Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-28 / 52. szám
1 6. oldal A William Penn Egyesület igazgatósága, központi tisztviselői, Ellenőrző Bizottságának tagjai, irodai alkalmazottai és szervezői kara BOLDOG UJ ESZTENDŐT KÍVÁN az Egyesület tagjainak, családjaik tagjainak, valamint a Egyesületünk minden jóakarójának és támogatójának. Egyesületünk több mint 86 éve gyakorolja a testvérsegitő eszmét, a mai kor kívánalmainak a legmegfelelőbb modem életbiztosítási, kórházi biztosítási, stb. kötvényeivel. Szem előtt tartva azt az igazságot, hogy “AZ IFJÚSÁGÉ A JÖVŐ”, Egyesületünk megalapította a Tanulmányi Segélyalapot, melynek jövedelméből támogatja az arra érdemesített egyetemi hallgató tagjainkat. Célunkat jobban elérhetnénk, ha tagjaink és barátaink anyagi adományokkal hozzájárulnának e nemes törekvésekhez. Minden adományt kérünk a Központba küldeni és azt köszönettel nyugtázzuk, mint adómentességi adományt. William Penn Association 429 FORBES AVENUE Pittsburgh, Pa. 15219 IDEGES NEMZET VAGYUNK? TIZENHAT MILLIÓ IDEGBETEG ORVOS NÉLKÜL! Tom Eagleton szenátor régebbi idegbetegségének sajtóleleplezése arra vezetett, hogy a szenátor visszalépett, mint az Egyesült Államok alelnökjelöltje a Demokrata Párt részéről. Visszalépése az egész nemzet érdeklődését az idegibetegségekre irányította. Sajátságos b a 1 s z erencse, hogy Eagleton szenátornak végeredményben azért kellett visszalépnie, mert volt hozzá elég intelligenciája és bátorsága, hogy idegrendellenességét annak idején kezeltesse. Az amerikai idegbetegek 90 százaléka ezt nem teszi meg. Idevonatkozóan Dr. Menninger William professzor, a neves ideggyógyász ezeket mondja: Megállapítás szerint a fejfájások 70 százaléka idegbaj jele. A hátfájások túlnyomórésze szintén. A belekkel kapcsolatos problémák, a vérkeringési zavarok, az allergiák, az izületi gyulladások szintén az idegrendszer fogyatékos működésének kihatásai. Becslés szerint az Egyesült Államokiban legalább 18 millió idegbeteg szorulna idegszakorvosi kezelésre, ámde azoknak száma, akik valóban kezeltetik magukat, nem éri el a kétmilliót sem. Az előrehaladottan idegbetegek 90 százaléka tehát orvosi ellenőrzés nélkül van körülöttünk. Az idegbajok keletkezésének főoka: a hajsza. Az emberek jobban igénybeveszik a szervezetüket, mint amennyit az baj nélkül elbír, és kevesebb pihenést adnak neki, mint amennyire okvetlenül szüksége volna. Gyakran már ez maga is idegbajra vezet. Igen sokszor azonban a kimerült szervezetet doppingolással igyekeznek további teljesítményekre korbácso lni. Egyik ilyen doppingoló szer az alkohol, amelynek kimutatottan ötmilló rokkantja van az Egyesült Államokban. Ezek selejtes teljesítményű rossz munkaerőkké váltak. Temérdek idegrokkant ja van a kábítószereknek is, de a pontos számot megközelítően se tudjuk. Mindmáig hiányzik az a kielégítő szaktanulmány, amely kimutatja, hogy az alkohol és a kábítószerek milyen mértékben változtatják meg az ember egyéniségét. Tudjuk azonban, hogy nagyon sokszor tragikusan. Az alkohol és a drugok rabjának teljesen megváltozik a viselkedése embertársaival szemben, összeütközésbe kerül a törvényekkel, aminek két lehetséges következménye van. Ha önmaga, vagy a családja jómódú, akkor idegszakorvosi kezelésbe kerül. Közvetlen tapasztalatokból tudom, hogy az ilyen, intézeti kezeléseknek a legtöbbször kitűnő eredménye van, teljes és végleges gyógyulással. A másik eshetőség, ha az illető idegbeteg nem jómódú, akkor az idegszakorvos helyett a rendőr következik és az idegszanatórium helyett a börtön. Az odakerültek ott rendszerint alapos “továbbképzésben” részesülnek rabtársaiktól a bűnözésben, a törvények kijátszásában, ezért van, hogy a börtönviseltek 70 százaléka visszaeső bűnössé válik. A különböző bűnözések statisztikája évről-évre újabb rekordokat mutat ki. Hogy pénzben mennyi kárt jelent az idegbetegség riasztó társadalmi tünete, arról nincs teljes képünk, csupán a gyáripar vonalán. Eszerint a spicces fővel dolgozó munkások évente ezer millió dollár értékű kárt okoznak selejttermeléssel. Az üzemi baleseteknek legalább 75 százaléka szintén a rossz idegrendszer következménye. Ezek a balesetek évente háromezer millió dollár kárt jelentenek. Menninger professzor megemlíti, hogy az egyik nagy biztositó vállalat igazgatója közölte vele, hogy egyedül az ő vállalatuk naponta egymillió dollárt fizet ki balesetek következményeire. A munkából hiányzás oka a gyárakban túlnyomórészt szintén részegség, vagy idegrendszerbeli más rendellenesség. Ezek a hiányzások a gyáriparban évente mintegy sok billió károsodást okoznak. Az ipar felbecsülhetetlen kárt szenved az Egyesült Államokban a munkások rossz idegzete miatt. Keserű humorral mondja erre az egyik gyáros: “Azt a kenőcsöt már feltalálták, amivel megakadlyoziható, hogy a gépek ne nyüvődjönek el időnap előtt. De még hiányzik az a kenőcs, amelynek használatával a munkások korai elnyüvődését is meg lehetne akadályozni.” Menninger professzor szerint az évi tizenhat billió ipari kár kiküszöbölhető volna, ha ennek az összegnek csak egy kis töredékét az elhárítás orvostudományi módszereinek felderítésére és alkalmazására fordítanák. Természetvédelem Chicagóban CHICAGO — Richard J. Daley, Chicago város főpolgármestere, nemrégiben bejelentette, hogy Chicagóban leállítják a tópart mentén kezdődött iteleti építkezéseket és helyette természetvédelmi övezetet és kiránduló helyet alakítanak ki a Michigan tó partján. A terv szerint az elkövetkezendő 20 év során 10 mérfölddel ki fogják szélesíteni a partot és további 5 mérfölddel bővítik a már meglévő fürdőhelyek területét. A terv költségeit januárban fogja megtárgyalni a város tanácsa. A tervekben szerepel több egyéni kis sziget kialakítása, amelyeket a metró építkezés földanyagából töltenének fel, és csak csónakkal vagy hajóval lennének megközelíthetők. A jövőben szintén sor kerülne a parkterület biztonságosabbá tételére, a viz minőségének javítására, számos ökológiai irányú lépésre, a tópart eróziójának további megakadályozására és a tó életvilágának stabilizálására. Terjessze lapunkat!
