Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)

1972-10-26 / 43. szám

8. oldal SZEX ÉS CIGARETTA Irta: SÁGI PÁL Megjelent a hivatalos jelentés arról, hogy mennyit dohányzik ma Amerika. Nyolc éve már, hogy valóságos kereszteshadjárat folyik a ciga­retta ellen. Rákkal és hasonló “kellemetlenségekkel” i j esztge­­tik a dohányzókat. A gyárakat kötelezték, hogy nyomtassák rá a cigarettacsomagra: a dohány­zás veszélyes lehet. Televízió­ban, rádióban tilos a cigaretta­hirdetés, amivel százmilliókat vettek ki a hálózatok zsebéből —, nem mintha sajnálnám őket. Ennyi propaganda és tilalom el­lenére nem mentek túlságosan sokra a dohányzás ellenzői. A hivatalos jelentés ugyanis azt mond­ja: a 8 éves küzdelem ellenére statisztikai átlag­ban évenként 204 csomag cigarettát szivünk, nők, férfiak vegyesen. A múltkor pedig majd megszakadtam a neve­téstől, amikor a TV-n láttam, hogy a levegőszeny­­nyeződés elleni nagy konferencián a delegátusok közül jónéhányan vidáman cigarettáztak. Nem vagyok orvos, nem értek hozzá, nem is vitatom, mit és mennyit árt a füst az egészségnek. Any­­nyi azonban biztos, hogy a dohány elleni propa­ganda története majdnem egyidős a dohányzás nyomonkövethető néhányszázados történetével. Bár az is igaz, hogy kezdetben a dohány mellett szólt a propaganda. Kolumbusz hozta hirét Európába. Felfedező utján látta, hogy az amerikai indián őslakók ku­koricalevélbe sodorva füstölték, alighanem a moszkitók elűzésére. Pár évtized múlva Nicola Menardes spanyol orvos már arról irt, hogy a dohány kitűnő gyógy­szer egy sor betegség ellen. Amerikában addigra A hét legfontosabb eseménye, amely az elnök­­választási kampányt is háttérbe szorította, Kis­singer párisi és saigoni tárgyalásai voltak. Mire e sorok napvilágot látnak, talán már létrejött a fegyverszünet. Az észak-vietnamiak annak tuda­tában, hogy a választások előtt Nixon elnök eny­hébb feltételekkel hajlandó leállítani a háborút, mint november 7. után, belementek a Kissinger által ajánlott tervezetbe. Az egyezmény fonto­sabb pontjai: 1. Azonnali fegyverszünet és a hadifoglyok ki­cserélése; 2. koalíciós kormány. Thieu dél-vietna­mi elnök az egyetlen akadálya a végleges meg­egyezésnek, azonban ha Nixon elnök türelmének végeszakad, a korrupt diktátor tiltakozását nem fogja figyelembe venni. Reméljük, hogy mire e sorok nyomtatásban megjelennek, minden idők egyik legszörnyübb és leghiábavalóbb háborúja befejeződött. A választási kampány tempója meggyorsult és mindkét párt azokra az államokra koncentrálja erejét, amelyek megnyerése nélkül egyik sem győzhet. Ezek az államok: California, New York, Ohio, Illinois és Texas. McGovern egyre erősebb, azonban Nixon még mindig 25 százalékkal vezet. A próbaszavazások szerint Nixon 59:34 arányban a favorit. A dollár vásárlóereje még mindig csökkenő­ben van és a közszükségleti cikkek árai gyorsab­ban emelkednek, mint a munkabérek. így nem csoda, hogy több komoly sztrájk fenyegeti az or­szág gazdasági egyensúlyát. már a fehérek között is hódított. Jean Nicott, II. Ferenc francia király liszaboni követe 1560-ban néhány palántát kapott ajándékba Floridából. Küldött belőle párat ajándékba Medici Katalin­nak. A szép Katalin királyné nemcsak azzal irta be nevét a történelembe, hogy megrendezte a Szent Bertalan éjszakát, amikor is lemészárolta­­tott 20 ezer protestáns hugenottát, hanem azzal is, hogy róla kapta első európai nevét a dohány: Herba Reginea, azaz Királynéfü. Csak később adta neki a tudomány hivatalosan Nicot után a Nicotiana Tabacum nevet. Hívhatták akárminek, egyre többen pipáztak, bagóztak, tubákoltak, nem utolsósorban azért, mert gyógyszernek tartották. Az ellenpropagan­da nem is annyira egészségügyi, mint inkább er­kölcsi alapon indult meg és az egyház kezdte. — A kártya az ördög bibliája, a dohány pedig az ördög tömjénfüstje. VIII. Orbán pápa 1623-ban került trónra és a következő évben már egyházi átkot hirdetett a dohányra, a tubákolásra. Csak kerek száz esztendő múlva oldották fel az átkot. Közben és utána is terjedt a dohányzás és ami­lyen mértékben terjedt az egyik oldalon, olyan mértékben üldözték a másik oldalon. Az állami törvény is ellene fordult. Jónéhány országban de­res, kaloda, korbács volt a büntetés. Oroszország­ban pedig cári parancs, azaz ukász jelent meg: — A pipázó orrán a hóhér üsse át a pipaszá­rat, aztán vágja le a bűnös orrát. A magyarok a török hódoltság idején