Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-10-19 / 42. szám
7. oldal ' r „ ■ ■ tu.---w- mi - " homoki ••; A ' jP I , ‘ . : :s5 » ** * MIKI KLINIKÁJA SZERELMESEK — Kedves Miss Homoki, két évvel ezelőtt kezdődött a szerelmünk, pontosan úgy, ahogyan mondani szokás, hogy majd meghaltunk egymásért. Én úgy éreztem, hogy az egész életemnek csak ő az értelme, ő pedig úgy gondolja, hogy nélkülem semmit sem ér az élet és úgy odavolt értem, hogy más nővel már szinte udvariatlanul sem akart beszélgetni. így ment ez egy évig. Akkor valami érthetetlen módon mind a ketten kezdtünk megváltozni. Én jól figyeltem az érzelmet. Már gyengültek az érzések. Lassan-lassan ment lefelé. Most már ott tartunk, hogy változatlanul még mindig együtt vagyunk, de ez már nem hasonlít arra, ami volt és rémülten arra gondolok, hogy mi lesz, ha ez igy megy tovább, összezavarodnak a gondolataim, kérem, magyarázza meg a dolgot és segítsen. VÁLASZ — A szerelem megszűnhet egyoldalúan, csak az egyik partnerben, de megesik, hogy mind a kettőben. Az első esetben, aki továbbra is szeret, százféle módon, ha nehezen is, de esetleg vissza tudja szerezni a másik szerelmét. A második esetben azonban nincs segítség, hiszen két személy közül egyikben sincs meg az akarat, ami erőt ad a szakadozó kötelék összefonásához. Be kell látniok, hogy szerelmük a végén jár. Beszéljenek őszintén és adják vissza egymásnak a szabadságukat, mielőtt unalomba fulladnak. Szakítsanak. Nincs szánalmasabb valami, mint a végelgyengülésben kimúló szerelem. ☆ lír ☆ -■ v* Mese jelige. Kedves Erzsébet, 57' éves régimódi asszony vagyok, 4 gyermeket neveltem fel, 3 fiút és 1 lányt. Mind felnőttek, mindnek van már egy vagy több gyermeke. A 3 fiú Magyarországon van és feleségeik is dolgoznak és igy sokszor jól jött, ha a nagymama egy kicsit segített a házban. Meg is tettem, amit tudtam. Különösen fontos volt, hogy a kicsinyekre vigyáztam, amikor kellett. Szerettek is engem az unokák, a fiaim és a menyeim pedig hálásak voltak, jónak tartóJták, ahogy a kicsinyekkel foglalkoztam. A lányom közben kijött Amerikába, Budapesten ismerkedett meg látogatóban ott járt mai férjével, megházasodtak és kijöttek ide. Nagyon jól megy nekik és kihívtak engem egy évre vendégségbe. Igazán nagyon szépen bánnak velem, egész New Yorkot1 nekem adnák, ha kérném. Csak egy vita van köztem és a lányom között, ők sokszor mennek el hazulról este és egyedül maradok a lányukkal, a drága kis unokámmal, aki jól tud magyarul. Mesélni szoktam neki, régi szép meséket. A lányom azt mondja, hogy ne mondjak ilyeneket, mert az orvosok és a pedagógusok szerint ez rossz, a régi mesék tündérekről, óriásokról szólnak és ezek zavarják a gyerek gondolkodását és rosszat tesz neki, mert mindenféle bűnökről, gyilkosságokról, gyerekrablásokról és ilyenekről szólnák. Példának hozza fel, hogy Hófehérkét! a gonosz királyné a boszorkány segítségével meg akarja ölni. Ha igy van, ahogy a lányom mondja, akkor én nagyon ósdi öregaszszony vagyok, aki már a meséhez sem értek. VÁLASZ — Nyugodjon meg, ért hozzá. Nem maga régimódi, hanem a lánya, aki hallott valamiről, de nem emésztette meg. Jónéhány évvel ezelőtt ugyanis felvetődött egy irányzat, hogy a régi mesék néhány szereplője félelmet kelt a gyermekekben és rontja a gondolatvilágukat. Ezt .. az elméletet azonban utóbb éppen a modern gyermekpszichológusok cáfolták meg. A mai legmodernebb felfogás szerint éppen a régi mesék mozdítják elő a gyermek ítélőképességét, önálló gondolkodását már kicsiny korában. A meséből tanulja meg már korán megkülönböztetni a jót a rossztól. A gyermek szemében a gonosz óriás, a dühös farkas, a boszorkány személyesíti meg a világban a rosszat, amit le kell győzni. Nem Benedek Elek, nem Anderson, nem Grimm meséivel van baj, hanem a “modern” mamákkal. Azokkal a fiatal mamákkal, akik a TV elé ültetik a gyereket akkor is, ha nem neki való a műsor, ahelyett, hogy időt szánnának arra, hogy a gyerek ágya szélére üljenek, és szép, érdekes mesét mondjanák neki. ☆ ☆ ☆ OLVASÓ — Kedves Miss Homoki, egy percig se gondolja, hogy valami viccet akarok csinálni azzal, hogy férfi létemre a Lelki Klinikának irok. Mikor Budapestről eljöttem, 26 éves voltam, már mögöttem voLi pár nőügy, 15 éve vagyok Amerikában és most 41 éves vagyok. Tehát 20 éves koromtól mostanáig bőségesen volt alkalmam tapasztalatokat szerezni a nők körül. Nem azért mondom, hogy dicsekedjek vele, csak azért, hogy megkönnyitsem véleménye kialakulását. Nem vagyok sem kellemesen