Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)

1972-12-21 / 51. szám

16. oldal MAGYAR HÍRADÓ ÜZEN AZ ÓHAZA: r r TÁJÉKOZTATÓ Az 1973. évi magyarországi gyermeküdültetésről és ösztöndíjakról Az Anyanyelvi Konferen­cia Védnöksége 1973. nyarán is — a Balaton mentén — üdülési lehetőséget 'biztosit a külföldön élő magyar szülők 7-14 éves korú gyermekei számára. Az üdülés ideje alatt, felhasználva az elmúlt évek tapasztalatait, lehetőség lesz arra, hogy a gyermekek pedagógusok irányításával gyarapit'hassák magyar nyel­vi, irodalmi, népzenei ismere­teiket. bi címre: Anyanyelvi Konfe­rencia Védnökség 1905 Buda­pest Benczúr u. 15. Egy fő részvételi dija 2 hét­re: 40 US dollár. — A gyermekek több tur­nust is igénybe vehetnek. A részvételi dijat bankcsekken “MVSz Utazási Iroda” meg­jelöléssel kell megküldeni 1973. május 15-ig. (1905 Bu­dapest. Benczúr u. 15.) Elhelyezés, ellátás: A gyermekek elhelyezése társalgókból és 12-16 szemé­lyes hálótermekből álló fahá­zakban (modern panel épüle­tekben) történik. A gyermek­­üdülők közművesítettek: hi­deg-meleg folyóvizzel, villany­világítással rendelkeznek. Ét­kezés : napi öt alkalommal. Az üdülőkben állandó orvosi fel­ügyelet van. A gyermeküdü­lők közvetlenül a Balaton par­ti telkeken épültek, igy má­sok által nem használt saját stranddal rendelkeznek. Szó­rakozási lehetőséget a kirán­dulások, sport pályák, játé­kok, társalgók, rendszeres filmvetítések és TV biztosítja a gyermekek számára. A külföldről érkező gyer­mekek az itthoniakkal kerül­nek egy csoportba. A peda­gógusok vezetésével naponta 3 órát a magyar nyelv, ének, játék tanulásával foglalkoz­nak. A gyermeküdültetés 1973. junius 20-tól augusztus 28-ig tart — Fonyódligeten, Bala­­tonlellén és Zamárdiban lévő SZOT gyermeküdülőkben, két hetes turnusokban. KARÁCSONY MAGYARORSZÁGON A kéthetes turnusok időpontjai: Junius 20-julius 3-ig Fo­­nyódliget lányok. Balatonlelle fiuk. Jul. 4-jul. 17-ig Fonyód­­liget lányok, Balatonlelle fiuk. Julius 18-julius 31-ig Fonyód­­liget lányok. Balatonlelle és Zamárdi fiuk. Augusztus 1- augusztus 14-ig Fonyódliget iányok. Balatonlelle fiuk. Au­gusztus 15-augusztus 28-ig Fonyódliget lányok. Balaton­lelle fiuk. A jelenlezést 1973. május 15-ig kell megküldeni az aláb­Az ünnepre készülődés, a karácsony-várás ősi hagyo­mány Magyarországon. Érde­kes módon az eredetileg szi­gorúan egyházi ünnep jelen­tősége az utóbbi időkben meg­nőtt, kiteljesedett. Természe­tesen eredeti mivoltában a ke­resztény egyházak tartják számon, Jézus születését ün­nepük a december 25-re és 26- rr, eső kétnapos ünnepen. A karácsonyvárás láza azonban ma már nemcsak a hívők sa­játja, az ünnepi készülődés­ből mindenki kiveszi részét, ami tükröződik azután a min-MAGYAR KÉZÜGYESSÉG PÉLDÁJA dennapi életben, az üzleti vi­lágban talán még jobban mint a templomokban. A nagy bu­dapesti áruházak előtt már deem’oer elején kigyulladtak az ünnepre figyelmeztető szí­nes villanykörték, a Kossuth Lajos utcai, a Rákóczi úti és a Népköztársaság úti fák egyike-másika óriás kará­csonyfaként ragyog. A kará­csonyfa állítás szokása évről­­évre jobban terjed. Száz-száz­ötven évvel ezelőtt falun még hiába kerestünk volna kará­csonyfát, sőt azt Magyaror­szágon még a két világháború között is inkább csak a mó­dosabb városi családoknál ál­lítottak. A mai karácsonyfa szükségletre jellemző, hogy a különféle állami és erdőgaz­daságok külön karácsonyfa­telepeket létesítettek főleg Vasban, Zalában, Borsodban, a Bakonyi hegyvidéken és a Pilisben, hogy a tájszépitő és erdősítési fenyőfákat ne kell­jen kivágni. Minden évben hatalmas karácsonyfát állíta­nak fel a Parlamentben is, amely az ünnepek alatt a gyermekeké. Újabban már az egyes határátkelő állomáso­kon is csillogó gyertyás kará­csonyfák várják a Magyaror­szágra látogató turistákat. Az egyházak karácsonyi előkészületei a szokott módon folynak. Az ünnepen minde­nütt megtartják a hálaadó is­tentiszteleteket, a katolikus templomokban pedig egyre lá­togató ttabbak az éjféli misék. A karácsonyesti ajándék­­osztás áhítata sokezer éves elgondolásokon, képzeteken alapuló mágikus cselekménye­ket