Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-09-14 / 37. szám
12. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, Sept. 14, 1972 ÓHAZAI RIPORT: Amerikai magyar ifjak Sárospatakon Még a tél folyamán történt, hogy az Öreg Pataki Diákok Baráti Társasága rendezésében érdekes előadás hangzott el. Dr. Ujszászy Kálmán, a sárospataki református tudományos gyűjtemények igazgatója számolt be előző évi amerikai tanulmányújáról. Egyebek között elmondta, hogy az ott élő magyarság milyen erőfeszítéseket tesz, hogy az anyanyelv ismeretét fenntartsák a második és harmadik nemzedékben is. Említette: olyan terv is van, hogy a középiskolás amerikai magyar ifjak és leányok részére Sárospatakon lenne anyanyelvi gyakorló tanfolyam a nyári vakációban. Az elgondolást a Magyarok Világszövetsége a magáévá tette. A Debreceni , Nyári Egyetem any any elvi konferenciájának a vezetősége tanácsa készséggel vállalta a házigazda szerepét. Az erre a célra legalkalmasabb kollégiumát egy hónapra a nemes cél szolgálatába állította. 'Az első tanfolyam augusztus 32-én sikeresen véget ért. Az utolsó napokban meglátogattuk az Erdélyi János intómátüst. Az egyemeltes, 50- 60 személyes internátus az iskolákért nyugati részén, a Lorántffy Zsuzsánna, Móricz Zsigmond, Kazinczy Ferenc, Kazinczy Lajos, Kazinczy Gábor, Erdélyi János és Komáromi János szobrai mögött fekszik az évszázados fák ölén. Minden ragyog a tisztaságtól, a konyhán finom magyar ételek készülnek. A magyar népviseleti freskókkal díszített társalgóban nagy figyelemmel hallgatják a haza látogató fiatalok az előadásokat. Vqlt alkalmunk beszélni laz előadókkal és a hallgatókkal is., Az állandó előadók a sárospataki Rákóczi, valamint a sátoraljaújhelyi Kossuth gimnázium legkiválóbb tanárai közül kerültek ki. A tanulás minden nap %9-kor kezdődik. Az első két óra az anyanyelvé. Majd másfél órai szünet és tízórai után a magyarságismereti előadások következnek. Itt a tanfolyam állandó nevelőin kivül még több vendégelőadó is hozzájárult a minél szélesebb körű és színesebb tájékoztatához. A délután a pihenésé, sportoké, kirándulásoké volt. Voltak Karcsán, Széphalomban, s a Hegyköz más jeles helyein, Vizsolyban, Göncön, a bodrogkereszturi kerámiai és a szerencsi csokoládégyárban, és alaposan tanulmányozták Sárospatak történelmi hagyományait, értékeit, a várat, az ott levő múzeumot, galériát, valamint a református múzeumot és a tiszáninneni egyházkerület többi tudományos gyűjteményét. A tanfolyamot megtekintette Kárpáti József, a Magyarok Világszövetségének főtitkára. Több amerikai látogatója is volt a tanfolyamnak. Mert a hazalátogatók általában eljönnek Sárospatakra. Amikor halották, hogy itt amerikai diákok tökéletesítik az anyanyelvi tudásukat, őket is megnézték. így többek között Berecz Árpád református püspök, a feleségével. Ez a látogatás azért is említésre méltó, mert harminc évvel ezelőtt Berecz püspök is mint második generációs amerikai ifjú érkezett először Sárospatakra és-Jtt végezte el teológiai tanulmányait. A látogatók között volt dr. Böszörményi István bridgeporti lelkipásztor, a feleségével. Az óhaza távolabbi nevezetességeit megtekintendő, már voltak Debrecenben, a Hortobágyon. A tanfolyam végeztével még Budapesttel ismerkednek és több napos országjárásra indulnak. Majd egyesek haza, Amerikába, mások az itteni rokonok látogatására mennek . A tanárok szerint a négy hét alatt a résztvevők, szép előrehaladást értek el. Nagyon érdeklődtek a magyar történelem iránt és különösen szerették a