Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-07-20 / 29. szám
Thursday, July 20, 1972 MAGYAR HÍRADÓ 9. OLDAL HOMOKI ERZSÉBET LELKI KLINIKÁJA TAPASZTALATLAN JELIGE — Kedves Miss Homoki, két hónappal ezelőtt diszkoték lokálban megismerkedtem egy jóképű férfival. Utána többször találkoztunk, elvitt vacsorázni elegáns vendéglőkbe. Egyszer felmentem a lakására és azóta jóba vagyunk. Nagyon elegánsan van berendezve a lakása. Van egy nagy könyvszekrénye sok polccal és mind tele vannak pornográf könyvekkel. Van egy barátnőm, bizalmasan vagyunk egymással, mindent elmesélünk egymásnak. Említettem neki a sok pornográf könyvet és ő nagyon megijesztett. Azt mondja, hogy az ilyen férfi biztosan perverz és valami rossz történhet velem, mert sokszor hallott már arról, hogy perverz férfiak megölték a barátnőjüket. Igazán igy van, igazán félnem kell? VÁLASZ — Gondolom, hogy aki két hónapja jár egy férfi lakására és barátnőjének tartja magát, az a jelige ellenére sem lehet olyan “tapasztalatlan”. Éppen elég ideje volt “kitapasztalni”, hogy perverz, vagy nem perverz. Személyes tapasztalata többet árul el erről, mint a pornográf könyvek a polcon. Egyébként attól, hogy valaki pornográf könyveket olvas, még nem biztos, hogy kéjgyilkos-jelölt. Azt kérdi: félnie kell-e? A régi mondás szerint jobb félni, mint megijedni. Különben is, azt hiszem, nem lehet valami szórakoztató dolog ilyen gondolatokkal randevuzni legénylakáson. Akkor már inkább idegmegnyugtató, ha otthon éjszaka rémregényeket olvas ahelyett, hogy legény lakásra jár. ★ UJ HÁZASOK — Kedves Miss Homoki, a szüleim csehszlovákiai magyarok voltak, én azonban már itt születtem, itt jártam iskolába. A szülői házban magyarul beszéltünk, most is olvasok magyar könyvet és magyar újságot. 6 hónappal ezelőtt született amerikaihoz (angol) mentem férjhez. Az édesanyámtól nagy tisztaságot tanultam, arra nevelt, hogy a ház mindig ragyogjon a tisztaságtól. Nagyon vigyázok erre. Apámnak és nekünk a gyerekeknek papucsunk volt kikészítve az ajtóba és mikor hazajöttünk, azt vettük fel, hogy a cipővel ne piszkoljuk be a parkettát és a szőnyeget. Én is szép lakást akarok, ezért szívesen és sokat takarítok, hogy mindig tiszta legyen. Kértem a férjemet, hogy használjon papucsot, de nem akarja viselni. A pipázást nem akarja abbahagyni, pedig a füst belemegy a csipkefüggönyökbe és piszkitja. Kímélni akarom az ebédlőbutort és a szőnyegei;, ezért azt akarom, hogy csak akkor együnk az ebédlőben, ha vendégek jönnek, ő azonban nem hajlandó a konyhában enni. Még csak fél éve vagyuk házasok és már többször veszekedtünk ezek miatt. Kinek van igaza? VÁLASZ — Hogy a lakás tiszta legyen, abban magának igaza van. Maga azonban összetéveszti a lakást a múzeummal, másrészt a mohamedán templommal, a mecsettel, ahová az igazhivö úgy lép be, hogy leveti a cipőjét és papucsot húz. A lakás nem templom és nem muzeum, azért hívják lakásnak, mert lakunk benne. Továbbá: ahol nincs ebédlő, ott a konyhán is lehet enni, de maguknál van és a férje ott szeret étkezni. Semmi értelme a konyhába kényszeriteni. Úgyis azt Írja, hogy szívesen takarít, takarítson többet az ebédlőben is, a férje pedig segítsen a takarításban. Ami a pipafüstöt illeti, igazat adnék, ha egészségügyi okok miatt akarná lebeszélni a férjét a dohányzásról. Maga azonban úgy látszik nem a férje egészségét, hanem a függönyt félti. Különben is ebben az egész papucs-dologban van valami szimbólum. Annak a jelképe, hogy papucsférjet szeretne! Vigyázzon! Ha nem hagyja abba a nagy tisztasági parancsolgatást, éppen az ellenkező fajta férj lesz a férjéből. ★ MRS. M. V. — Kedves Miss Homoki, én nem nagyon politizálok, de az újság, a rádió és a TV tele volt vele, a legutóbbi választáson annyit szónokoltak a politikusok, az elnökjelöltek és a képviselők, hogy már a könyökömön nőtt ki a sok szónoklat. Ha valaki hallgatja őket, nem tudr ja, melyiknek higyjen, mert mindegyik Ígérget és ugyanazt mondja, csak az egyik jól szónokol, a másik rosszul szónokol. Lehet az, hogy a politikában nem a tehetség a fontos, hanem az, hogy valaki milyen szépen tud beszélni? VÁLASZ — Jókai Mór mondása, hogy beteg ember és képviselőjelölt mind igen szépen szokott beszélni. Egyébként nem kell okvetlenül igaznak vélni valamit azért, mert ékes beszédben magyarázzák, sem hamisnak tartani azért, mert a szónok beszéde döcög. Viszont nem biztos, hogy igaz csak azért, mert kezdetleges a formája, de ugyanakkor nem hamis azért, mert a szónoklat ragyogó. Különben már Goethe, a német Írófejedelem, aki együttal miniszter is volt, megírta, hogy a politika ritkán jár egy utón a hűséggel és az igazsággal. TÁRSADALMUNK . . . Nem az életkor határozza meg a teljesítőképességet Idős emberek passzivitása és elszigeteltsége