Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)

1972-10-12 / 41. szám

17. oLdal \ SPORT SAROK: ................................. A VILÁG MINDEN RÉSZÉBŐL KANSAS CITY: Az Egyesült Államok körülbelül 301) sportolóval vesz részt az 1973 augusztusában Moszkvában sorra kerülő Universiaden — jelentette ki Frank Bare, az Egyesült Államok Egye­temi Sportszövetsége végrehajtó bizott­ságának igazgatója, miután hosszabb tár­gyalásokat folytatott a szervezet elnöké­vel. Nick Rodisszal, aki nemrég tért haza szovjetunióbeli útjáról. Rodis véleménye szerint a moszkvai sportlétesítmények alkalmasak a verseny lehető legjobb le­bonyolítására. Az amerikaiak előrelátha­tólag kosárlabdában, atlétikában, úszás­ban, röplabdában, vívásban, tornában, birkózásban, teniszben és vízilabdában indulnak az Universiadén. VANCOUVER: Trudeau. kanadai mi­niszterelnök szerint nem volna helyes arra törekedni, hogy az 1976. évi mont­reali olimpia felülmúlja a XX. müncheni játékokat. ..Jean Drapeau montreali pol­gármesternek szerénységről kell bizony­ságot tennie a lebonyolításnál, elsősorban azt figyelembe véve, hogy ne rójanak fe­lesleges terheket az adózókra” — mon­dotta Trudeau. WASHINGTON: Nick Begich alaszkai republikánus képviselő kijelentette, hogy a denveri téli játékok megrendezésére az állam által megszavazott 15 millió 500 ezer dollár nem fedezi a költségeket. A pénzügyi támogatást a szeptember 15-i szenátusi ülésen szavazták meg, már dön­tött róla a belügyi albizottság is, amely­nek Begich az elnöke. „Ha mi hiszünk abban, hogy a sportnak jelentős szerepe van a fiatalok nevelésében, akkor léte­sítményeket kell emelnünk, ehhez pedig pénz szükséges — mondotta Begich. — Ha csak egy napra megállítanák a viet­nami háborút, abból az összegből minden olyan pálya, csarnok elkészülhetne, amelyre szükségünk van a téli játékok megrendezéséhez”. Két szenátor, az alasz­kai demokrata Mike Gravel és a dél­­karolinai republikánus Strom Thurmond olyan javaslatot terjesztett az amerikai szenátus elé, hogy mihamarabb meg kell alakítani az Amatőr Sportok Nemzeti Szövetségét. Ennek legfontosabb feladata az edzésmódszerek kidolgozása, a létesít­mények tervezése lenne, s mihamarabb ki kellene szélesítenie kapcsolatait a már működő szervezetek vezetőivel, elsősor­ban az olimpiai előkészületek kidolgo­zására. PÁRIZS: A hivatásos labdarúgók nem­zetközi szervezete Amszterdamban ülést tartott. Az ülésen nyugatnémet, angol, holland, skót, osztrák és francia küldöt­tek jelentek meg. A tanácskozás megál­lapította. hogy a hivatásos labdarúgók pillanatnyi helyzetét az általános érvé­nyű munkajogok határozzák meg, azt viszont hangsúlyozták, hogy a játékosok szerződtetése, átadása, csaknem minden országban törvényellenesen történik. A megbeszélésekből kitűnt: szeretnék elérni, hogy minden hivatásos játékosnak joga Tegyen újabb szerződését, vagy más klub­ba való átadását megtagadni. Szeretnék elérni, hogy a szerződés megkötését, vég­rehajtását, annak lejártát hivatalos pa­ragrafusok szabályozzák. „A hivatásos játékosnak legyen joga arra — határozták el —, hogy fegyelmi ügyekben védelmet kérjen, tanúkat vonultasson