Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-28 / 52. szám
16. old*l MAGYAR HÍRADÓ Thursday, December 28, 1972 SAN FRANCISCO — október ihó . ^ . Mary Powers előrehajolt, végignézett a kb. 200 asszonyból álló közönségén és igy szólt: “A mai nő többet vár a gyárostól mint valaha. Jóformán követeli, hogy ne bántsák, ne csalják meg, ne ártsanak neki, s -ha megkárosul figyeljenek fel panaszára.” Az a kétszáz hölgy, aki az első “Asszonyok a gazdaságban” szimpózionon résztvett, nagy tapsban részesítette Miss Powers-t, a Ladies Home Journal egyik szerkesztőjét. Nagyon tetszett nekik ez az uj filozófia melyet a szónok leirt: “Ne engedd, -hogy kár érjen, s ha valami mégsem menne úgy ahogy kellene, találj megoldást, követelj kártérítést !” A nők ma szabadabbak Az egynapos szimpozionon,« melyet a Ladies Home Journal támogatásával rendeztek, kiderült, hogy az asszonyokat ma legfőképp a szabadság kérdése foglalkoztatja. “Ma már nemcsak az fontos számunkra, hogy lepedőink a legfehérebbek legyenek a városban, hanem az is, hogy az eddigi előítéletektől megszabadulva, a nőkre érvényes status quo-t megváltoztassuk”, mondotta Liz Carpenter, Lady Bird Johnson egykori titkárnője. Herbert Stein, Nixon elnök Gazdasági Tanácsadó Bizottságának elnöke hasonlóképpen vélekedett. Elmondotta, hogy véleménye szerint az amerikai nők első “forradalma” már meghozta a maga hatását : az asszonyok kiharcolták maguknak a jogot, hogy válassza n a k, otthonukban, vagy otthonukon kívül ohajtják-e munkájukat végezni. “A második gazdasági forradalomban a nők egyenlő fizetésért, egyenlő álláslehetőségekért, s pályaválasztási szabadságukért küzdenek majd”, mondotta Stein. Ez a ‘második forradalom’ már meg is kezdődött, de hatását egyenlőre esak a statisztikusok látják. Mig a nők továbbra is legfőkép u.n. “asszonyi foglalkozásokban”, legnagyobbrészt mint irodai tisztviselők ápolónők, tanárnők, bank és telefonközponti alkalmazottak nyernek elhelyezést, valamelyest emelkedett a képzett női munkások, műszerészek, orvosok és ügyvédek száma. 1958-ban számuk az összmunkaerő 12.3 százalékát tette ki, mig 1971-re ez az arányszám 14.5 százalékra növekedett. A munkaerő 37%-a nő Amerika dolgozóinak 37 százaléka nő, s a férjes aszszonyok közül majdnem min-NÖI SAROK: “Elé}* volt az elnyomásból” den másodiknak állása van. Pontosabban, a férjes asszonyok 40 százaléka otthonán kívül is dolgozik. Mi hozta ezt a változást? Talán az, hogy manapság az anyák jóval kevesebb gyermeket szülnek mint társaik az évszázad elején. Meg az is, hogy a háztartás vezetése a sok automatikus gép használatával jóval könnyebbé és kevésbé fárasztóvá vált, s az eddiginél több szabadidőt hagy az anyának. Ma jóval több női munkaerőt alkalmaznak, s ezáltal, minél több a női dolgozó, annál elfogadhatóbbá válik az a gondolat, hogy egy feleség, anya ne csak otthonában teljesítsen szolgálatot. A problémák Ami azonban még ma is sok problémát okoz, az, hogy az asszonyok, gyakran gyermekkoruk óta beléj üknevelt lélektani magatartással, nem veszik komolyan saját fontosságukat, s csak bizonytalanul, félénken merik elfoglalni helyüket a társadalomban. | “Miért van az, hogy a nők egyrésze jobb minősítéssel rendelkezik mint sok férfi, s mégsem magabiztos?” kérdi Sylvia Porter, a hires ujságirónő. “Nem igaz, hogy a nők kevésbé