többnyire a társadalom magatartásának az eredménye, nem pedig az öregedés következménye. A régi sémák, hogy az “öregség — kivülrekedés a társadalmon“, “az öregség — hanyatlás és lemondás”, gyakran olyan szerepre kárhoztatják az idősebbeket, ami egyáltalán nem felel meg egyéni magatartásuknak, testi és szellemi képességeiknek, reális helyzetüknek. Az eddigi eredmények megmutatták, hogy a negativ kép feltétlenül felülvizsgálatra szorul. A szellemi teljesítőképesség különböző formái szempontjából nem az életkor a döntő, hanem a mindenkori egészségi állapot és elsősorban a lélektani és a társadalmi tényezők. Egy viszonylag egészséges 70 évest egy viszonylag egészséges 30 évessel összehasonlítva, szellemi téren általában alig mutatkozik említésre méltó különbség. A vizsgálatok során 220 60—65 és 70—75 év közötti férfit és nőt figyeltek meg a pszichológusok öt éven át. Egészségi állapotukat egyidejűleg orvosok ellenőrizték. A kísérleti személyek “kiesési aránya” pontosan megfelel az ebben a korcsoportban várhatónak. Az eddigi eredmények egy nagyon elterjedt előítéletnek üzennek hadat: a szellemi teljesítőképesség megőrzése szempontjából nem az évek száma a döntő, hanem elsősorban az egészségi állapot és a környezettől kapott ösztönzés. Az, értelem, az “intelligencia” öregség miatti általános csökkenéséről, egyáltalán nem lehet beszélni. Egy sor értelmi képesség nagyszerűen “állja” az öregséget. Ilyenek például: a széles körű tudás, a gyakorlati ítélőképesség, a beszédkészség, vagy a talpraesett megoldások megtalálása problematikus helyzetekben. Az idő múlásával csak akkor múlik a teljesítőképesség, ha már egészen előrehaladott korról van szó. Egyébként a teljesítőképesség megőrzése szempontjából az úgynevezett “tréning tényező” is nagy szerepet játszik. Azoknak teljesítménye csökken a legkevésbé, akiket hivatásuk, vagy egyéb körülményeik egész életükön át nagy követelmények elé állították. Erre a tréning tényezőre vezethető vissza az a megfigyelés is, hogy a megvizsgált csoportok nőtagjai általában a férfiaknál rosszabbul szerepelnek a szellemi tevékenység és a befogadóképesség terén. Azok az asszonyok viszont, akik életük valamelyik szakaszában dolgoznak, bizonyos feladatokat sokkal jobb eredménnyel teljesítenek, mint a “csak háziasszonyok”. A vizsgálatnak egy másik fontos eredménye: rendkívül nagy eltérés van a között a kép között, ami az idős emberben önmagáról kialakul és amit mások alkotnak róla. Az idősebb ember például még abszolút teljesitőképesnek érzi magát — ami többnyire meg is felel az objektív tényeknek —, de szembetalálja magát a társadalom egészen másfajta igényeivel, mire, nem is ritkán, megpróbál “alkalmazkodni a társadalom vele szemben támasztott magatartási igényeihez”, ami azután valóban a teljesítőképesség csökkenéséhez vezethet. Az is kiderült, hogy az értelmi képességek öregkori változásai szoros összefüggésben vannak az egyéni élet alakulásával. A szakmai tapasztalatok, a családi élettel való általános elégedettség hosszú időre tartósíthatja a teljesítőképesség fokát. Az egészségi állapot megítélésében nagy különbségek mutatkoznak a vizsgált személy és az. orvos megállapításai között. Nagy részük, főleg az idősebb férfiak csoportja, sokkal kedvezőbbnek ítéli egészségi állapotát, mint amilyen a valóságban. Ezzel szemben a nők, főleg a 60 évesek csoportja, akkor is hajlamos a panaszkodásra, amikor arra semmi ok sincs. E’gyes reakciópróbák eredménye azt mutatja, hogy bizonyos egyéni jellemzők erős mértékben függnek a szubjektív érzésektől: aki egészségesnek érzi magát, holott tulajdonképpen beteg, mégis aktívabb, vállalkozóbb, mint az, aki ténylegesen egészséges, de betegnek érzi magát. Dr. Ernest Ahrend yö Búcsú nélkül I 1 j ) Irta: MIKES MARGIT 1 Éhes madárnak szórhatok szemet, szomjas virágnak vizet adhatok, a nyomorult koldusnak kenyeret — s egy pohár gyógyító italt se, morzsányi vigaszt se teneked: csak sirató könnyeket. Ha kínod kitörne zsilipjéből, s gátat szakítva lezúdulna, fogyó életed hunyó csillaga még újra fellobbanna. Most a lét s nemlét küszöbén állsz, maradni se, menni se tudsz, de holtan majd lépni fogsz halálon innen, életen túlra. Kiáltok s nem fordulhatsz vissza, hogy egyszer, egy még utólszor szived felém dobogna. Anekdoták | SHAW MONDTA Egyszer egy fiatal újságíró interjút kapott Bemard Shawtól. Sok egyéb mellett azt kérdezte tőle, hogyan találja ki a humoros fordulatokat? — Egyszerű — mondta Shaw — Leülök az Íróasztalomhoz és elkezdek nevetni. Aztán kigondolom, hogy min nevettem, majd leirom ... DOROTHY PARKER NAPLÓJÁBÓL A világhírű Írónő egyszer ezt irta naplójába: “Az Isten kevés humorérzéket adott a nőknek, hogy képesek legyenek szeretni a férfit, mintsem hogy kinevessék ...