népdaltanulást. Este, lefekvés előtt még egy párszor elénekelték az újonnan tanult dalokat. A szomszédok is örömmel hallgatták a kedves vendégek vidám dalait. A szünetben a fiukkal-leányokkal is. váltottunk pár szót. Az első benyomás az, hogy nyílt szemű és szivü fiatalok. Akikkel szót váltottunk, valamennyien valóban anyanyelvi jártasságukban gazdagodtak itt, mert az édesanyja is mindegyiknek magyar Bán Rozália, Rácz Erzsébet például. Van akinek a rokonsága Debrecenben, Budapesten, de Erdélyben is él. Mind először vannak Magyarországon. De olyan jól érezték itt magukkat, hogy a jövőnyáron is el akarnak jönni. Értesülésünk szerint ennek meg is lesz a lehetősége, mert a tanfolyamot a 13-18 évesek részére a jövő nyáron is megrendezik. Hogy mi tetszett itt a legjobban? Erre nézve igen megoszlanak a vélemények. Volt, akinek a Bodrogon tett hoszszu csónakut; volt, akinek az esti szalonnasütés, a sárospataki családoknál töltött kedves esték. Volt, akinek a pataki nagytemplom jelentett élményt, ahová a református vallásuak vasárnapon délelőtt istentiszteletre mentek. Volt, akinek a Vártemplomban a Tátrai vonósnégyes hangversenye, de természetesen volt, aki a szerencsi csokoládégyárra emlékezik szívesen. Egybizonyos: a résztvevők ismeretekben, magyar nyelvben, dalokban meggazdagodva térnek haza. Viszik meagukkal a sok-sok kedves emléket, az Elindultam szép hazámból” cimü, az Anyanyelvi Konferencia alkalmából kiadott énekfüzet mellett Kodály Zoltán közkedvelt népdalgyüjteményeit és Sárospatak és a magyar föld szeretetét. Dr. Telegdi Imre MAGYAR ÖSÖK NYOMÁBAN: Történelmi rejtély: Fehéregyháza Anonymus, IV. Béla k’rály jegyzője megírja, hogy Árpád vezér Fejéregyházán van eltemetve. Megválaszolatlan azonban az a kérdés, hogy hol van, vagy volt Fehéregyháza? A késői avarok (korai fehér magyarok) 560-580 között uralmukat Pannóniában megszilárdítják. Nagy Károly, a frankok királya,(német-római császár) az avarokat 805-ben leveri. Az avarok a királynak behódolnak s felveszik a keresztény vallást. Nagy Károly megtért avaroknak egyházat építtet. A római kor (III. század) keresztény templomait nem számítva, ez volt az első keresztény egyház Magyarországon. Az akkori körülményeket tekintetbe véve nem szabad valami középkori erős várfalakra gondonlni. Az évszázadok bebizonyították, hogy nemcsak az ellenség rombolta le könnyen falait, de az árvizek, a természeti csapások is nagy károkat tudtak tenni a monostor épségében. Mellesleg megemlítem, hogy ó-török nyelvben az “avar” szó fehéret jelent (avar egyház — fehér egyház). A fehér szin mindenkor királyi, fejedelmi szin volt. A nagy népvándorlás korában a különböző néptörzsek jöttek, mentek, kavarogtak Ázsia beláthatatlan sztyeppéin, a Kaszpi-tenger, az Azovi-tenger, a Fekete-tenger és a beléjük ömlő folyók környékén. A fehér és fekete magyarok valószínűleg sosem vesztették el hosszabb időre egymással a kapcsolatukat. A Duna alsó szakaszától Velence, Buda, Dunakanyar, Vác, Hatvanig voltak avar (fehér magyar) szálláshelyek. Hogy mennyiben tartották be ezen megállapodásukat, nem tudhatjuk. Tény azonban hogy Árpádoknak ideiglenes szálláshelye volt a csepeli sziget is. Majd mikor Árpád seregeivel a Duna bal partján eljutott Megyerig, ott átkelt és rövid időre megszállt Aquincum környékén is. Ezek után nehéz volna megállapítani ,hogy Kurszán fejedelem ajándékozta volna Árpádnak vezéri szállásul Fehéregyházát, vagy Árpád ^Hagyta volna Kurszán fejedelmet az óbudai régi szállása helyén. Az ma már bizonyítottnak látszik, hogy