őriz. Érdekes módon a technikai civilizáció előreha­ladása, a szocializmus építése Magyarországon nemhogy háttérbe szorította volna, ha-HEGEDÜ LOPÓTÖKBŐL. Szabó Imre szurdokpüspöki lakos 20 különleges hangszert készitett lopótökből. He­gedült 6 múzeum őriz. Kép: a mester hegedűjével. SOMOGYI SZÍNFOLTOK Somogy megyében a régé­szeti-történelmi feltárásokkal együtt folyik a népi épí­tészeti emlékek tanulmányo­zása, felmérése. A kelet-nyu­gati irányban folyókkal ta­golt, rendkívül változatos domvidék zugaiban megbúvó kis falvak sok néprajzi érde­kességet kínálnak az érdek­lődőknek. A jellegzetesen somogyi, főként zselici parasztház épí­tészei és néprajzi vizsgálata most fordulóponthoz jutott: a megyei tanács építési és köz­lekedési osztálya úgy határo­zott, hogy a megye egyik leg­ismertebb zselici falujában, Szennában skanzent építenek fel. nem inkább felelevenítette a különféle népszokásokat. Ha­sonló ez ahhoz a jelenséghez, hogy ma a modern lakások legféltettebb díszei közé tar­toznak a régi falusi használati eszközök, a dédanyáink által használt vajköpülőtől a még nem is olyan régen nélkülöz­hetetlen petróleumlámpáig. A régi használati eszközökkel együtt újra divatba jött az úgynevezett “jeles napok” megünneplése és túlzás nél­kül mondhatjuk: a népszoká­soknak valóságos reneszánsza uralkodik ma Magyarorszá­gon. Már november végén megjelentek a kirakatokban a különféle Mikulás-figurák és december 6-án reggel talán nem is volt olyan ház az or­szágban (különösen a váro­sokban) ahol a kisgyermekek, a háziasszonyok, vagy éppen a családapák a legkülönfé­lébb helyekre eldugva (abla­kok közé, csizmákba, papu­csokba) ne találtak volna va­lami kedves ajándékot és cso­koládéból készült Mikulás apót. De nemcsak a színpadokon, az utcákon is felelevenednek a régi szokások, sok betlehe­mest lehet látni, akiknek aj­kán felcsendül az ősi magyar karácsonyi rigmus: Nagykarácsony éjszakája. Krisztus születés napja. A kis Jézus aranyalma, Boldogságos Szűz az anyja. Jó estét Mária, Krisztusnak szent Anyja. Hogy Üdvözítő szültél. Hogy nekünk Szűz Anyánk lettél. A széna, a szalma, Barmok szája melegitő kályhája, Jaj szegény mint fázik, könnyétől ázik, Mert neki nincs párnája, Sem cifra nyoszolyája. A Kaposvártól hat kilomé­terre, a zselici dombok nyúl­ványainál fekvő Szenna ide­ális hely erre a célra. A Zse­­licség hatalmas erdőrengete­geiben az elmúlt évszázadok alatt kialakult sajátos, zárt világ nyomait ma is megtalál­hatjuk itt; a disznófalkákat makkoltató, az év nagyobbik felét a szabadban töltő kondá­sok, kanászok világa sajátos épületeket és tárgyakat ha­gyott ránk. Ma is található a faluban néhány “fecskeraká­­sos”, fatalpas-boronás, zsu­­pos ház. Az öregasszonyok néha felöltik még régi fehér öltözetüket. Híresek az e kör­nyékről való fafaragók — a Zselic legértékesebb anyaga a fa — és megcsodálhatjuk még Szenna kétszáz éves, fes­tett népi virágmintás, fabe­­rendezésü református templo­mát, a művészettörténetből is­mert Nagyváti János szennai népművész asztalos alkotását. A skanzen tanulmánytervé­nek elkészítése, a több hó­napig tartó munka most vé­get ért, összeállították a még jó állapotban levő épületek rejzainak és fotóinak gyűjte­ményét. A házakkal kapcsola­tos történeti adatokat szintén feldolgozták. A tanulmány­­terv gondosan elemezte So­mogy zárt tájegységeit — Zselic, marcali hátság, Tab környéke —, s belekcmponál­­ta Szenna vidékébe, a népdal­ból is jól ismert “lipisen-lapo­­son” ba. A tervek szerint ha­marosan hozzáfognak a skan­zen építéséhez. ÓHAZAI KRÓNIKA Nemzetközi téli egyetemet nyit december elején Har­kányban a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat. A vál­tozatos program között gyógy­kezelés is szerepel az európai hirü fürdőhelyen. • A Budapesti Hittudományi Akadémia professzorai meg­beszélést folytattak a bécsi egyetem teológiai fakultása professzoraival, viszonozva az ő előző évi budapesti látoga­tásukat. Áldott Jézus, szenved már kiskorában. Vedd föl pajtás a dudát Fújjunk ketten egy nótát! Ur Jézus, kis Jézus, Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Next

/
Thumbnails
Contents