Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-09-21 / 38. szám
12. oldal MAGYAR HÍRADÓ ’ ■. Thursday, Sept. 21,* 1972*^ OHAZAI KÉPESLAP: A TIHANYI APÁTSÁGBAN A romok és a kövek rokonok — vallja Illyés Gyula. Nemcsak úgy, hogy vár és borospince, katedrális és bordélyház összeromoltában egyaránt azzá válik ismét, amiből vétetett: kővé és úgy — függetlenül attól, mi célt szolgált — mindig mond még valami szivhezszólót. Sőt, nemegyszer akkor mondja a legmeghatóbbat. A provinciákban élő rómaiak, távol Itáliától, az otthoni környezetet igyekeztek megteremteni. A tihanyi apátság pincéiben kiállított balatonkörnyéki romanizációs kőtoredékek egy hajdan volt világbirodalom polgárainak kőbe faragott nosztalgiái. Lépcsősor emeli közelebb az éghez a hegy csúcsát koronázó apátsági templom szentélyét, mellette vaskos kövek lépcsőzete vezet az altemplomba. Két sorba rendezve hat testes hengeroszlop, mint időtlen virrasztó, állja körül a felirat nélküli vörösioárvány sirfedölapot. A kőoszlapokat borostássá marta az idő. Vaskosságukat, mint öreg katonák fejét a sisak, egy-egy rézsutos szélű kőlap ilisziti. Ezekre ereszkedik a boltozatos mennyezet. Súlyát ezer éve tartják és majd enynyi esztendeje őrzik az alapitó király, I. András sírját. Vajon mi indította a királyt, hogy a tóra nyúló félsziget ormán apátságot alapítson? A hála, hogy 1052-ben sikerrel fejezte be III. Henrik német császárral vívott harcait? Vagy a ravaszkodó politikai érdek, amely arra ösztökélte a királyt, hogy ezzel a tettével is magának nyerje a trónöröklés felmerü lő vitáiban a nagyhatalmú és befolyásos Benedek-rendet? Minderről nem tájékoztat az alapítólevél, amelyet egy Miklós nevű püspök fogalmazott és eredetijében is ránk maradt. A Benedek-rend pannonhalmi főapátságban mindmáig őrzött alapitólevél, bár latin nyelven Íródott, az első s jelentőségében sem csekély emléke a mai magyar nyelvnek. Ennek alapján állapították meg a nyelvészek, hogy a hangok írásmódja, tehát a magyar helyesírás hagyományalapja 1055 óta nem változott. Az altemplom falait, oszlopait helyi kőből faragták, durván és elnagyoltan. A kérges kezű mesterek nem cifrázták a követ, munkálták, mint a földet a maguk szokásai szerint. “A felületi finomságokra nem adó megmunkálás, továbbá a mértani, növényi és alakos díszítmények teljes hiánya megengedi annak a föltételezését — olvashatjuk Kampis Antal Tihanyról szóló könyvében —, hogy .a tihanyi első építkezés mesterei helyi, mondjuk ki, a magyar lakosok közül kerültek ki. Ez magyarázná meg azt is, hogy az épitők gond nélkül eltértek a szentélynek ebben a korban szinte szabályként előirt félkörives megoldásától, s nagy múltú hagyományok által el nem kötelezve (a keresztény templom építés Magyarországon ekkor mindössze fél századra tekintett vissza), bátran jártak az Ízlésük, készültségük, a helyszín vagy az anyag mutatta utakon." A mélyített és hornyolt kőléccel kereteit, mindössze egy csavart nyélen ülő apáti kereszttel ékített sírkő márványának vöröse pontként sulyosodik egy testvérháboru végén, 1052-ben Andrásnak fia született, akit Béla becsének tett ígérete ellenére utódául szánt és meg akart koronáztatni. Béla hercek szószegéssel átkozván a királyt, Lengyelhonba menekült és sereggel térvén vissza, Mosonnál megütközött a bátyjával. A vesztett ütközetből futó király a földre zuhant és a menekülők lovai megtapodták. Zircre még élve jutott, de innen már a zsolozsmázó papok szállították hült tetemét Tihanyba. A főhajó alatti cinteremben nyugszanak a kolostor szerzeteséi. A fehérre meszelt sirtömbök gyermeteg báju feliratos cifrázatai: századok tömör története. A túlvilág üdv“én munkálkodó kegyes apát urak közé egy világi férfit is temettek, aki nem volt előkelő származású, nem birtokolt országot, csupán művész volt. íme a sírfelirata magyarra fordítva: Stulhoff Sebestyén e kolostornak asztalosa, a maga művészetében nagy mester. Az itt látni érdemes faragott dolgoknak saját kezű művész készítője. Vállalkozásában 