ismer­ték meg a pipázást. Akár hiszi valaki, akár nem: a jámbor Bornemissza Pál püspök révén került a dohány Erdélybe. Az országgyűlés törvényt is hozott ellene, de csak annyit ért el vele, hogy ti­tokban szívták. Nálunk eleinte csak pipáztak, az első szivargyárat a spanyolok építették Sevillá­ban. A francia udvarban a tubákolás járta. Az ud­varhölgyek is rákaptak és akkorákat prüsszen­­tettek, hogy belerengett a tornyos, rizsporos pa­rókájuk. Francia volt az első szivarozó nő is, George Sand, a hires költőnő. A szivarhoz nadrá­got is viselt a poétanő, aki azonban, valljuk meg őszintén, nem annyira költeményei “minősége” miatt vonult be az irodalomba, hanem inkább hi­res szerelmei révén. A szivarhoz egyébként nad­rágot is viselt, pedig akkor még csodaszámba ment a nadrágos nő, különösen szivarral a szá­jában. Orbán pápa mellett világi uralkodó is hadba­­szállt, I. James angol király saját felséges kezé­vel irt röpiratot dohányzás ellen. Másik röpiratot is irt, de azt már álnéven, mert ebben szexről volt szó. őfelsége álnéven egyenesen a szerelmes nőkhöz fellebbezett és felhívta őket: — Asszonyok, tiltsátok el a füstöléstől a fér­jeteket, mert a dohány csökkenti a férjek férfiúi erejét. Amerikában a múlt század derekán indult nagy­arányú antinikotinista hadjárat. George Trask massachusettsi lelkész 10 év alatt 2 ezer prédiká- k dót és előadást tartott — vajmi kevés eredmény­nyel. Valamivel előbb már Magyarországon is meg­jelent a pipa mellett a szivar. Fuchs, Phillips és Társa majdnem 140 évvel ezelőtt alapította meg az első budapesti szivargyárat a Sip-utcában. A szivar hamarosan divatba jött. Eleinte úgy hívták, hogy szipa vagy cigarro. Gróf Széchenyi István és néhány nyelvújító a szivola nevet aján­lotta. Végül azonban Vörösmarty Mihály lett a keresztapja, tőle kapta a szivar nevet. A cigaret­­tázás csak jóval később terjedt el. Két esztendő­vel a szabadságharc leverése után osztrák—ma­gyar állami monopóliummá vált a dohánygyártás. Az elnyomatás sötét éveiben a magyar virtushoz tartozott kijátszani az osztrákot; jobban Ízlett a finánc-nemlátta szüzdohány. Igaz, hogy a vir­tusból akkor is megmaradt valami, amikor a ki­egyezés idején, 1867-ben önállósághoz jutott a “magyar királyi dohány jövedék”, az állami jog, ami ma is megvan, csak más a neve. Nem tudom, cigarettás olvasóim között lesz-e. aki elgondolkozik az évi 204 csomag cigarettáról szóló hivatalos jelentésen. Azt hiszem, a többség vállat von és vidáman pöfékel tovább. Hacsak a hivatalnak eszébe nem jut egy jó trükk és őfel­sége I. James király ötletét felújítva nem rákkal, hanem a TV-n, rádión, újságokban azzal kezdi ijesztgetni a cigarettásokat, hogy a füst megtá­madja a szexuális képességeket. Ebben az esetben remélheti a hivatal, hogy sokmillió nő felcsap önkéntes propagandistának a dohányzás ellen és talán még meg is piketelik a dohánygyárakat. Táj — ezüstben Reggelre bokrot, fűzfát meztelenre vetkőztetett a fagyos éjszaka, s ott állt az erdő, szégyenén szepegve, mint aki vétkét fájva tér haza. A macska-baglyok, borzas szárnyuk rázva visongva szálltak ágról-ágra át, s hullott a tollúk rőt avar-parázsra, melyen az ősz már elhalta magát. Tiszát ölelve sirt, fütyült a szél. — mint szeretők, kik magukat veszejtve egymás húsáért feszülnek keresztre. Hanyatt feküdt a táj, s ráhull a dér nehéz ezüstben járok, szinte csobban, s meleged átsüt, át a lábnyomodban. LŐDI FERENC FÉLIGAZSÁGOK A halálos szerelmet az írók találták ki, hogy legyen témájuk, ha nem jut az eszükbe semmi. • Ha egy férfi azt ígéri a nőnek: “én majd bol­doggá teszlek”, akkor elsősorban a saját boldog­ságára gondol. • Ismerd meg önmagad! — tanítja a görög bölcs. Kész örömmel, csak jönne már valaki, aki bemu­tatna engem nekem! • A legszebb zene: az élőszó! A hétköznapi igazságok néha valóban igaznak bizonyulnak és ez a meglepő bennük. • — Mester, ön mióta iró? — kérdeztem egy hí­rességtől. — Ezt kérdezze meg az olvasóimtól! — felel­te ö. Az öregek általában azt a világot féltik a fia­taloktól, amit ők már régen elvesztettek. • Sokszor hallom az autóbuszon, villamoson: — “Amit megtehetsz ma, az holnap sem késik!” Ez lenne a másodállás jelmondata — a főállásban? • Normálisnak lenni nagyon nehéz! — gondo­lom sokan igazat adnak nekem. • A házasság az alkalmazkodás művészete. Csak az a baj, hogy ennek a műfajnak kevés a sztár­ja. Szinetár györgy

Next

/
Thumbnails
Contents