Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)

1972-08-03 / 31. szám

Th-BBrsdayyOctober 5; -jyf-2 :V . - - :.. . ■■ .. i 3 -..MAGYAR HÍRADÓ EGYKORI SAKK-OKTATÓJA BESZÉL BOBBY FISCHER, SAKK-VILÁGBAJNOKRÓL NEW YORK — John W. Collins sakkmester valamikor Amerika 10 legkiválóbb sak­kozója közé tartozott. Ma már közel jár (hatvanadik életévé­hez, kicsi, törékeny, rövidlátó ember, aki születésétől fogva nyomorék és tolószékben töl­tötte egész életét. Collinsnak azonban mind­ezen kívül van egy különlege­sen érdekes tuljadonsága és ez pedig nem kevesebb, mint az, hogy a jelenlegi sakkvilágbaj­­nok, Bobby Fischer sakktani­­tója volt és neki köszönhető, hogy Fischer egyáltalában megkedvelte a sakkot. Éppen ezért különös érdek­lődésre tarthat tehát számot az az intervju, amelyet Harry Golombek, nemzetközi sakk­­nagymester készített Collins­­sal. Mr. Collins a következőket mondotta az intervju alkal­mával : — Alighanem én vagyok ma a világ legbüszkébb és legboldogabb sakkmestere, hi­szen a majdnem verhetetlen Bobby Fischer az én tanítvá­nyom. — Amikor először találkoz­tam Bobbyval, 11 éves volt, Bobby komoly és töprengés­re hajló kisfiú volt, akkoriban a sport iránt való érdeklődése előssorban a baseball, második sorban a boxolás felé fordult.-- Bobbyt éesdanya hozta hozzám azért, hogy megtanít­sam sakkozni. Érdekes mó­don, az első hónapokban Bobby Fischer nem látszott különlegesebben tehetséges sakkozónak. Számos olyan ta­nítványom volt akkoriban, akiknek nagyobb jövőt jósol­tam volna, mint Bobbynak. — Amint azonban teltek­­multak a hónapik, Bobby egy­re nagyobb érdeklődést tanú­sított a sakk iránt és egyre jobb sakkozó lett. Ekkor már megmutatkoztak a későbbi “oroszlánkörömök.” — Talán egy évbe tellett, amig Bobby érdeklődésének homlokterébe került a sakk. Amikor Bobby 14 éves volt, már gyakran győzött ellenem. Amikor Bobby az Erasmus Hall high school diákja volt, ali ghárom épülettömbnyire lakásomtól az iskola. — Ebédidő alatt Babby át­szaladt hozzám és miközben szendvicsét megette, sakkoz­tunk. Azután felugrott és ro­hant vissza az iskolába. — Amikor a tanítás befe­jeződött, három órakor, Bobby visszajött hozzám és egészen addik sakkoztunk, amig édes­anyja, körülbelül este 9 óra­kor haza nem vitte. — Bobby rendkívül félénk, magába zárkózott gyerek volt kettőnk között azonban, a sakkozás következtében va­lamiféle barátság alakult ki, függetlenül a köztünk levő korkülönbségtől. — Bobby nagyon rokon­szenves, érdekes, intelligens *•* c 19. OLDAL fiuscka volt és én ma .is na­gyon rokonszenves embernek találom. Az idegenekkel szem­ben gyerekkorában is gya­nakvó volt, ma is az. — Bobby ma is ellátogat hozzám és ilyenkor mindig le­játszunk egy-két villámsakk­játszmát. Ezek a villám-játsz­mák, amelyeket egyikünk sem vesz komolyan, nem rit­kán az én győzelemmel vég­ződnek. — Szeretném hinni, hogy nem tévedek, amikor Bobby Fischert valamiképpen fogu­­dott unokaöcsémnek tekintem, és azt hiszem, ő pedig foga-, dott nagybácsijának tekint engem. Terjessze lapunkat! FEKETE DIKTATÚRA: Haitiban minien történhet — és történik... Pourt-au-Prince, szept. hó. Ha az elnök szólni kíván, előbb testőre baktat fel az emelvényre. A nemzetgyűlés 58 tagja már megszokta, hogy Gracia Jacues tábornok csőre töltött géppiszolya mered rá­juk. Félelmetes lövész,hitében