Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-14 / 50. szám
15. old«! KARÁCSONY ELÉ: ARANY, TÖMJÉN, MIRHA. Irta: SÁGI PÁL (BEFEJEZŐ CIKK) Az Evangélium elmondja, hogy Heródes is hallott a bölcsek érkezéséről és “megzavarodék Heródes király”. Ki volt valójában Heródes ? A rómaiak jóval előbb Judea helytartójának nevezték a félzsidó Antipatert. Később a fiát, Heródest, Judea királyává, majd pedig az egész akkori Palesztina királyává tették. Ez körülbelül 40 évvel Jézus születése előtt történt. Történelmi tény, hogy az öreg Heródes valósággal eszeveszetten féltette a trónját. Mindenképpen igyekezett kiszolgálni a rómaiakat, nehogy elcsapják. Ugyanakkor azonban a néptől, a zsidóktól is rettegett, mert joggal tarthatott attól, hogy mivel félzsidó, a hithü, egyszerű zsidó tömegek egyszer fellázadnak ellene. Két fiát, Alexandert és Aristobulust meg is gyanúsította, hogy összeesküvést szőttek ellene. Kivégeztette őket és sok fia közül előbb Antipast, azután Archelaust tette meg örökösévé. Érthető volt tehát félelme, amikor a keleti bölcsek révén azt hallotta, hogy uj fénylő csillag vezeti őket Betlehem felé, ahol megszületett a zsidók királya. Hall Caine, a teológus-iró úgy véli, hogy ezek a keleti bölcsek Babilonból származtak és azoknak a hitehagyott zsidóknak voltak későbbi leszármazottai, akik a fogság után nem tértek viszsza hazájukba, hanem Babilon földjén maradtak. Lehetséges, hogy ezek elvesztették ugyan a hitüket, de lelkűk mélyén megmaradt zsidó őseik reménységének emlékezete a Messiásról, a zsidók királyáról, aki visszaállítja Dávid trónját. Babilonban abban az időben fejlett volt a csillagászat. A három bölcs alighanem csillagász volt és a csillagok sajátos állásából, uj csillag megfigyeléséből merítettek erőt ahhoz, hogy egykori őseik hite fellobbanjon bennük. Hall Caine szerint átvágtak a sziriai sivatagon, Petrán és a moabiták hegyi városain át juthattak Jeruzsálembe. Nyelvi nehézségük nem lehetett sem az utón, sem Jeruzsálemben, mert mint tudósok, nyilván beszéltek görögül, a tudomány, a műveltség akkori főnyelvén. Jeruzsálemben az egyszerű nép a héber és a szír nyelvek arameusnak nevezett táj szólásával beszélt. A gazdagok, a műveltek palotáiban viszont a görög szó járta. Nagyrészt görögül beszéltek a jeruzsálemi piacon a kereskedők is. A templomban a szent Írást héberül olvasták fel, de utána arameus nyelven is elmagyarázták a felolvasott szöveg értelmét. A bölcsek elhaladtak a templom előtt. Ez volt a város szive. A templomtól a déli városkapu felé kellett venni útjukat és nemsokára megérkeztek Betlehembe a sziklabarlanghoz. A Gyermek elé rakták hódolatukat, az ajándékot. Arany, tömjén és mirha . . . Mit jelent ez? Mit ér ez a három ajándék? A mai ember számára csak az arany fogalom. A legnemesebb fém. Csak kevesen gondolnak arra, hogy a platina még értékesebb. A régmúlt azonban csak az aranyat ismerte. Ez volt a legritkább, a legdrágább és a legszebb. Tudták, hogy időtlen időkig megőrzi fényét, nem kezdi ki a rozsda. Szent fém volt, ezért készítették már 5—6 ezer évvel ezelőtt aranyból a templomi eszközöket. Az aranyat bányászni kellett, vagy mosni folyók homokjából. Fáradságos munka vagy rendkívüli türelem gyümölcse