megbízható bak, mint a férfiak, hogy többet hiányoznak vagy hogy gyakrabban változtatják állásukat. Az ilyesmit csak az hiszi el, aki kishitűségével saját semmittevését akarja a világ szemében jóvátenni.” Miss Porter figyelmeztette a szimpozionra összegyűlt hölgyeket, használjanak ki minden alkalmat továbbtanulásra, önmaguk kiképzésére, törődjenek a pénzügyekkel is, és hallassák hangjukat a közösségben. “Miért ne, — mitől félünk? Hogy a férfiak azt találják mondani rólunk amit eddig is mondtak, hogy a nők mind csacskák, s nem értenek a dolgokhoz?” Fizetés, hitel, nyugdíj Persze az “egyenlőség” ellenére is gyakran vétkeznek az asszonyok ellen. Még mindig van külöbség az ugyanabban az állásban dolgozó férfi és női munkaerő fizetése közt, az asszonyok gyakran csak komoly nehézségek árán kapnak hitelt, s az özvegyek nyugdij illetményeit egészen furcsa rendelkezések szabályozzák. Lynda Robb Johnson, Lyndon Johnson volt elnök leánya elmondta a szimpózion közönségének hogy egy washingtoni füszerüzletben egyszer megtagtadták neki a csekk beváltás jogát, miután az üzlet kérdőivére azt irta, hogy férje munkanélküli diák. Bár ő maga jó állással rendelkezett, az üzlet vezetője közölte vele, hogy csak akkor váltják be csekkjeit, ha férje nyári alkalmi munkaadójától ajánlást hoz. Mrs. Robb azt javasolta, hogy a nők csoportokba tömörülve igyekezzenek céljaikat elérni. “Csak erővel tudunk hódítani”, mondotta, majd elmesélte, egy ismerős házaspár történetét. Házat akartak venni, s a bank megtagadta számukra a kölcsönt, mert a férfi fizetése nem volt elegendő, az asszony jövedelmét pedig csak akkor vették volna figyelembe, ha szakszervezetileg is “megszervezett” tanárnői vagy ápolónői pályán dolgozott volna. Nem igaz, hogy a nők vásárlási szokásait érzelmek vezénylik Esther Peterson, egykori munkaügyi államtitkár, aki jelenleg gazdasági tanácsadói szerepet tölt be, arról beszélt a hölgyeknek, hogy a konferencia egyúttal tévhitek, babonák megszüntetésére, kiradirozására is szolgál majd. Elmondta, hogy egy uj tanulmány alapján vitathatatlanul megállapították: “a nők sokkal jobban használják a fejüket vásárlás folyamán mint a férfiak. A közhittől eltérően, nem az asszonyok, hanem a férfiak vásárolnak megokolatlanul, hangulatból, érzelmi okoktól hajtva.” Mrs. Petersen elmesélte, hogy egyike volt azoknak, kik már évek óta harcolnak annak érdekében, hogy a gyárosokat csomagjaik tartalmának részletes és pontos leírására kényszerítsék. “Ugyan Ester”, mondta neki egyszer az egyik nagy élelmiszergyár vezetője, “az alkotórészek pontos felsorolásával kiveszen a romantikát a vásárlásból-” Myrlie B. Evers, a meggyilkolt polgári jogi vezető özvegye a kisebbségek problémáiról beszélt, amennyiben azok az asszonyok sorsát érintik. “Mi fekete asszonyok mindig kénytelenek voltunk dolgozni, s legtöbbször kaptunk is munkát. Most azonban egészen különleges helyzet állt elő, amennyiben a fennálló munkahiány miatt, saját férfiainkkal kerülünk konfliktusba, — velük versengünk az állásokért. Azt javasolta, tartsanak hasonló összejöveteleket helyi színvonalon s azokkal igyekezzenek a kisebbségi asszonyok kérdéseire választadni,azok problémáit megoldani. Mr. Stein, aki a legrangosabb felszólalónak számított bejelentette, hogy nemrégiben növelték azt az anyagi alapot mellyel