fel, és hogy biztosítéka legyen arról, hogy játékos­­karrierjének befejezése után továbbra is részesülhet szociális juttatásokban”. A szervezet november 27-én és 28-án Pá­rizsban újabb ülést tart, és bizonyos kér­désekben egyetértést szeretnének elérni az UEFA-val és a FIFA-val. BONN: Willy Brandt nyugatnémet kan­cellár táviratban köszöntötte Avery Brundage-t, a NOB nemrégiben vissza­vonult elnökét, 85. születésnapja alkalmá­ból. Brandt még egyszer köszönetét mon­dott Brundage-nak, hogy tekintélyével és határozottságával oly sokat segített ab­ban. hogy a terrorista merénylet után sem szakadtak félbe a müncheni játékok. „Az ön munkássága örökké emlékezetes marad, amíg olimpiai játékokat rendez­nek a világon” — fejeződik be a távirat. Három világbajnok sporthorgász Tizenhét nemzet verseny­zői vettek részt a cél- és táv­dobó horgász-világbajnoksá­gon Augsburgban (Nyugat- Németország). A magyarok kitünően szerepeltek: — az egyéni számokban Séra Kata­lin, Barth Róbert és dr. Die­nes Ferenc világbajnoki aranyérmet nyert. Dienes Pi­roska ezüst-, Russ Éva és Varga György bronzérmes lett. A férficsapat —■ Barth dr. Dienes, Slemmer és Varga összeállításban a nyugatné­met együttes mögött a máso­dik helyet szerezte meg. A MAGYAR LÓSPORT□ Hűvös, esős, szeles időben futották a 2200 méteres Alkotmány díjat. A sajátosan magyar nagyversenyre kíváncsi közönség a rossz idő el­lenére is megtöltötte a galopp-pálya lelátóit. A végig érdekes lefolyású futamban Imamalom (apja: Imperiál—anyja: Mária) győzött Junior és Tykhé előtt. A győztest Krusnyiczky Márton lovagolta és Mészáros Ferenc készítette elő versenyére. * Az egykori Pannonia-díjat, mai nevén Alkotmány díjat az ügető­lovak egyik legnagyobb tenyészpróbáját Tóbiás (apja: Diaspro—anyja: Esther) nyerte Pilvax és Röpke előtt. A négy heat-os versenyből két heatban Tóbiás győzött, így az új kiírás értelmében a negyedik heatra már nem kerUlt sor. A győztest Gurbel Lápot hajtotta és Istók Ferenc készítette elő versenyére. Az ország egyik legkedveltebb kirándulóhelyén Dobogókőn nyílt meg az új sport-szálló, a Hotel Nimród. Az átadással egyidőben új lovas­iskola is nyílik a szálló közelében. OLIMPIAI dicsűsegtábla ZSITVA Zoltán (1936, Ber­lin, a 0. helyezett 4x400 ni­es futóváltó tagja). A ked­ves, “Zűri”, bácsi néven em­legetett atléta vérbeli sport­­családot alapított. Felesége Sasa Márta, a harmincas évek ismert teniszbajnoknő­je, két fia, Viktor és Béla vá­logatott jégkorongozó, az Új­pesti Dózsa, illetve a BVSC csapatának erőssége. A har­madik tehetséges balettáncos lett. Az apa katonatiszt volt, nyugdíjbavonulása előtt gyú­róként tevékenykedett. Bécsből jelentik Egész Európában visszatért a megszokott kerékvágásba a lab­darúgás: az olimpia után ismét a bajnoki, a kupa- és a váloga­tott találkozók viszik a főszere­pet. Bécsben máris nagy érdeklő­déssel várják az október 15-i osztrák—magyar világbajnoki selejtezőt, s Leopold Stastny szövetségi kapitány az olimpián többször is szemügyre vette a magyar csapatot. — Itt a nagy alkalom, hogy legyőzzük a magyarokat, s ké­sőbb csoportunkban megelőzzük őket — nyilatkozta a neves