áll, de különben is: igy volt ez dr. Francois Duvalier ti­zenöt esztendős uralma alatt, s ezen a szokáson nem változ­tatott fia, Jean-Claude sem. Pedig “Papa Doc” utódja, “Baby Doc” némiképpen sza­lonképessé szeretné tenni a haiti diktatúrát. Korábban alaposan tanulmányozta or­szága múltját, mindenekelőtt elődjei sorsát. Az 1804-ben megalakult, első néger köztár­saság elnöki székéből ritkán távoztak békés utón. Tizenhét alkalommal döntötték meg erőszakkal az elnököt. Egyet palotájával egyetemben a le­vegőbe repítettek, egyet meg­­méregeztek, egy másikat a nép valósággal izekre tépett, mig egyet leszúrtak, egyet pe­dig kivégeztek. A mai gép­pisztoly tehát a történelmi bizalmatlanság mindenkori jelképe, amivel a világ leg­ifjabb diktátora nemcsak kí­nos, dadogását igyekszik fe­ledtetni, hanem programjá­nak is nagyobb nyomatékot ki ván adni. Az ifjú “Baby Doc” ugyanis megpróbál lépést tar­tani a világgal: reformok meghirdetésére adta a fejét. Tán fölösleges megjegyez­ni, nem saját jószántából ju­tott erre az elhatározásra. Haiti ötmilliós népének nyo­mora, kiszolgáltatottsága vaj­mi. kevéssé., érdekli. A “szó­moru rekordok országában” máig is 75 dollár körül mo­zog az egy főre jutó évi jö­vedelem, amivel a világ leg­szegényebb államai sorában helyezkedik el. Kilencven szá­zaléka a felnőtteknek nem tud irni-olvasni. Mindössze 80 ezer ember számára tud­tak a múlt év végéig rendsze­resen fizetett munkalehetősé­get ma Haitiban a legolcsóbb a munkaerő. Mindez kapóra jött “Papa Doc” egykori magántitkárá­nak, a diktátorcsemete első számú tanácsadójának: Luck­­ner Cambronne-nak. Nyom­ban az agg diktátor halála után megkapa.vi tóttá a bel­ügyi és a hadügyi tárcát. S a megfigyelők szerint ma már valójában ő kormányoz a ka­­rib-tengeri köztársaságban. A politikához ugyan keve­set ért Luckner Cambroane, de azt felismerte, hogy Du­­valier egykori ellenfelei kö­zül néhányat — akik túlélték a vérengzéseket és különböző börtönökben megérték a dik­tátor múlt év áprilisában be­következett halálát — helyes lenne szabadlábra helyezni. Javaslatára 19 halálra Ítélt kapott kegyelmet. Jean-Clau­­de népszerűsége ezzel kétség­kívül megnőtt. Ezzel persze Haiti alapve­tő gondjai jottányit sem eny­hültek. Hozzá kellett látni a gazdasági helyzet megváltoz­tatásához. A hajdani magán­titkár, a mai hadügy- és bel­ügyminiszter ebben is találé­konynak bizonyult. Ez év márciusában már népes kül­döttség élén. 'Washingtonban kilincselt. Ha többet nem is, annyit azért elért, hogy a két ország között 1962 óta fenn­állt feszültség lényegesen csökkenjen. Hivatalos állam­­kölcsönről és nagyobb arányú segélyről egyelőre ugyan nem biztosították Haitit, de az amerikai magántőke mohón kapott a felkínált alkalmon. Különböző adókedvezmé­nyek révén a Sheraton és a Club Mediterrenée cégek már­is hozzáláttak,uj hotelek”épí­téséhez, a haiti' idegenforga­lom fellendítéséhez. Az idén eddig már 200 ezer amerikai turista kereste fel az orszá­got, s a számuk nőttön nő. Mostanában azonban nem­csak a turisták, hanem a hi­vatalos küldöttek is egymás­nak adják a kilincset Haiti fő­városában. Bizonyos USA- üzletemberek például nagy ti­tokban fegyverszállitmányok­­ról kötnek egyezményeket. Néhány hagyományosan sö­tét üzletág azonban máig is virágzik, busás hasznot hajt­va mindenekelőtt a Cambron­ne