Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)

1972-10-19 / 42. szám

7. oldal ' r „ ■ ■ tu.---w- mi - " homoki ••; A ' jP I , ‘ . : :s5 » ** * MIKI KLINIKÁJA SZERELMESEK — Kedves Miss Homoki, két évvel ezelőtt kezdődött a szerelmünk, pontosan úgy, ahogyan mondani szokás, hogy majd meg­haltunk egymásért. Én úgy éreztem, hogy az egész életemnek csak ő az értelme, ő pedig úgy gondolja, hogy nélkülem semmit sem ér az élet és úgy odavolt értem, hogy más nővel már szin­te udvariatlanul sem akart beszélgetni. így ment ez egy évig. Akkor valami érthetetlen módon mind a ketten kezdtünk megváltozni. Én jól fi­gyeltem az érzelmet. Már gyengültek az érzések. Lassan-lassan ment lefelé. Most már ott tartunk, hogy változatlanul még mindig együtt vagyunk, de ez már nem hasonlít arra, ami volt és rémül­ten arra gondolok, hogy mi lesz, ha ez igy megy tovább, összezavarodnak a gondolataim, kérem, magyarázza meg a dolgot és segítsen. VÁLASZ — A szerelem megszűnhet egyolda­lúan, csak az egyik partnerben, de megesik, hogy mind a kettőben. Az első esetben, aki továbbra is szeret, százféle módon, ha nehezen is, de eset­leg vissza tudja szerezni a másik szerelmét. A második esetben azonban nincs segítség, hiszen két személy közül egyikben sincs meg az akarat, ami erőt ad a szakadozó kötelék összefonásához. Be kell látniok, hogy szerelmük a végén jár. Be­széljenek őszintén és adják vissza egymásnak a szabadságukat, mielőtt unalomba fulladnak. Sza­kítsanak. Nincs szánalmasabb valami, mint a vég­­elgyengülésben kimúló szerelem. ☆ lír ☆ -■ v* Mese jelige. Kedves Erzsébet, 57' éves régi­módi asszony vagyok, 4 gyermeket neveltem fel, 3 fiút és 1 lányt. Mind felnőttek, mindnek van már egy vagy több gyermeke. A 3 fiú Magyar­­országon van és feleségeik is dolgoznak és igy sokszor jól jött, ha a nagymama egy kicsit segí­tett a házban. Meg is tettem, amit tudtam. Kü­lönösen fontos volt, hogy a kicsinyekre vigyáz­tam, amikor kellett. Szerettek is engem az uno­kák, a fiaim és a menyeim pedig hálásak voltak, jónak tartóJták, ahogy a kicsinyekkel foglalkoz­tam. A lányom közben kijött Amerikába, Buda­pesten ismerkedett meg látogatóban ott járt mai férjével, megházasodtak és kijöttek ide. Nagyon jól megy nekik és kihívtak engem egy évre ven­dégségbe. Igazán nagyon szépen bánnak velem, egész New Yorkot1 nekem adnák, ha kérném. Csak egy vita van köztem és a lányom között, ők sokszor mennek el hazulról este és egyedül mara­dok a lányukkal, a drága kis unokámmal, aki jól tud magyarul. Mesélni szoktam neki, régi szép meséket. A lányom azt mondja, hogy ne mondjak ilyeneket, mert az orvosok és a pedagógusok sze­rint ez rossz, a régi mesék tündérekről, óriások­ról szólnak és ezek zavarják a gyerek gondolko­dását és rosszat tesz neki, mert mindenféle bű­nökről, gyilkosságokról, gyerekrablásokról és ilyenekről szólnák. Példának hozza fel, hogy Hó­fehérkét! a gonosz királyné a boszorkány segít­ségével meg akarja ölni. Ha igy van, ahogy a lányom mondja, akkor én nagyon ósdi öregasz­­szony vagyok, aki már a meséhez sem értek. VÁLASZ — Nyugodjon meg, ért hozzá. Nem maga régimódi, hanem a lánya, aki hallott va­lamiről, de nem emésztette meg. Jónéhány év­vel ezelőtt ugyanis felvetődött egy irányzat, hogy a régi mesék néhány szereplője félelmet kelt a gyermekekben és rontja a gondolatvilágukat. Ezt .. az elméletet azonban utóbb éppen a modern gyer­mekpszichológusok cáfolták meg. A mai legmo­dernebb felfogás szerint éppen a régi mesék mozdítják elő a gyermek ítélőképességét, önálló gondolkodását már kicsiny korában. A meséből tanulja meg már korán megkülönböztetni a jót a rossztól. A gyermek szemében a gonosz óriás, a dühös farkas, a boszorkány személyesíti meg a világban a rosszat, amit le kell győzni. Nem Be­nedek Elek, nem Anderson, nem Grimm meséivel van baj, hanem a “modern” mamákkal. Azokkal a fiatal mamákkal, akik a TV elé ültetik a gyere­ket akkor is, ha nem neki való a műsor, ahelyett, hogy időt szánnának arra, hogy a gyerek ágya szélére üljenek, és szép, érdekes mesét mondja­­nák neki. ☆ ☆ ☆ OLVASÓ — Kedves Miss Homoki, egy percig se gondolja, hogy valami viccet akarok csinálni azzal, hogy férfi létemre a Lelki Klinikának irok. Mikor Budapestről eljöttem, 26 éves voltam, már mögöttem voLi pár nőügy, 15 éve vagyok Ameri­kában és most 41 éves vagyok. Tehát 20 éves ko­romtól mostanáig bőségesen volt alkalmam ta­pasztalatokat szerezni a nők körül. Nem azért mondom, hogy dicsekedjek vele, csak azért, hogy megkönnyitsem véleménye kialakulását. Nem va­gyok sem kellemesen külsejű, sem