szakember. — Nagyítóval figyel­tem a játékukat, s feljegyeztem valamennyi sebezhető pontjukat. Védelmük biztonsága már nem a régi, a csatársor pedig hamar feladja a harcot. Igaz, Bene és még egy-két „sztár” nem volt ott az olimpián, de nem hinném, hogy ők döntő fordulatot hoz­hatnának a játékba. Stastny véleménye érdekes. S roppant magabiztos nyilatkoza­ta esetleg nagyon jól jöhet majd a — magyar csapatnak... ■ „Igazi vérfürdő'* A La Stamps nevezi így a másfél “Uniónál több olasz vadász garázdál­kodását. Évente 1M millió vadat Sínek meg ldfegyverrei és mintegy » millió madarat fognak hálával. Engedéllyel működnek, igaz, de egy régi törvény alapján „a vad senki tulajdona”, « ezt a térvényt akarják most meg­változtatni olyan formában, bogy az ország vadállományát Uztolajdonná nyilvánítják. Az ellenállás igen nagy, és nemcsak a „szenvedélye* vadSISk” résaérfl; 250 olasz eég évente majd- OflW félmillió wHAa<v|«ii^lrji| £4 g a gyámokat .érzékenyen érintené" a vadászati térvény megszigorítása. ÓHAZAI SPORT-SZÍNFOLTOK: Kapunyitás» egy év múlva Még látszanak az Ollói úti Fradi-pályán a több évtizedes fatribün maradványai. Az új, a korszerű, a kényelmes betonle­látó viszont napról napra széle­sedik, magasodik. Miként halad a négy éve tartó építkezés? — kérdeztük az FTC sporttelepén Rácz József vezetómémöktöL — Most már kezd teljes egé­szében kirajzolódni az ország egyik legkorszerűbb futball-sta­­dionjának a képe — válaszolta. — A 35 ezer nézőt befogadó tri­bünök építése befejezés előtt ált, s aztán már csak a' szakipari munkák vannak hátra. Értem itt a világító berendezést, az épüle­tek fűtését, a géptermeket, a hangositót és egyéb tennivaló­kat. — Milyen összeget emésztett fel eddig az új Fradi-pálya? — Csaknem negyvenmillió fo­rintot, s az év végi és jövő esz­tendei elszámolásokkal együtt 74 milliót fizetünk ki. Ez a teljes költségvetési összeg. — Nem kis pénz! És mit kap­nak ezért a szurkolók? — Kényelmes elhelyezést, de a jó játékot nem mi tudjuk biz­tosítani... Az a labdarúgókon múlik. — Mikor lesz a kapunyitás? — Pontosan egy év múlva, 1973 őszén. Gratulálunk, Éva! FOKÉRT HSC—Tempo Amsz­terdam 5:2. v.gy eredmény, a nemrég meg­kezdődött asztalitenisz Vásár­városok Kupa mérkőzéssoroza­ton, Nincs ebben semmi megle­petés. Illetve van! A FŐKÉRT öt győzelméből hármat Kóczián Éva volt Európo-bajnoknő szer­zett. Pedig jól emlékszünk: már elbúcsúzott a zöldasztaloktól. — Magam sem hittem, hogy egyszer még nemzetközi kupa­mérkőzést játszom — mondja az egykori bajnoknő. — Edzője vagyok a klubnak, s az első kül­földi erőpróbára én is beszáll­tam; gondoltam, talán több esé­lyünk lesz a győzelemre. Sike­rült! Örülök, hogy nemcsak ha­zai bajnoki találkozókon segít­hettem ki a csapatomat. — Mi a nehezebb: edzőnek vagy játékosnak lenni? — Játékos-edzőnek! Vigyázni kell a tanítványok előtt a tekin­télyre ... — És mi lesz ezután? — Szívesebben mutatom a he­lyes tenyeres vagy fonákütést, az ejtést és pörgetést. De ha kell, azért még egy-két mérkőzésen eljátszom. Aki szereti a spor­tot, az tudja, milyen nehéz abba­hagyni. És Kóczián Éva ma is szereti.

Next

/
Thumbnails
Contents