volt. Sohasem találtak belőle eleget. Ezért nem csökkent a becse, szinte időtlen érvényű értékmérő lett. Kozmikus és fejedelmi fém volt, ragyogása a napot jelentette. Fénye, színe nem homályosult el. Ezért lett a keresztények szemében a tiszta, igaz hit jelképe is. A második ajándék, a tömjén értékben vetekedett az arannyal. A tömjénfa, a Bosvellia mézgáz gyantája messziről, Dél-Arábiából és még távolabbról, Afrikából, a mai Szomáliából került Palesztinába. Hónapokig bandukoltak a tevekaravánok, amíg elérték a Földközi-tengert. Közben ki tudja, hányszor kellett vámot fizetni, mennyi küzdelmet, viszontagságot élt át a karaván népe. Egyiptomiak, babilóniaiak, perzsák, görögök, íómaiak mind tömjénillattal adták meg a tiszteletet isteneiknek. A felfelé szálló tömjénfüst a keresztényeknél is mély értelmet kapott, az ég-A KÉTSZÁZEVES EGRI MINORITA TEMPLOM A minoritákat, a ferences rendcsalád egyik ágát, a hagyomány szerint még maga Assisi Szt. Ferenc telepítette Egerbe 1218-ban. A kisebb testvérek rendje — Ordo Fratrum Minorum — csakhamar elterjedt Magyarországon és hatalmas kulturmunkát végzett a magyar kereszténység szolgálatában. Egerből a törökök elöl 1596-ban elmenekültek, s 1687-ben, a város felszabadítása után tértek vissza, hogy a majd száz évig mecsetté alakított templomuk helyén felépítsék uj templomukat. Páduai Szent Antal tiszteletére. Az építést 1758- ban kezdték meg és 1772-ben fejezték be. A templom — a nagy prágai építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer alkotása — Magyarország egyik legjelesebb barokk épülete lett. A művész térképzés iskolapéldájaként emlegetik és tanítják. Különösen előredomborodó homlokzata lenyűgöző. A minorita név az utóbbi időben eléggé kiesett a magyar katolikus köztudatból. Sokan nem tudják, hogy korunk nagy szentjét, Kolbe atyát — akinek boldoggáavatási okmányát szokástól eltérően magá a Szentatya olvasta fel —, a kisebb testvérek rendje adta az egyháznak és a keresztény világnak. A templom papjai: Bakonyi Gyula templomigazgató, a jóságos lelkületű Aczél Róbert—most nyolcvanöt éves — és szentéletü Maksa József — nemrég hunyt el — a boldogult emlékű Brezanóczy Pál érsek támogatásával, szívós munkával, sok fáradsággal élesztgették Szent Ferenc és Szent Antal egri tűzhelyének lángját. A templom legsúlyosabb anyagi kérdéseiben végül is az állami hatóságok nyújtottak segítséget ;a nagybecsű művészi emlék kétszáz esztendős fordulójára teljesen helyreállították a homlokzatot. A hívek áldozatkészségéből és a templomigazgató fáradozásai nyomán carrarai márványból szembemiséző oltár és ambó készült. Az évfordulót november 7-én ünnepelte meg a templom. Az ünnepet tridium vezette be, amelyen Koncz Lajos teológiai tanár mondotta a szentbeszédeket. Az ünnepen Kacziba József püspök, győri apostoli kormányzó mutatott be főpapi szentmisét és áldott meg a helyreállított szentegyházat. A befejező szentmisén megjelent Mészáros Lajos káptalani helynök, az egri érsekség főpásztora is, a két iroda-igazgató kíséretében. Sinkó Ferenc SÁGI PÁL be szálló imádság jelképe. A tömjén pedig, amit a napkeleti bölcsek a Gyermek Jézus elé helyeztek, isteni, égi királyi származásának az elismerése. A mirhát