Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-11-23 / 47. szám
18. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, November 23, 1972 MAGYAR VIDÉK: A PILIS VÖLGYE: — ahol) szlovákul beszélnek, de magyarul éreznek... Pilisszántó, november hó ... Nehéz betelni a tájjal. Nyájas, szolid hegyvonulatok között (kígyózik az országit. Minden kanyar után meglepetés, uj látnivaló: hol meredek sziklaorom, hol ősziesen rozsdálló erdősáv, időnként valamelyik völgykatlanba zárt falucska — Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pilisszentlélek — templomtornya. ‘‘Pilisországban” kalandozunk. Néha valóban úgy érezzük, mintha más országban járnánk. Idegen szavak peregnek a buszmegállóban ácsorgó, munkába induló férfiak, s tanácsháza előtt pletykáló, hátikosaras nénikék, iskolába baktató gyerekek ajkáról. Szántón csakúgy, mint Szentkereszten vagy Szentiéleken. — Pedig ahány falu, annyi sajátosságos nyelvjárás van itt a Pilisben — állítja Jánszky László, a szentkereszti iskola szlovák tanára. — Szentkereszten például sok mindent másképp mondanak, mint az alig három kilométernyire fekvő Szántón. Mindenesetre valamikor közös volt az alap. Mivel kiváncsi voltam, honnan vándoroltak erre őseink, főnév-összehasonlitásokat végeztem. Ezek szerint a mai Nyugat-Szlovákiából kerülhettek ide annak idején a szlovákok. Ott még ma is él a mi nyelvjárásunk, amelyet viszont itt számos hatás ért és változtatott meg. Keveredtek a szavak. Akárcsak az emberek . . . Olyannyira, hogy ma már a családnevek sem árulnak el semmit az eredetiből. Pilisszántón például a fél falu Kormos, Szentikereszten sok a Spiegelhalter, Holzapfel Glück, Klausz, Gebhardt — « New Jersey Bell ought to do more to make phone service better False We’re doing a lot about phone service right now. In fact, we’re in the midst of our largest construction program ever. Spending over one million dollars every working day this year, doing such things as installing more cable underground, bringing electronic switching to more localities, making Dial Tone First and Touch-Tone® service available to more people. That’s a pretty good record. But we’ll have to do even more in the years to come —because being good isn’t good enough. To meet your soaring demands, we see the need to spend $2.5 billion on construction programs in the next five years alone. Doubling our investment in facilities, and in effect building another New Jersey Bell inside and alongside the present one. To do this, we must earn well in order to justify the investment of such massive amounts of new capital. Good service, good earnings—they’re closely related. In the long run, you can’t have one without the other. We’ve set a high standard for telephone service in New Jersey. We’re doing our best to live up to it. New Jersey Bell Being good isn’t good enough. csupa német név. Ami nem csoda, hiszen egy emberöltővel ezelőtt a falu akkori két utcájából az egyik a “Német utca” volt. Ám már csak egykét család ért valamit németül, az ide vándorolt, vagy beházasodott német ajkú nemzetiség néhány évtized alatt szokásaiban, sőt nyelvében is alkalmazkodott a szlovákokhoz. A zsákutcába vezető névmagyarázgatásnál megbízhatóbban igazítanak el a tények. Például a legutóbbi népszámlálás adatai. Ezek szerint az 1900, illetve 2100 lélekszámú Pilisszántó és Pilisszentkereszt, továbbá az alig 500 lélekből álló Pilisszentlélek lakosságának 70- 90 százaléka szlovák anyanyelvű. Az utóbbi egy-két évtizedben a környékbeli városok iparosodtak, a helyi erdőgazdaságon kívül Esztergom és Szentendre is sok pilisi lakót foglalkoztat. S az eredmény? Csak villanásokban: Pilisszántón 200 uj, két, háromszobás, komfortos családi ház, a takarékban négymillió forint betétállomány. Szentkereszten valóságos villasorból álló utcák, olyan helyeken, amelyek a 2 évtizeddel ezelőtti képes levelezőlapokon is “fehér folt”ként mutatkoztak üresen, kopáron . . . Szentlélek vegyescikk-, élelmiszer és husboltjában az 500 főnyi lakosság (csecsemőiket is beleszámítva), csaknem 300,000 forint értékű árut vásárol havonta .. . És mindehhez egyre több aszfaltos járda, modern közvilágítás ; Pilisszentkereszten a tájba, környezetbe pompásan illeszkedő svájci szanatóriumra hasonlító csupa ablak, csupa fény iskola-épület. Mind a három községben — még a piciny Pilisszentléleken is — olyan uj, derűs kulturház, hogy sokezer lakosú alföldi nagyközségek