az egyenlő munkáért egyenlő fizetést garantáló u.n. Fair Labor Standards Act betartását ellenőrizték. Úgyszintén említést tett az 1972-ben hozott u.n. Equal Employment Opportunity Act-ről, mely az egyenlő foglalkoztatást ellenőrző bizottságnak (Equal Employment Opportunities Commission) nagyobb hatalmat ad a nemi megkülönböztetési perek bíróság elé vitelében. Stein végül elmondotta azt is hogy uj elnöki tanácsadói bizottságot alakítottak, mely az asszonyok gazdasági szerepének fontosságát vizsgálja majd meg. A bizottság a többi közt például az iskolák pályaválasztási tanács adói programjait ellenőrzi majd, vigyáz arra, hogy ne csak az asszonyok veszítsék el állásukat munkahiány esetén, s hogy a televíziós filmek se örökítsék meg az eddigi status quo-t, amely az asszonyok számára csak a megszabott, szerető családanyai szerepet állítja be elfogadhatónak. Mary Stone NINCS PÉNZ, NINCS SAKK — Most kezdünk majd igazán sakkozni! — jelentette ki Bobby Fischer, miután világbajnok lett. Akkor senki nem tudta mit ért ezen, néhány hét múlva azonban kiderült szavainak értelme.Fischer.aki LETTORSZÁG EL0R0SZ0S0DIK RIGA, Lettország — Az európai kultúrához közelálló lettek előtt egyre jobban világossá válik, hogy saját köztársaságukban (A Lett szovjet szocialista köztársaságban) kisebbségbe szorulnak. Egy 1959 évi népszámlálás szerint lett nemzetiségűek alkották a köztársaság 62 százalékát. Ma 56.8 százalék lett, több mint 30 százalék orosz. A maradék százalékokon a fehéroroszok, a litvánok és a régi zsidó közösség maradványai osztoznak. Az ok egyszerű. A lettek mindig magasabb életszínvonalon éltek, mint orosz szomszédaik. Ez az orosz lakosságot Lettországba vonzotta. A lettek magasabb életnívójuk eredményeként, lassúbb népességszaporodási arányt mutatnak, mint az orosz nemzetiségűek. Lettország éghajlata sokkal kedvezőbb, mint Oroszországé. Sok oroszt ez is vonzott Lettországba. A lettek szomorúan nyugtázzák: Legújabb trolibuszaik Moszkvába és a Szovjet köztársaság más városaiba kerülnek, Rigában pedig még mindig az öreg, kiselejtezett trolibuszok járnak. 156 ezer dollárt kapott a világbajnoki mérkőzéssorozatért, bejelentette: elmegy Skopjéba, a sakkolimpiára, ha az USA sakkszövetsége átutal neki 100 ezer dollárt. Szekundánsa, William Lombardy tiszteletes, “csak” 15 ezer dolláros gázsit állapított meg. Ennyi pénze azonban az Egyesült Államok sakkszövetségének i nincs, ilyenformán Fischer és szekundánsa távol maradt a skopjei olimpiáról. Robert Byrne tízezer dollárért is hajlandó volt elmenni: ennyit tudott adni az amerikai sakkszövetség, s Byrne ott volt Skopjéban. Fischer még tavaly igy nyilatkozott: “Ha megnyerem a világbajnokságot, utána minden évben lesz világbajnoki küzdelem!” De vajon lesz-e? Mert nem bizonyos, hogy minden esztendőben akad majd mecénás, aki Fischer maximális anyagi követeléseinek teljesítését vállalja. BAJOR MARHÁK TEXASBAN SAN ANTONIO — 26 fajtiszta Simental bor jut hoztak be Európából egy texasi ranch-ra. A 16 bikából és 10 üszőből álló csordát csak komoly nehézségek árán, a Földművelésügyi Minisztérium különleges engedélyével tudták végre importálni. A Simental faj svájci eredetű és főként Bajoroszágban népszerű. Szakértők szerint különb az Amerikában eddig otthonos Hereford és Angus fajtájú marháknál. Terjessze lapunkat!