25 évig a leghűségesebben szolgált, világi ember létére a szer zetesek között, a legkereszténvibb módon élt. Elhunyt az 1779. év július hónapjának 14. napján, életének 56. évében. Vidékiesen nyájas a tihanyi apátság épülettömbje. A barokk pompája, a rokokó bája, a belső nyugtalanságuk ellenére nyugodt egységgé ötvöződött faragványok összhatása lenyűgöző látvány. Könyvtárnyi szakirodalom kutatta, ismertette már az északi fal ablakán átómlő fényködben csillogó főoltárt, legjelentősebb barokk emlékünket, a szószéket, amelynek mellvédjének alsó peremét a négy egyházatya jelvényekkel is megmagyarázott szobra üli körül. Ágoston a szívvel, Jeromos a koponyával, Gergely a galambbal, és Ambrus a méhkassal, a pillérközökben diszelgő négy fali oltárt, köztük a Szent Szív tiszteletére emelt pompázatos faragványkölteményt, amely egyike az első ilyenfajta oltárnak világviszonylatban is, a 18-ik században készült orgonaház és a karzat mellvédjén indázó rácskorlátot és Stulhoff Sebestyén legkiteljesedettebb alkotásait a sekrestyében. Nem túloz a művészettörténész, amikor a csupa faragvány berendezésekről igy ir: — Ha bármelyikből kiragadunk egy részletet, összehasonlítjuk egy másiknak hasonló vagy akár elütő részletével, rá kell jönnünk, hogy mindezt egyetlen művész feltalálókészsége és szorgalmas keze hívta létre. S ha futólagosán is, de megkíséreljük a munkának nemcsak a minőségét, de mennyiségét is felmérni, úgy rá kell döbbennünk, hogy ennek a feladatnak a vállalása és befejezése egy teljes életet emésztett fel szükségképpen. Egy teljes életnek kellett felolvadnia e lángokból szőtt virágokban, levelekből formált urnákban, mértani fegyelemből, természetes szeszélybe kanyargatott indákban. Mert a mértan, a természet, a klasszikus diszitménykincs a barokk közmegegyezés és az egyéni elvont kidolgozás elemeinek szinte féktelen áradása oltódik egymásba, forr, zubog, nyüzsög s szövődik végül is választékos csipkévé ezeken az alkotásokon. Sebók Ferenc Hírek a szomszédországokból A Bécsi Magyar Egyesüle tek augusztus 18-án kulturális műsorral egybekötött közös István napi ünnepséget tartottak, amelyen Magyaror szágról fellépett:Gábor Miklós Kossuth-dijas kiváló művész, Kocsis Albert, Liszt-dijas hegedűművész, Szabó Csilla, Liszt-dijas zongoraművész, Horváth Eszter, Liszt-dijas operaénekes, Palcsó Sándor, Liszt-dija.s operaénekes és Ér sek Mária zongoraművésznő. * *, * Nemzetközi kultúrtörténeti szinpozion kezdődött Kőszegen. A tanácskozáson szlovéniai horvátországi, burgenlandi és .nyugat-magyarországi történészek vesznek részt, s a közös múlt kutatásáról folytatnak eszmecserét. * X X . Molnár Ferenc vígjáték a, az Olympia szerepel az ausztriai Grein város színházának nyári műsorán. Az előadást Hilde Günther rendezte, a címszerepet Johanna Lindinger alakítja. * * * Márton Áron gyulafehérvári püspök felavatta Marosvásárhely modern uj katolikus templomát, amelyet a katolikusok a lébontott ferences templom és rendház helyett emeltek. * * * 20-iki Szent István ünnepet a Singerstrassei magyar templomban tartották meg 11 órás szentmise keretében. A szent beszédet dr. Demel Iván mondta. — A brüsszeli szentistvánnapi önneps é geken, ímelyekre augusztus 27-én került sor és amelyeken a BENELUX-államok és Észak- Rajna-Westfalia magyarjai vettek részt, Mindszenty Józseg is megjelet, ő mondta az ünnepi -szentmisét a Sacre Coeur bazilikában és ugyanő az ünnepi beszédet a délutáni ünnepi diszgyülésen. X X X Prágában kórházi kezelés közben, meghalt Szabó Gyula, a Losoncon élő és alkotó, kiváló magyar festőművész, aki Csehszlovákia érdemes művésze volt, s a szlovákiai magyarok egyik szellemi vezetője. Hatvanöt éves korában halt meg. Temetésén Losoncon ott volt az egész város magyarsága, a csehszlovák kormány képviselője,' a Csemadok elnöke is búcsúzott tőle. Képei Európa nagy képtáraiban találhatók, több ezer képet hagyott hátra losonci műtermében. A tihanyi bencés apátság temploma A bécsi magyarok az aug.