is megirigyelhetik. Homlokzatukon formás fabetük hirdetik: — Kniznica (Könyvtár). Ma már tehát adottak a keretek az anyanyelvi kultúra ápolására, fejlesztésére, kivirágoztatására is. Nem mindenütt élnek egyformán a lehetőséggel. Pilisszentléleken, a részben osztott kis iskolában egyáltalán nincs anyanyelvi oktatás. — Volt, de évekkel ezelőtt a szülők kérték megszüntetését, mert úgy érezték, hogy amúgy is túlzottan megterheltek a gyerekek — mondja Jablonszky Gyuláné tanácstitkár. — Amikor próbáltuk az ellenkezőjéről meggyőzni őket, arra hivatkoztak, hogy nemzetiségi joguk, maguknak eldönteni, hogy mit akarnak. Ez igaz, ám abból, hogy egymás között beszélik anyanyelvűket, az idősebbek szívesen énekelnek régi szlovák népdalokat, s a kulturotthonban fiatalok, öregek egyaránt meghallgatják és élvezik műsorát, következtetni lehet rá: televénytalaj vár azokra — például egy-két különösen lelkes, fáradságtól vissza nem riadó pedagógusra, akik szívügyüknek tekintik a nemzetiségi kultúra kincseinek feltárását. Itt azonban, ahol még mutatóban sem akadt cseréptetős ház — mint ahogyan ma elvétve sem bukkanunk zsuppfedelesre —, mindig előbbre való volt az anyagi elmaradottság pótlása. Kevesebb idő, érdeklődés, energia maradt a művelődésre. A többi községben már egészen más a kép. Pilisszántón — a hajdani urasági kastélyban berendezett gyönyörű óvodában, két nyelven köszönt az apróságok kórusa: Jó reggel kívánok! Dobri gyen prajem! A pilisszentkereszti általános iskolában az ötödikesek anyanyelvi órájára toppanok be. A fekete tábla felett Petőfi-kép, alatta a szlovák felirat: Pacuj svedonite (Dolgozz lelkiismeretesen!) Egykori ‘nagyságos fejedelmünk’ nemzeti színű zászlóra függesztett arcképe hirdeti a hátsó falon, hogy ez itt a Rákóczi-raj. A sarokban Supraphon-lemez szól, erről tanulják az éberen figyelő gyerekek a szép, irodalmi szlovák kiejtést. — Bár jómagam magyar származású lévén, bevándoroltnak számitok, tiz éve kerültem ide, mégis arra vagyok legbüszkébb, hogy mind a 198 gyerekünk résztvesz a szlovák nyelvórákon — jegyzi meg Borbély Gáspárné iskolaigazgató. — Elsőtől 3- ikig heti három, a többi osztályban heti négy óra a szlovák anyanyelvű oktatás. — Ezen önként, szívesen vesznek részt a magyar anyanyelvűek, köztük természetesen az én fiam is. Bekapcsolódnak a nemrég alakult szlovák szakkör gyűjtő munkájába is, belátva, hogy minél többet tud az ember, annál többet ér. S itt egymástól van mit tanulni. A kívülálló csodálkozhat, elgondolkozhat, megoldódhat a Pilis völgyeibe rejtett, mai csodán: a tegnapi szegény emberek gazdasági felemelkedésén, anyanyelvek, szokások, kultúrák termékeny találkozásán, kölcsönhatásán. Felismerheti — és itt fel kell ismernie —, hogy mire képes a helyes nemzetiségi politika. Akik azonban helyben élnek, azoknak mindez már természetes, magától értetődő. Miklós Dezső 5 MILLIÓ FESTMÉNYEKÉRT NEW YORK — Több mint 5 milliót hozott a new yorki Sotheby Parke Bemet galleriában megtartott árverés, melynek folyamán nagyrészt impresszionista festmények kerültek eladásra. A többi közt a Metropolitan muzeum is áruba bocsájtott 11 festményt. Először jelentek meg ilyenszerű mügyüjtemény árverésen japán vásárlók is, kik közel egy millió dollárért 12 festményt kerítettek birtok kukba. Az árverés véletlenül pont Pablo Picasso születésnapjára esett. A 91 éves művész nem volt ugyan jelen, de egyik, 1925-ből származó képe 280,000 dollárt hozott. A legmagasabb árat Degas egyik festményéért fizetették : európai vevő 460,000 dollárral volt szegényebb az árverés után, melyen a közönségben lévő hölgyek szőrméi és ékszerei a képek szépségével is felvehették a versenyt. ÉVFORDULÓK Gellér Oszkár Kossuth-dijas költő és újságíró, a századelő irodalmi forradalmának egyik jelentős alakja, a Nyugat egyik volt szerkesztője 90 esztendeje született. * * * Gerster Kálmán építész, a Nemzeti Szalon egyik alapítója, a hazai monumentális építészet kiváló művelője halálának 45.-ik évfirdulója. lálának 45-ik évfordulója. * * * Kossuth Lajos 130 esztendeje nyitotta meg a Vigadóban az első magyar Iparmükiállitást. * * * Asbóth Oszkár szlávista nyelvtudós, egyetemi tanár, akadémikus 120 esztendeje született. * * ❖ Nagyajtai Teréz Kossuthdijas jelmeztervező, érdemes művész születésének 75-ik évfordulója. * * # Vadász Miklós grafikus, festő — a századeleji plakátmüvészet egyik jelentős képviselője volt — 45 esztendeje halt meg.