régente, főként Egyiptomban, a tömjénnél is többre becsülték. Neve arab és annyit jelent: keserű. Mert a balzsamfa kérgéről csórgó gyanta ize keserű volt, de az életmentő gyógyszer is és a testnek halál utáni megóvó ja. Az egyiptomiak, akik évezredekkel ezelőtt már tökéletességre emelték a balzsamozást, azt Írták, hogy a mirha harmincszor erősebb hatású, mint a só. Kenőcse pedig a kigyómarást és a skorpiócsípést gyógyította. Mint olcsó gyógyszer, még ma is itt áll a patikában. De kétezer évvel ezelőtt még fáradozó karavánok hozták nagy messziségből az afrikai és arábiai sivatagokon át. A görögök szerint a mirha megtisztította a lelket a súlyos bűnöktől. Az ókeresztények szemében a bölcsek ajándéka arra szolgált, hogy a Gyermek Jézust megóvja a világ bűneitől. Keserű ize más jelképes értelmet is adott neki: a mirha a bűnök feletti bánatot jelentette. Arany, tömjén, mirha ... A régi világ legnagyobb anyagi kincsei és egyúttal a régiek és a kései utódok szemében is jelkép és gondolat: a gazdag nagyvilág ajándéka az újszülött Messiásnak ott a betlehemi barlang-istállóban. Az apácák nyugdíjért folyamodnak HOUSTON — A római katolikus egyház történetében példa nélkül álló lépésre szánta el magát a Dominikánus Nővérek nevű houstoni katolikus rend. Mary Louise Dolson rendfőnöknő. A rend szorult anyagi helyzetére hivatkozva, Texas államtól nyugdijjárulékot kér. Dolson nővér elmondta, hogy a rend a pápa hatáskörébe tartozik, a helyi katolikus közösségtől emiatt támogatást nem kap, igy az apácák egyetlen anyagi forrását a dolgozó tanárok fizetése jelenti. Az apácák azonban sokkal kisebb fizetést kapnak, mint a világi tanárok: havi 200— 220 dollárt. Ebből kell eltartani a rend kétharmadát képező idősebb nővéreket is. Sally Horton, a houstoni közjóléti hivatal vezetője elmondta, hogy ha a kérvényt az állam elfogadja, akkor a nővérek havi 78 dollárt kaphatnak fejenként. A bökkenő csak ott van, hogy a rend fennállása óta, adót nem fizetett. Folyik a vita, hogy ilyen körülmények között, valóban jogosultak-e az állam segítségére. "HAGYATÉK ÉS ÖRÖKSÉGEK” (Folyt, a 14. oldalról) só szavait, haldoklásában mondott beszédét és ezek által nézi a világot Takaró Géza. Még van egy fontos dolog a könyvben, melyre ő összeszedte az erejét, hogy jól megírja és kifejezze, ez Takaró Géza poklokon járásának útja, öt is megtámadták, őt is megvádolták, Amerika-ellenes tevékenységet fogtak rá. Takaró Géza keményen állta ezt a harcot. Az Egyesült Államok szenátusi bizottsága intézte el az ügyet — egy nap alatt, tökéletesen igazat adván Takaró Gézának. Teljes ártatlanságát mondotta ki és győzelmet adott egy embernek 500,000-rel szembe, mert igy állott a helyzet: a hét hazug vádoló azt állította, hogy félmillió amerikai magyar nevében beszél és vádol. Ezek után természetes dolog, hogy lírai gondolatok elhatalmasodnak felette — közli családfáját, családjának múltját, családjának jövőjéről, gyermekeiről ad képet és azzal befejeződik, elfogy az anyag és elfogy az élet. Takaró Géza most már nem ir többet. Ennek a könyvének elolvasásával üdvözletünket küldjük feléje és azt mondjuk, eßben a könyvben Te vagy Géza, egészen az a Géza, akit mi ismertünk, akit mi szeretni fogunk minidig.