családnak. így például ha­vonta legalább hatezer liter vérplazma vándorol Haitiből az Egyesült Államok. Aki látja a véradóállomások előtt ácsorgó páriákat, az tudja igazán felbecsülni az efféle exportvállalkozás valódi jel­legét. De akad ennél is szőr nyübb üzletág: a holttestek áruba bocsátása. A partner ebben is egy amerikai egész­ségügyi intézet, amely vi­szonylag olcsón vásárolja a tetemeket, kísérleti célokra. Üzletszerzőik, némi előleget is folyósitanak, hogy biztosít­sák az állandó és folyamatos szállítást. így aztán nem le­het azon sem csodálkozni, hogy a haiti falvakban, ki­sebb városok kültelkein jó né­hány fiatal házas él, aki a szülők halálát lesi: netán a tetemükre felvett gourde-ok­­ból vásárolták meg nyomorú­ságos fekhelyüket. Az ifjú Duvalier — atyja nyomdokain — folytatja az ország kiárusítását. Csak ép­pen a módszerekben történt némi váltizás. A korszellem­nek megfelelőbb eszközökkel kapcsolódik Haiti a nemzet­közi kereskedelembe, az ide­gen forgalom interkontinen­tális vérkeringésébe. Ehhez persze szükség volt a “Papa Doc” által elhallgatatott te­lefon- és táviróösszeköttetés helyreállitására, a kivégzőosz­tagok visszaparancsolására, a 250 ezer haiti emigráns fenn­tartásainak részbeni eloszlatá­sára. Ma már az elnöki reziden­cia közelében levő parkban esténként koncertet hallgat­nak Port-au-Prince egyete­mistái és szerelmespárjai. Va­lamikor ott lapultak a bok­rokban “Papa Doc” hírhedt titkosrendőrei, hogy kihall­gassák, miről csevegnek a pa­dokon. Ha manapság ismét el­foglalnák büvóhelyeiket, len­ne mit megtorolniok. Mert nyílt titok, állandó beszédté­ma Haitiban, miért nem utaz­hat “Baby Doc” külföldre, s mi gátolja abban, hogy-akár a fővárost is elhagyja. A szigorú mama, Simone Ovidé, Duvalier özvegye ren­delkezett igy. Azt mondják, ki nem állhatta férje magántit­kárát: alattomos karrieristá­nak tartotta. Luckner Camb­ronne belügy- és hadügymi­niszter pedig éppúgy tudja, mint bárki más Haitiban, hogy az ifjú Duvalier élet­fogytiglan tartó elnöki tiszt­ségét csak a retteget apa végakarata szentesítette. Őt pedig a múlt év áprilisában eltemették. Gyapay Dénes JÓSOK JÓSLATA: NIXONT 1 ÚJRAVÁLASZTJÁK SőOUL, S. Korea—Seoulban befejeződött az ázsiai jósok második nemzetközi kong-. resszusa, amelyen Japán, InT dia, Taiwan és Dél-Korea mintegy 150 jövendőmondója, vett részt. A jósok szerint nem lesz_ világháború, de a két világi rendszer közötti feszültség* eltart még egy ideig. Nixopf újraválasztják és Taiwan 4- 5 éven beiül összeolvad Kí­nával — mondják még a jö­vőbelátók. A kongreszus, amelynek célját a tudományos előrejel­zések megvitatásában, vala­mint a világbéke támogató,sá-t. ban jelölték meg, három na­pig tartott. A kongresszus résztvevői üzenetet intéztek Kurt Wald-' beimhez, a UN főtitkárához.­­Ebben biztosították őt: to­vábbra is arra törekszenek, hogy a világ népei békében ésj boldogságban éljenek. S MILLIÓ ÉHEZŐ GENF. — Ötmillió kisgyer­mek éhezik Latin-Ameriká­­ban, s évente átlag egymillió’ pusztul el ennek következ­ményeként fellépő betegségek következtében — az Egész­ségügyi Világszervezet most nyilvánosságra hozott adatai szerint. Népszerűek a kínai zászlók TOKIO — Amióta -Japán ért kommunista Kina között meg­indult. az “olvadás”, egyre több kínai zászló fogy Tokio-': ban. I

Next

/
Thumbnails
Contents