a fönt említett avar szálláshelyeket a fekete magyarok, amennyiben lehetett, tiszteletben tartották. Auincum minden a katonai mind a polgári városrész, valamint a kettő közé eső Fehéregyháza vizbő terület volt. De mig a katonai városrész a romok miatt lovasok részére csaknem járhatatlan volt, addig Fehéregyháza területe Árpád lovasainak tágabb, alkalmasabb szálláshelynek kínálkozott. Fehéregyháza közvetlen a középkori “Banya” nevű helységtől északra fekszik, csupán csak az Aranyhegyi patak választotta el a két avarlakta részt egymástól. Fontos közlekedési pont volt. A mocsaras területen a Szentendrei ut (Nagy ut) jól járható volt a Nagyszombat utcai Amfiteátrumtól Banya helységig. Banya helységtől csak egy megbízható ut, az Ezstergomi ut, érintve Fehéregyháza . kapuját, húzódott északnyugati irányba, nagyfából követve az Aranyhegy» patak vonalát a mocsaras hévvizektől árasztott területen. Fehéregyházáig terjedt a Duna árterülete, halban bő nádasaival. A Római fürdőtől a Nagyszombat utcai Amfiteátrumig vezető kőmederben folyó patak (Adqueductus) építményének már csak imitt-amott volt meg egy-egy szakasza. A forráspatak mesterséges medrét elveszítve évszázadokig csatangolt kedvére, a Mocsaras, Kaszás és Filatori dűlők bozótos, füves területén elárasztva Aquincum polgári városrészének is alacsonyabban fekvő részeit. A budai és Vértes hegyek adtak búvóhelyet. A hegyek alján húzódó füves legelőt biztosítottak. A hévizek e területet igen alkalmassá tették a fejedelmi család részére mind a nyári, mind a téli szállás állandósítására. Az ugyancsak kőmederben folyó Hévízi patak akkoriban még Banya helységet kettészelve ömlött a Duna mocsaras, nádas árterületébe. Meg kell emlékeznünk még a fehéregyházi forrásról is, melynek vizét a későbbi búcsújának csodatevő, gyógyító hatásúnak tartottak. A ma még élő idős bácsik, nénik “Szentkút” néven ismerik és helyét az érdeklődőknek szívesen mutogatják. “. . . Ezek után Urunk születésének 907. esztendejében Árpád vezér elköltözők e vir: lágból, ki is tisztességesen lett eltemetve egy .kis patak forrása felett, mely egy kőmederben folyik alá Attila király városaiba, holott is a magyarok megtérése után egyház épült melyet albának, fejérnek neveznek Boldog Szűz Mária tiszteletére.” Anonymus Gestája és az eddig elmondott tények között nem kis ellentmondások találkoztak. Ez volt kezdete annak a gordiuszi, csomó fonásának, mely. Fehéregyházát beszőtte, eltakarta, helyét kétségessé tette. I. Lajos király 1355. határjáró oklevele, majd Borbála királyné 1421-i okleveléből és V. László 1453-i adományleveléből kitűnik, hogy Fehéregyháza ugv, ahogy, még fennállott. De már Mátyás király 1480-bén látja á monostor pusztulását, engedélyt kér és kap IV. Sixtus pápától, hogy az elpusztultmónostort, mely a királyi vártól alig egy mérföldre van, ismét felépítéssé az ugyancsak elpusztult óbudai Prépo'stság templomának köveiből. Intézkedésének megokoiására, hogy miért tartja, fontok sabbank Fehéregyháza felépítését, mint a Prépostság tempomáét, rámutat a monos-»; tor ősrégisége és hires voltára . “. . . Isten» Anyjának minden ünnepén sok ájtatos hivő látogatja ezt az Egyház z'at.” -1596-ban a törökök lerombolják Fehéregyházát. Az itt lakó kisszámú lakosság a törökök elől Esztergomba menekül, ahonnét azonban már nem is igen tér vissza. A romokat belepi a íu. az árviz sodorta iszap, néptelenné válik és feledésbe merül. Fehéregyházának romjai mintegy kétszáz év múlva bukkannak fel ismét a feledés homályából. Veszély László