külsejű, sem mindennapos férfi, nem vagyok modortalan, tudom, hogy hol hogyan kell viselkedni. Azt szeretném tudni, miért van az, hogy igazi, nagy nőhöz még sohasem jutottam. Elég intelligens -vagyok ahhoz, hogy ezt belássam. Tehát valami mégsincs rendben a nőkkel való viselkedésemben. Hogyan kell bánni a nőkkel? Lehetetlen, hogy erre ne legyen valami szabály. Ha nincs, akkor miért nincs? VÁLASZ — Csak röviden. Nincs rá szabály. Nem is lehet, mert a nőkkel való bánásmód a világon az egyetlen terület, ahol csak kivételes esetek vannak. BÉCSI NOTESZ... Bécsben 73 éves korában elhnyt herceg tolnai Festetics Györgyné született Haugwitz Mária grófnő. Az elhunyt lelkiüdvéért az engesztelő szentmisét Mindszenty József bíboros hercegprímás mondotta a Pázmaneumban. Az elhunyt egyike volt az utolsó csillagkeresztes hölgyekenk. ★ Az Olympia-Stüberl tulajdonosainak Bánfalvy Klárinak és Friedl Imrének exkluzív nyári étterme van Strobl-ban, a Wolfgang-tó partján, herceg Fürstenberg gyönyörű kastélyában. A “Tradition”-ban minden nyáron a legjobb osztrák és nemzetközi társaság találkozik, a salzburgi ünnepi játékok művészei és közönsége is gyakran ad ott egymásnak találkozót, hogy a magyar- ételkülönlegességek mellett megismerkedjék a magyar népi zenével is valamelyik hires pesti prímás és zenekara tolmácsolásában. Idén különösen forr szezonja volt a Tradition-nak, mint általában az egész vidéknek. A müncheni olimpia előtt és után, valamint a salzburgi ünnepi játékok alkalmával arra járó előkelő nemzetközi társaság tagjai esténként a Tradition-ban találkoztak. Nehéz volna mindenkit felsorolni a hires vendégek közül, de egyet okvetlenül meg kell említeni, egy uralkodót, mégha az illető egy olyan piciny állam trónján ül is, mint Monaco. Ill Rainier természetesen nem egyedül érkezett, hanem feleségével, Grace Kellyvel, valamint idősebb leányával, aki hir szerint Anglia királynője lesz rövidesen. A fejedelmi párnak nagyon Ízlett a kolozsvári töltöttkáposzta és a túrós palacsinta, nagyon élvezték a badacsonyi szürkebarátot, mely a nagy világversenyen nagy aranyérmet nyert, a legnagyobb sikert azonban a magyar zene, a magyar nóta aratta. Az idei vendégsereg hercegein, grófjain kívül jelen voltak a művészvilág és a sport fejedelmei is, akik Münchenből hazatérőben meglátogatták az egykori kajak-világbajnoknőt, Bánfalvy Klá rát, sok nagy világverseny egykori hősnőjét. . ★ Kertész István, a kölni Operaház főzeneigazgatója négy hangversenyt dirigált a bécsi filhar monikusokkal Spanyolországban, majd a bécs Musikvereinban felejthetetlenül szép Brahms “Negyedik”-et mutatott be. ★ Hamza D. Ákos, az egykori jeles magyar filmrendező és gyártó, aki jelenleg Brazíliában él és visszatért eredeti mesterségéhez, a festéshez, nagy sikerrel mutatta be — Bécs után — kompozícióit a párisi Galerie Transposition termeiben A francia művészeti kritika elismeréssel méltatta a brazil—magyar Hamza művészetét. ★ Rév Livia zongoraművésznőt a francia köztársasági elnök a Becsületrenddel tüntette ki művészeti téren elért sikereinek elismeréséül. ★ Cziffra György Nevers-ben és Lyonban ad hangversenyt. ★ Kovács András szerezte a zenét Jean Anouilh “Médée” c. egyfelvonásos lyrikus drámájához. ★ A Genf ben élő irók, költők, szellemi pályán dolgozók megalakították a genfi magyar irodalombarátok körét, amely baráti összefogás formájában kíván működni a magyar kultúra és irodalom javára. Első művészi estélyüket november 3-án rendezik Genfben Cs. Szabó László, Sikoray Zsuzsa, Várady Szabolcs, Lökkös Antal és Major- Zala Lajos részvételével. A genfiek csatlakozásra szólítják fel mindazokat, akiket érdekel a magyai irdoalom jövője, sorsa. Csatlakozni a következő címen lehet: Cercle d’Amis de la Litterature Hongrois, Boite Postale No. 484., Stand, 1211, Geneve. A felhívást a következők írták alá: Dénes Ti bor iró, Haldimann Éva, a Neue Züricher Zeitung irodalmi munkatársa, H an toss Elemér történész, Hideg József vállalati igazgató, Lökkös Antal költő, Molnár Miklós egy. tanár, Nagy László, a Cserkész Világszövetség főtitkára, Padányi-Gulyás Béla köziró, John Seguier. Tóth János egyet tanár, Várady Szabolcs színművész és Vásárhelyi Tamás iró. GERGELY ÁGNES: UTAK Az emlék, mint a füstcsik, kigyó-fekete, vékony, eligazít magadhoz mint hóban a keréknyom, ha követed, ha mégse, útját elvégzi egy nap, magasba, mint az Ararát és mélybe, mint a tegnap, kettészakít, ne engedd, erősen nézz utána, az tud őrizni — élni — aki azt mondja, hátha. T I
