistaszezon alatt beülni művészet. Pedig több mint tiz színvonalas étterme és eszpresszója van a városnak, a sok bisztrón, poharazón kívül. Túri Attila, az Inturist ungvári irodavezetője elmondotta, hogy évente több mint félmillió belföldi turista fordul meg a városban, szervezett társasutazással. Az egyé| ni utasok száma körülbelül ugyanennyire tehető. Évente több mint 50 ezer külföldi turista érkezik ide. Nagyobb a forgalom, mint Harkovban, vagy Poltavában. Vasúti, közúti csomópont város. A belföldi turizmus különben előbbre haladt a magyarországinál, sok jó intézkedéssel tették olcsóvá, népszerűvé.— Például egy belföldi turista egyharmadát fizeti a szállodákban, mint a külföldi — ugyanazért a szobáért. Szombaton és vasárnap, aki teheti, s az időjárás is kedvez, elutazik Ungvárról. Vagy a környező falvakban élő rokonokhoz, vagy ki a természetbe. Autóval, vonattal, autóbusszal. Nagyon olcsó a közlekedés. A város körül kedves kirándulóhelyek találhatók, Sok lehetőség van a kikapcsolódásra. Ezek a kirándulóhelyek az ungváriak “rejtett kincsei”. Az egyik legnépszerűbb kirándulóhely a város kötelében levő Nevicke. Nemcsak a táj, a közkedveltsége is hasonlít a, budapesti Hüvösvölgyhöz. Az Uzsoki-hágó felé vezető ut -mentén fekszik. Az Ung felduzzasztásával strandolás; lehetőséget is teremtettek a kirándulóknak. A folyóparttól néhány méterre a domboldalon, saslik sütőhelyeket, önkiszolgáló éttermeket is találni. A Horizont Szakszervezeti Turistairoda saját szállót tart fenn Nevickén. Fenn a hegytetőn állnak a nevickei vár romjai. Soha nem tudják megunni az ungváriak. A vár, mint idegenforgalmi látnivaló, — egymagában — nem jelentős, nincs és nem is lesz helyreállítva. Történetéről nem sokat jegyeztek fel, mert kevés a hiteles adat. Az első írásos emlék 1301-ből maradt fenn. Egy bizonyos, Ungvár várának elővédje volt. A legnagyobb élmény innen a kilátás. Alattunk kanyarog az Ung, szemben erdős hegyoldalak, apró házak, a távolban kéklenek a hegyek. A vár szomszédságában, szintén a hegytetőn épült — 1964-ben a Verhovina Nemzetközi Ifjúsági Tábor. Télen-nyáron működik. Évente 250—300 ezer kül- és belföldi fiatal pihen itt. Szinte állandó vendégei az Express szervezésében a magyarok. Aki Nevickén jár, nem’ hagyhatja ki a Kulesnyicát, a puliszkást. Nyolcszögletű, fából épített pásztorkunyhó ez, belül népi szőttesekkel, tányérokkal, fabútorokkal. Itt kapható a tejfölös puliszka; nagyon ízletes étel. Hogy a nagyobb igényűek kívánságait is kielégítsék, ott a grillsütő ; kapható grillcsirke is. A szombati napsütéses idő után mostoha vasárnap következett Ungváron. Egész délelőtt esett az eső, elnéptelenedtek az utcák. Az ungvári sakkrajongók is, mint más* napok óta, a Tisztiházban töltötték a délutánt. Most zajlik itt a szovjet sakkbajnokság egyik elődöntője, ahová a Szovjetunió • több nemzetközi nagymesterét meghívták, igy Tajmanovot, Gu *genyidzét, Mikadzét is. Vigasztalást a város lakóinak az esti program nyújtott. — Hacki Tamás és az Ex Antikvis együttes kétórás koncertet adott a Filharmóniában. Somogyi Márta Hírek a szomszéd országokból Mesterházi Lajos A tizenegyedik parancsolat cimü színmüvét az őszi színházi évad első bemutatójaként készíti elő a Nagyváradi Állami Magyar Színház. * * * A CSEMADOK hagyományos rendezvényét, az országos dal- és táncünnepélyt az elmúlt hét végén tartották a felvidéki Gombaszögön. Magyarországról Harangozó Teréz, Aradszky László, Poór Péter és több más szólista, valamint a Belügyminisztérium Duna Művészegyüttese vett részt és nagy sikert aratott a seregszemlén. * * *. Marosvásárhely uj lakónegyedében, az Ady telepen uj, modem templomot avatott Márton Áron gyulafehérvári megyéspüspök. * * * Gyékényesen megnyitották az első magyar—jugoszláv közös vasúti határállomást. * * * A kolozsvári magyar színjátszás jövőre lesz 180 éves. Az évad első felére két érdekes bemutatóval készül a kolozsvári Állami Magyar Színház. Páskandi Géza uj drámája: “Tornyot választok” címmel, Apáczai Csere János életének egy epizódját viszi a színpadra. A következő bemutató Shakespeare Vizkeresztje Major Tamás rendezésében. * * * A Csíkszeredái Mikó vár épületében nyílt meg a “Kincskeresők” kiállítása. A tárlaton Hargita megye 17 iskolájának pionírjai azokat a népi tárgyakat mutatták be, amelyeket lelkes, szorgalmas munkával gyűjtöttek a falvakból. * * * A magyar nemzetiségű dolgozók Beszteree-Naszód megyei tanácsának meghívására számos kolozsvári szakember tartott előadást a népi egyetem magyar nyelvű tagozatán. Nemrégiben Bartókestet szerveztek, ugyanakkor Borzáson és Kékesen műsort tartottak a román műkedvelő csoportok, az együtt élő nemzetiségek népi hagyományait elevenítették fel a színpadon. Besztercén a városi művelődési ház mellett működő magyar nyelvű színjátszó csoport Karinthy-estre készül. A megyei tanács megszervezte a magyar vonatkozású hagyományok gyűjtését, amelyet a megye néprajzi monográfiájához használnak fel. VUHHiHHHHiHWUiHHVt Terjessze lapunkat! hmmhmvwwmmmmmhw