mindennapos férfi, nem vagyok modortalan, tudom, hogy hol hogyan kell viselkedni. Azt szeretném tudni, miért van az, hogy igazi, nagy nőhöz még soha­sem jutottam. Elég intelligens -vagyok ahhoz, hogy ezt belássam. Tehát valami mégsincs rend­ben a nőkkel való viselkedésemben. Hogyan kell bánni a nőkkel? Lehetetlen, hogy erre ne legyen valami szabály. Ha nincs, akkor miért nincs? VÁLASZ — Csak röviden. Nincs rá szabály. Nem is lehet, mert a nőkkel való bánásmód a vi­lágon az egyetlen terület, ahol csak kivételes ese­tek vannak. BÉCSI NOTESZ... Bécsben 73 éves korában elhnyt herceg tolnai Festetics Györgyné született Haugwitz Mária grófnő. Az elhunyt lelkiüdvéért az engesztelő szentmisét Mindszenty József bíboros hercegprí­más mondotta a Pázmaneumban. Az elhunyt egyike volt az utolsó csillagkeresztes hölgyek­­enk. ★ Az Olympia-Stüberl tulajdonosainak Bánfalvy Klárinak és Friedl Imrének exkluzív nyári étter­me van Strobl-ban, a Wolfgang-tó partján, her­ceg Fürstenberg gyönyörű kastélyában. A “Tra­­dition”-ban minden nyáron a legjobb osztrák és nemzetközi társaság találkozik, a salzburgi ün­nepi játékok művészei és közönsége is gyakran ad ott egymásnak találkozót, hogy a magyar- étel­­különlegességek mellett megismerkedjék a ma­gyar népi zenével is valamelyik hires pesti prí­más és zenekara tolmácsolásában. Idén különö­sen forr szezonja volt a Tradition-nak, mint ál­talában az egész vidéknek. A müncheni olimpia előtt és után, valamint a salzburgi ünnepi játé­kok alkalmával arra járó előkelő nemzetközi tár­saság tagjai esténként a Tradition-ban találkoz­tak. Nehéz volna mindenkit felsorolni a hires ven­dégek közül, de egyet okvetlenül meg kell említe­ni, egy uralkodót, mégha az illető egy olyan pi­ciny állam trónján ül is, mint Monaco. Ill Rai­nier természetesen nem egyedül érkezett, hanem feleségével, Grace Kellyvel, valamint idősebb le­ányával, aki hir szerint Anglia királynője lesz rövidesen. A fejedelmi párnak nagyon Ízlett a ko­lozsvári töltöttkáposzta és a túrós palacsinta, nagyon élvezték a badacsonyi szürkebarátot, mely a nagy világversenyen nagy aranyérmet nyert, a legnagyobb sikert azonban a magyar zene, a ma­gyar nóta aratta. Az idei vendégsereg hercegein, grófjain kívül jelen voltak a művészvilág és a sport fejedelmei is, akik Münchenből hazatérőben meglátogatták az egykori kajak-világbajnoknőt, Bánfalvy Klá rát, sok nagy világverseny egykori hősnőjét. . ★ Kertész István, a kölni Operaház főzeneigaz­gatója négy hangversenyt dirigált a bécsi filhar monikusokkal Spanyolországban, majd a bécs Musikvereinban felejthetetlenül szép Brahms “Negyedik”-et mutatott be. ★ Hamza D. Ákos, az egykori jeles magyar film­rendező és gyártó, aki jelenleg Brazíliában él és visszatért eredeti mesterségéhez, a festéshez, nagy sikerrel mutatta be — Bécs után — kompo­zícióit a párisi Galerie Transposition termeiben A francia művészeti kritika elismeréssel méltat­ta a brazil—magyar Hamza művészetét. ★ Rév Livia zongoraművésznőt a francia köztár­sasági elnök a Becsületrenddel tüntette ki művé­szeti téren elért sikereinek elismeréséül. ★ Cziffra György Nevers-ben és Lyonban ad hangversenyt. ★ Kovács András szerezte a zenét Jean Anouilh “Médée” c. egyfelvonásos lyrikus drámájához. ★ A Genf ben élő irók, költők, szellemi pályán dol­gozók megalakították a genfi magyar irodalom­barátok körét, amely baráti összefogás formá­jában kíván működni a magyar kultúra és iro­dalom javára. Első művészi estélyüket november 3-án rendezik Genfben Cs. Szabó László, Sikoray Zsuzsa, Várady Szabolcs, Lökkös Antal és Major- Zala Lajos részvételével. A genfiek csatlakozásra szólítják fel mindazokat, akiket érdekel a magyai irdoalom jövője, sorsa. Csatlakozni a következő címen lehet: Cercle d’Amis de la Litterature Hongrois, Boite Postale No. 484., Stand, 1211, Geneve. A felhívást a következők írták alá: Dénes Ti bor iró, Haldimann Éva, a Neue Züricher Zeitung irodalmi munkatársa, H an toss Elemér történész, Hideg József vállalati igazgató, Lökkös Antal köl­tő, Molnár Miklós egy. tanár, Nagy László, a Cserkész Világszövetség főtitkára, Padányi-Gu­­lyás Béla köziró, John Seguier. Tóth János egyet tanár, Várady Szabolcs színművész és Vásárhelyi Tamás iró. GERGELY ÁGNES: UTAK Az emlék, mint a füstcsik, kigyó-fekete, vékony, eligazít magadhoz mint hóban a keréknyom, ha követed, ha mégse, útját elvégzi egy nap, magasba, mint az Ararát és mélybe, mint a tegnap, kettészakít, ne engedd, erősen nézz utána, az tud őrizni — élni — aki azt mondja, hátha. T I

Next

/
Thumbnails
Contents